Budapest     2021-01-25   Csatlakozz hozzánk facebookon
Kimutatták: minél szegényebb valaki, annál valószínűbb, hogy fideszes 
De miért? Egy új elemzőintézet, a 21 Kutatóközpont első nyilvános tanulmányában azt vizsgálta, hogy az anyagi helyzetnek és motivációnak milyen szerepe van a kormánypárt támogatásában.

A magyar társadalom felső tizede döntően ellenzéki, onnan pedig lefelé haladva folyamatosan csökken az ellenzék, és nő a kormány támogatottsága,

a legkiszolgáltatottabbak között pedig kiemelkedő a Fidesz népszerűsége

– állapítja meg A Fidesz titok. Gazdasági szavazás Magyarországon című elemzésében a 21 Kutatóközpont. (Az intézetről bővebben cikkünk végén írunk.) Az is kiderült, hogy az alacsony végzettségű, jövedelmű és vagyonú választók, fizikai munkások, falvakban élők, romák és internethozzáféréssel nem rendelkezők az átlagnál számottevően nagyobb arányban kormánypártiak.

A több mint hetvenoldalas tanulmányban a kutatók több hipotézist is megfogalmaznak a vizsgálat előtt, ugyanis a társadalom politikai és gazdasági tagoltságának, illetve a kettő összefüggéseinek feltárásán kívül a tanulmány fő célja annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy

a legszegényebbek, legkiszolgáltatottabbak között miért kiemelkedően népszerű a Fidesz.

A kutatók első hipotézise a választási befolyásolás, vagyis az, hogy a Fidesz kiemelkedően jól teljesít olyan, jellemzően kisebb településeken, ahol nagyrészt alacsony társadalmi státuszú választópolgárok laknak. A második a gazdasági szavazás, vagyis az, ha valaki nem befolyásolásból, de még csak nem is azonosulásból, meggyőződésből szavaz a Fideszre, hanem egyszerű – vélt vagy valós – gazdasági érdekből.

A harmadik hipotézis a meggyőződéses kormánypárti szavazat, a negyedik a rendszerigazodás, ez utóbbi beletörődést és az alacsony státuszúak versengését jelenti. Végül az utolsó előfeltevés a médiafogyasztás, ugyanis a kutatók szerint „szintén kézenfekvő magyarázat lehet az, hogy a deprivált (valamiből hiányt szenvedő) társadalmi csoportok el vannak szigetelve a kormánykritikus hangoktól és üzenetektől.”

A kutatók mindenre kiterjedő, részletes táblázatokon és grafikonon keresztül vizsgálták a hipotézisben foglaltakat. Többek között az alábbi megállapításokat tették:

szignifikáns és egyenes irányú a kapcsolat a jóléti társadalmi helyzet és a pártválasztás között,
a legszegényebbek között kiugróan magas a kormánypárt támogatottsága, az ellenzéké pedig nagyon alacsony,
onnantól kezdve felfelé haladva viszont már nincsenek jelentős különbségek a kormány teljes csoportbeli népszerűségében,
egészen addig, ameddig az elithez, a felső két kategóriához nem érünk: náluk szignifikánsan alacsonyabb a Fideszt támogatók aránya,
az ellenzék esetében viszont majdnem teljesen egyenes az összefüggés: minél privilegizáltabb egy csoport, annál több benne az ellenzéki szavazó,
illetve hogy a státusz csökkenésével a pártnélküliek aránya is növekszik.

Ha csak a pártot választani tudókat néznénk, akkor még élesebb lenne a különbség: akkor

a legalsó két társadalmi kategóriában a Fidesz 75 százalék feletti, az ellenzék 25 százalék alatti szavazati arányt kapna, a legfelsőben ugyanakkor az ellenzék 60-40 arányban előzné a Fideszt.

Az nem újdonság, hogy a Fidesz – 2010 óta egyre inkább – a hátrányosabb helyzetű csoportok körében örvend az átlagnál lényegesen jelentősebb támogatottságnak, azt is tudni lehetett, hogy a baloldal elveszítette hosszú évek alatt a munkásszavazatok zömét. Ahogy azonban a mostani tanulmány szerzői is megjegyzik:

az adatok első ránézésre szöges ellentétben vannak a gazdasági szavazás alaphipotézisével, hiszen pont azok szimpatizálnak a kormánnyal a legnagyobb arányban, akiknek a legtöbb okuk lenne az elkeseredettségre és az elégedetlenségre.

De a dolog ennél bonyolultabb. A kutatásból ugyanis a többi hipotézist vizsgálva kiderült, hogy Budapesten a kormány-ellenzék erőviszony sokkal kevésbé függ össze az osztályhelyzettel, mint ahogyan azt az ország egész területén tapasztalni.

Megvizsgálták azt is, hogy az egyes társadalmi csoportoknak milyen a gazdasági helyzetértékelésük, hogyan változott a saját háztartásuknak és az országnak az anyagi helyzete az elmúlt évben, illetve mire számítanak, hogyan fog alakulni mindez a következő évben. Ezeknek saját tapasztalatoktól kellene függnie, nem pártpreferenciától. A tavalyi és a tavalyelőtti adatok azt mutatják, az emberek gazdasági helyzetértékelése 2002 óta nem volt ilyen optimista. Igaz, a legszegényebb rétegek közül csak nagyon kevesen tudtak javulásról beszámolni, de romlást sem érzékeltek, változatlan helyzetről nyilatkoztak. Felfelé haladva növekszik az optimizmus, ráadásul kimutatták azt is, hogy a deprivált csoportok kétharmada-háromnegyede nem gondolja, hogy anyagi helyzete rosszabbra fordulna, tehát emiatt a kormány elleni tiltakozásra sincs ok.

Miután a kutatók megvizsgálták az értékválasztás szempontjait is, arra jutottak, hogy:

minél privilegizáltabb helyzetű a válaszadó, annál nagyobb eséllyel gondolja úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok – és minél kiszolgáltatottabb, elesettebb, annál inkább ennek ellenkezőjét érzi.

Kiderült az is, hogy a kormánypártiakra kevéssé jellemző a cserbenhagyottság és a kiábrándultság érzése, ami nem is lepte meg igazán a tanulmány készítőit.

A tanulmány második részében a választók gazdasági várakozásai és a mindenkori kormánypárt támogatottsága között fennálló kapcsolatot vizsgálták meg a kutatók, arra voltak kíváncsiak, hogy felfedezhető-e valami rendszerszintű összefüggés a kettő között. Összevetették tehát a GKI Gazdaságkutató Zrt. fogyasztói és az üzleti bizalmi indexét a mindenkori legnagyobb kormánypárt teljes népességben mért népszerűségével.

Az így kirajzolódó görbék pedig hasonló utat járnak be. A mindenkori kormányzó párt népszerűségében a választási ciklusokhoz igazodva követik egymást a hullámhegyek és hullámvölgyek: az egyes országgyűlési választásokhoz közeledve a hivatalban lévő népszerűsége négy évente kiszámíthatóan emelkedni kezd, a választásokat követő egy-két hónapban a csúcsra fut, majd (egészen 2018-ig) minden alkalommal meredeken csökken – mindaddig, amíg a kormányzati ciklus közepén el nem éri mélypontját. Hasonlóképpen, az üzleti és fogyasztói bizalmi indexek szintén ciklikus emelkedést és csökkenést mutatnak – és hullámhegyeik csúcsai gyakran esnek a választási évekre.

Jól látható a 2008-2009-es válság, illetve a V alakú beszakadás, majd visszarugaszkodás a GKI-s mutatókban és az akkori kormánypárt népszerűségi (inkább: népszerűtlenségi csúcsa), de feltűnik az is, hogy az üzleti bizalmi index 1998 óta szinte csak a Fidesz kormányzása alatt erősödött pozitív tartományba – és 2014 és 2019 között az üzleti várakozások valaha volt leghosszabb pozitív periódusát látjuk kirajzolódni az ábrán.

2014 és 2019 között a fogyasztói bizalmi index is szárnyalt: 2014 előtt legfeljebb választási években, néhány hónapig láthattunk hasonlóan magas értékeket. Ugyanebben a 2014 és 2019 közötti időszakban a Fidesz népszerűsége is rendkívül magas.

De a három mérőszám (a bizalmi indexek és a mindenkori kormánypárt támogatottsága) csak véletlenül mozog együtt?

A kutatók statisztikai modellezéssel felfedték, hogy a hatalmon lévő párt támogatottsága és a gazdasági várakozások között komplexebb összefüggés áll fenn, úgy tűnik, a mindenkori kormánypárt népszerűsége és az üzleti bizalmi index nincsenek közvetlen kapcsolatban – a korrelációk során jelentkező sok hónapos csúszással megjelent együttmozgás áttételes hatások eredménye. Ugyanakkor a fogyasztói bizalmi index hatását a modellezés is megerősítette. Bár a pontos összefüggés az áttételes hatások miatt itt is összetettebbnek tűnik, mint amire a korrelációk alapján következtettek, a hatalmon lévő párt népszerűsége tipikusan egy vagy két hónap csúszással követi a fogyasztói bizalmi index változásait. De azt ki lehet jelenteni, hogy a gazdasági várakozások és mindenkori hatalmon lévő párt támogatottsága között rendszerszintű összefüggés van.

Ezen a ponton vetődik fel a kérdés, hogy hogyan hathat a koronavírus a Fidesz népszerűségére.

Láttuk, hogy a fogyasztói bizalmi index és a kormánypárt népszerűségi mozgása összefüggnek, így lehetőség van arra is, hogy a jövőre vonatkozó becslést adjunk az utóbbira.

2018 elejétől a kormányzó Fidesz népszerűsége egy rendkívül magas, korábban legfeljebb választási években elért, 30 százalékot meghaladó szinten stabilizálódott.
Ugyanebben az időszakban a fogyasztói bizalmi index hónapról hónapra szintén nagyon optimista, 2002 óta nem látott értékeket mutatott.
Ez alapján, még a koronavírus megjelenése előtt azt lehetett feltételezni, hogy a Fidesznek nem volt oka az aggodalomra, a fogyasztói bizalmi index tartósan magas értéke jelezte, hogy rövid és középtávon nem várható a Fidesz népszerűségének megingása.

De jött a koronavírus.

A járvány márciusi begyűrűzése után a fogyasztói bizalmi index történelmi, 38 pontos esést hozott.
Így jogosan merül fel a kérdés, mivel ennek az indexnek hatása van a kormánypárt népszerűségére, most mi fog következni.
Az áprilisi kutatások még csak minimális, hibahatáron belüli eltérést mutattak, és a következő adatok is arra engednek következtetni, hogy ez a válság megváltoztatta a két változó közti összefüggést.
Májusban a fogyasztói várakozások visszapattantak az április mélypontról: a fogyasztói bizalmi index 38 pontos esését 11 pontos erősödés követte. Hasonlóképpen, a Fidesz népszerűsége is növekedett a teljes népesség körében, a válság első hónapjaiból tehát jól jött ki a kormány.

De egy, a tanulmányban felállított modell szerint a kutatók úgy vélik:

a Fidesz kiugróan magas népszerűsége nem tart ki a nyár végéig, várhatóan a párt támogatottsága lépésről lépésre visszatér a járvány előtt mért intervallumba.

A hipotézisvizsgálat előtt a 21 Kutatóközpont megvizsgálta azt is, milyen hatással van a közmunkaprogram a Fidesz népszerűségére. Ez a szempont azért merült fel, mert a kormánypárt az átlagosnál jobban teljesít az alacsonyan iskolázott, rossz munkaerőpiaci lehetőségekkel rendelkező és kiszolgáltatott csoportokban, és éppen ezek a csoportok a közmunkaprogram célpontjai.

Megállapították többek között, hogy:

a közmunkások magasabb aránya növeli a fideszes szavazatok arányát akkor is, ha az adott település munkaerő-piaci, iskolázottsági és demográfiai szempont szerint hasonlónak tekinthető egy másik magyarországi településsel,
a kormánypárti vezetésű települések esetében a közmunkának számottevően nagyobb a politikai hozadéka, mint a független vagy ellenzéki 63 polgármester által irányított településeken,
2014-ről 2018-ra azokon a településeken növekedett a fideszes szavazatok aránya, ahol a közfoglalkoztatottak aránya is magas.

A kutatók ennél a résznél ügy összegeznek, hogy: "a közmunkások aránya településszinten önálló hatást gyakorol mind a 2018-as fideszes szavazatarányra, mind pedig a 2014 és 2018 között tapasztalt szavazatnövekményre. Ez a hatás azoktól az állandó paraméterektől függetlenül is magyarázó erőnek bizonyul, mint a településen tapasztalt munkanélküliség, iskolázottság és egyéb demográfiai paraméterek. Lehetne ugyan azt állítani, hogy a közmunkások arányának növelésével azért nő a kormánypárti támogatottság, mert a közmunkások (és környezetük) hálásak a lehetőségért, akkor azonban ennek fideszes, valamint semleges és ellenzéki településen egyformán érvényesülnie kellene.

A közmunkások arányának hatása azonban jelentősebb a kormánypárti polgármesterek által vezetett településeken, ami szintén igaz külön a 2018-as fideszes szavazatok arányára, illetve a 2014–2018 időszak közötti növekményre. Elvileg persze még az is elképzelhető, hogy a közmunkások egyszerre hálásak a fideszes polgármesternek és a kormánynak is, ezért szavaznak ők (vagy környezetük) még nagyobb elánnal a Fideszre ezeken a településeken." Ezt ugyanakkor elég életszerűtlennek tartják a kutatók.

A már-már akadémiai szintű elemzés végén a készítők hipotézistesztelést és összefoglalást készítettek.

Az első hipotézis a választási befolyás, vagyis a nyomásgyakorlás volt. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmaznak, adatelemzéssel nem lehet teljes bizonyossággal tesztelni a hipotézist, azonban a gyanú és a feltételezés valószínűségét több tendencia is alátámasztotta. A kutatók előtt is rejtély, hogy miért szavazna inkább a kormánypártokra az, aki romlónak érzi saját anyagi helyzetét.
A második hipotézis azonban igazolást nyert: létezik gazdasági szavazás, és a szegények nem utolsósorban éppen viszonylagosan kedvező gazdasági helyzetértékelésük miatt nem fordulnak tömegesen a rendszer ellen.
A harmadiknak, a meggyőződéses szavazásnak tulajdonítottak a legkisebb jelentőséget a készítők. Az osztályhovatartozásnak szinte semmilyen szerepe nincs a politikai ítéletalkotásban: a szegények véleménye még az őket érintő kérdésekben sem különbözik számottevő mértékben a gazdagokétól.
A negyedik hipotézis a rendszerigazolás, tehát a beletörődés, az alacsony státuszúak versengése volt. Itt azt tapasztalták, hogy jelen van a rendszerigazodás és az önfelmentés.
Az ötödik hipotézis pedig a médiafogyasztásra vonatkozott, miszerint a társadalmi hierarchia alján lévő állampolgárok információs – kormánypárti – buborékban vannak, és ez az elsődleges oka a fideszes orientációjuknak. Kétségtelen, hogy valóban túlnyomórészt kormánypárti médiából tájékozódnak az underclass tagjai, az ellenzéki hang ritkábban jut el hozzájuk. Ugyanakkor még az alapfokú végzettségűek között is csak 11 százalék azoknak az aránya, akik kizárólag kormánymédiából tájékozódnak – a túlnyomórészt tehát nem ugyanaz, mint a kizárólag. Magyarországon minden társadalmi rétegben – így a depriváltak között is – jelentős a politikai ízléssel ellentétes média fogyasztása is. Az is óvatosságra int a média-hipotézissel kapcsolatban, hogy a szegények napirend-érzékelése nem tért el érdemben a többi társadalmi csoporttól. Általában ugyanolyan arányban említettek maguktól materiális ügyet a hónap legfontosabb eseményei között, mint a többi válaszadó.
Azt mindenesetre bizonyították a többváltozós elemzés adatai, hogy ugyanolyan társadalmi csoportba tartozó emberek pusztán az eltérő médiafogyasztásuk miatt is jó eséllyel más pártra voksolnak. A gazdasági helyzetértékelés után a médiafogyasztás bírt a második legnagyobb magyarázóerővel a többváltozós elemzésük során. Összességében tehát a kutatók szerint nem vonható kétségbe a hipotézis létjogosultsága.

Forrás: HVG
Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Orbán: A baloldali megszorító politika helyett másfajta válságkezelést választottunk
Előkerült a videó az M0-s autóúton történt hihetetlen jelenetről
Varga Judit keményen üzent portugál EU-s elnökségnek
Kásler szerint Mátyás király csontjainak összerakása segíthet átvészelni a járványt
Mátyás király csontjainak összerakásáról beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjújában Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, aki az egészségügyért is felelős. Az egyik k...
  
Óriási készültség: Fegyveres rablás Székesfehérváron
Információink szerint több TEK-es autó tűnt fel szirénázva a megyeszékhely utcáin. Egy felsővárosi autóalkatrészeket árusító üzletet raboltak ki hétfőn reggel Székesfehérváron. A...
  
Felejtsd el a csoda edzőket, csodaszereket - 45 kilót fogyott ez a férfi, pofon egyszerű volt
Ez a férfi megtalálta a megfelelő megoldást arra, hogy hatékonyan, és fokozatosan szabaduljon meg plusz kilóitól.Sok ember vágyakozik a fogyásra, karcsúsodásra, de kevesen vannak, akik té...
  
A vendéglátósok türelmét kéri az operatív törzs
Csak akkor lehet fokozatosan enyhíteni a vendéglátóhelyekre vonatkozó jelenlegi korlátozásokat, ha megfelelő mennyiségű oltóanyag érkezik Magyarországra és a magyar emberek széleskörű...
  
Müller Cecília: a második oltás beadását követően azért nagyobb fájdalmak is jelentkezhetnek
A magyar járványügyi adatok kedvezően alakulnak a jogkövető állampolgárok és a járványvédelmi intézkedések betartása miatt – mondta Müller Cecília, országos tisztifőorvos. Elsőso...
  
Óriási botrány: Felmondása megírására kényszerítettek egy magyar nőt
Három nő ellen vádat emeltek Zalában, mert addig nem engedték távozni egy kolléganőjüket, amíg meg nem írta a felmondását – tájékoztatta a Zala Megyei Főügyészség szóvivője az M...
  
Szlávik az oltóanyagokról: Nem szabad fanyalogni
Ugyanolyan elv alapján működik az orosz Szputnyik V vakcina, mint az AstraZeneca oltóanyaga – mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, ...
  
Egy magyar rendőr és családja kér segítséget - nagyon szegény körülmények között élnek
Egy rendőrcsalád nagyon szegény és gondterhelt körülmények között él, most a Facebookon kérnek segítséget:"Kedves Zsaruellátó!Sokat gondolkodtam rajta, hogy írjak vagy ne írjak de miv...
  
Orbán: A baloldali megszorító politika helyett másfajta válságkezelést választottunk
Emberéletek múlnak a vakcinán, és minden élet számít, ezért fontos, hogy minél több vakcina legyen Magyarországon - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magya...
  
Orbán: A baloldali megszorító politika helyett másfajta válságkezelést választottunk
Emberéletek múlnak a vakcinán, és minden élet számít, ezért fontos, hogy minél több vakcina legyen Magyarországon - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magya...
  
Egy 21 éves nő többször megrúgta és szidalmazta az ellátására érkező mentőszolgálat tagját
Többször megrúgta és szidalmazta az ellátására érkező mentőszolgálat tagját a 21 éves ludányhalászi nő. A Szécsényi Rendőrkapitányság közfeladatot ellátó személy elleni erősz...
  
Ilyen történetet sem hallani mindennap: önbíráskodás, kabát ügy és egy bezúzott Opel Astra
Az oroszlányi nyomozók őrizetbe vették azt a férfit, aki az ismerősét megfenyegette és tőle vélelmezett pénzt követelt.A gyanú szerint a 44 éves férfi 2021. január 23-án este egyik is...
  
Migráns alagutat találtak a rendőrök, sőt 25 migránst el is fogtak
A Szeged Határrendészeti Kirendeltség járőrei terepkutatás során alagutat fedeztek fel Ásotthalom külterületén – közölte a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság.A police.hu ...
  
Előkerült a videó az M0-s autóúton történt hihetetlen jelenetről
Nagyobb baj is lehetett volna abból a manőverből, amit egy sofőr az M0-s autóúton végrehajtott, és amelyet egy Tesla oldalsó kamerája rögzített, majd eljuttatta a felvételt a bpiutosok.hu...
  
Varga Judit keményen üzent portugál EU-s elnökségnek
Fontos elvárásunk a portugál EU-s elnökséggel kapcsolatban, hogy becsületes közvetítők legyenek, hajtsák végre a költségvetési megállapodást és ne engedjenek a jogállamisági mechani...
  
Csak novemberben 117 ezer ember munkáját biztosították a járványügyi intézkedések
Mintegy 117 ezer turizmusban, szabadidő-ágazatban dolgozó munkájának megtartását segítette az adóelengedés tavaly novemberben - tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium...
  
A magyarokat keresik az uniós országok, hogy megtudják, kivel kell beszélni a keleti vakcinák ügyében
Magyarországnak nemzeti érdeke a koronavírus elleni oltás menetének felgyorsítása - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorábanSzi...
  
Na végre: az emberek úgy érzik, pénzügyi helyzetük javul
A GKI konjunktúraindexe januárban érezhetően emelkedett. A járvány kezdete óta legmagasabb értékét érte el, de áprilisi zuhanásának még így is csak alig több mint felét dolgozta le.A...
  
A nagykanizsai 15 milliárdos sportcsarnokra tényleg nem lehet rosszat mondani - azt persze nem tudni ki használja majd
A városban jelenleg sincs profi elsőosztályú teremsport, ahogy azt sem tudni, mennyibe fog kerülni az aréna üzemeltetése az önkormányzatnak.Százmilliós nagyságú tételre tippeli az épü...
  
Magyar autópályán egy német autóban, egy osztrák és egy orosz férfi melletük nyolc szír utas
A rendőrök az M6-os autópályán ellenőriztek egy osztrák rendszámú autót, melyben nyolc illegális migráns és két embercsempész utazott.Mint arról korábban beszámoltunk, az M6-os autó...
  
Óriási havazás jön, de nyugalom aki elakad üljön át egy másik autóba!
Na jó ezzel nem szabad viccelni, hiszen sokan rekedtek a hóban abban a bizonyos pár napban, de most ismét óriási havazással riogatnak minket.Alapvetően tudjuk, hogy tél van, csak hóra nem sz...
  
Elképesztő: Összeomlott Lajcsi felesége a razziától
Volt cége miatt érkeztek, papírokat foglaltak le az adóhatóság szakemberei.Mocsa-Boldogasszonypuszta — Újra átélte hat évvel ezelőtti rémálmát Galambos Lajos (59) felesége, Boglárka....
  
A Vatikán eddigi legnagyobb botránya egy eurószázmilliókkal zsonglőrködő bíboros miatt
Évek óta nyomoznak, de most robbant ki igazán a vatikáni kasszában félmilliárd eurós hézagot okozó bíboros botránya, aminek letartóztatások, kirúgások kövezik útját, és még nem l...
  
Elképesztő képek érkeztek a nemrég felfedezett migráns alagútról
A rendőrök 45 határsértővel, valamint egy embercsempésszel szemben intézkedtek az elmúlt 12 órában Csongrád-Csanád megyében. Ezenkívül egy újabb alagutat is felfedeztek Ásotthalom kö...
  
Kiderült, mikortól vezethetik be a vakcinaútlevelet
2021 tavaszán már megkezdik a nagyobb nemzetközi légitársaságok a koronavírus elleni oltottság igazolására szóló Travel Pass digitális egészségügyi rendszer működtetését. Az applik...
  
Kiderült miért rohanták le nyomozók Lagzi Lajcsi házát
Mocsa – Ismét nagy bajban van Galambos Lajos (59), akinek mocsai otthonát tíz nyomozó ma hajnali 6 órakor házkutatási parancsot lobogtatva lerohanta. Úgy tudni, egy sok milliós áfacsalási...
  
Óriási botrány: a Parlament lerohanásával fenyegetőzött egy magyar férfi
Azt is mondta a 112-es segélyhívónak, hogy terrortámadásra készül. A gyanúsított letartóztatásban marad.Meghosszabbította a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) annak a férfinak a ...
  
Nemzetközi botrány: Obama üzenete, Trump veszített, de Orbán még nem
Az a fajt erős ember típusú vezetés, amit Trump képviselt, nem tűnik el a világból a 45. amerikai elnök távozásával - mondta elődje, Barack Obama. Aztán ki is fejtette kikre gondol.A vol...
  
Müller Cecília válaszolt: Kiderült, mikortól lehet kötelezővé tenni a védőoltást
Sokakban felmerült már, hogy ha egyszer van védőoltás a koronavírus ellen, és azzal megállítható a járvány, miért nem teszik azt kötelezővé, vagyis miért nem kerül be a köte...
  
Különös kormányrendelet jelent meg péntek este - a veszélyhelyzetben hozott rendelete eltérhet a törvénytől
A Járvány Elleni Védekezés Központi Tartalékának kiadásai „külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az előirányzattól” – mondja ki a péntek este megjelent kormány...
  
THE HUNGARIAN TIMES Impresszum / Sütik
TheTimes
Kimutatták: minél szegényebb valaki, annál valószínűbb, hogy fideszes
De miért? Egy új elemzőintézet, a 21 Kutatóközpont első nyilvános tanulmányában azt vizsgálta, hogy az anyagi helyzetnek és motivációnak milyen szerepe van a kormánypárt támogatásában.

A magyar társadalom felső tizede döntően ellenzéki, onnan pedig lefelé haladva folyamatosan csökken az ellenzék, és nő a kormány támogatottsága,

a legkiszolgáltatottabbak között pedig kiemelkedő a Fidesz népszerűsége

– állapítja meg A Fidesz titok. Gazdasági szavazás Magyarországon című elemzésében a 21 Kutatóközpont. (Az intézetről bővebben cikkünk végén írunk.) Az is kiderült, hogy az alacsony végzettségű, jövedelmű és vagyonú választók, fizikai munkások, falvakban élők, romák és internethozzáféréssel nem rendelkezők az átlagnál számottevően nagyobb arányban kormánypártiak.

A több mint hetvenoldalas tanulmányban a kutatók több hipotézist is megfogalmaznak a vizsgálat előtt, ugyanis a társadalom politikai és gazdasági tagoltságának, illetve a kettő összefüggéseinek feltárásán kívül a tanulmány fő célja annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy

a legszegényebbek, legkiszolgáltatottabbak között miért kiemelkedően népszerű a Fidesz.

A kutatók első hipotézise a választási befolyásolás, vagyis az, hogy a Fidesz kiemelkedően jól teljesít olyan, jellemzően kisebb településeken, ahol nagyrészt alacsony társadalmi státuszú választópolgárok laknak. A második a gazdasági szavazás, vagyis az, ha valaki nem befolyásolásból, de még csak nem is azonosulásból, meggyőződésből szavaz a Fideszre, hanem egyszerű – vélt vagy valós – gazdasági érdekből.

A harmadik hipotézis a meggyőződéses kormánypárti szavazat, a negyedik a rendszerigazodás, ez utóbbi beletörődést és az alacsony státuszúak versengését jelenti. Végül az utolsó előfeltevés a médiafogyasztás, ugyanis a kutatók szerint „szintén kézenfekvő magyarázat lehet az, hogy a deprivált (valamiből hiányt szenvedő) társadalmi csoportok el vannak szigetelve a kormánykritikus hangoktól és üzenetektől.”

A kutatók mindenre kiterjedő, részletes táblázatokon és grafikonon keresztül vizsgálták a hipotézisben foglaltakat. Többek között az alábbi megállapításokat tették:

szignifikáns és egyenes irányú a kapcsolat a jóléti társadalmi helyzet és a pártválasztás között,
a legszegényebbek között kiugróan magas a kormánypárt támogatottsága, az ellenzéké pedig nagyon alacsony,
onnantól kezdve felfelé haladva viszont már nincsenek jelentős különbségek a kormány teljes csoportbeli népszerűségében,
egészen addig, ameddig az elithez, a felső két kategóriához nem érünk: náluk szignifikánsan alacsonyabb a Fideszt támogatók aránya,
az ellenzék esetében viszont majdnem teljesen egyenes az összefüggés: minél privilegizáltabb egy csoport, annál több benne az ellenzéki szavazó,
illetve hogy a státusz csökkenésével a pártnélküliek aránya is növekszik.

Ha csak a pártot választani tudókat néznénk, akkor még élesebb lenne a különbség: akkor

a legalsó két társadalmi kategóriában a Fidesz 75 százalék feletti, az ellenzék 25 százalék alatti szavazati arányt kapna, a legfelsőben ugyanakkor az ellenzék 60-40 arányban előzné a Fideszt.

Az nem újdonság, hogy a Fidesz – 2010 óta egyre inkább – a hátrányosabb helyzetű csoportok körében örvend az átlagnál lényegesen jelentősebb támogatottságnak, azt is tudni lehetett, hogy a baloldal elveszítette hosszú évek alatt a munkásszavazatok zömét. Ahogy azonban a mostani tanulmány szerzői is megjegyzik:

az adatok első ránézésre szöges ellentétben vannak a gazdasági szavazás alaphipotézisével, hiszen pont azok szimpatizálnak a kormánnyal a legnagyobb arányban, akiknek a legtöbb okuk lenne az elkeseredettségre és az elégedetlenségre.

De a dolog ennél bonyolultabb. A kutatásból ugyanis a többi hipotézist vizsgálva kiderült, hogy Budapesten a kormány-ellenzék erőviszony sokkal kevésbé függ össze az osztályhelyzettel, mint ahogyan azt az ország egész területén tapasztalni.

Megvizsgálták azt is, hogy az egyes társadalmi csoportoknak milyen a gazdasági helyzetértékelésük, hogyan változott a saját háztartásuknak és az országnak az anyagi helyzete az elmúlt évben, illetve mire számítanak, hogyan fog alakulni mindez a következő évben. Ezeknek saját tapasztalatoktól kellene függnie, nem pártpreferenciától. A tavalyi és a tavalyelőtti adatok azt mutatják, az emberek gazdasági helyzetértékelése 2002 óta nem volt ilyen optimista. Igaz, a legszegényebb rétegek közül csak nagyon kevesen tudtak javulásról beszámolni, de romlást sem érzékeltek, változatlan helyzetről nyilatkoztak. Felfelé haladva növekszik az optimizmus, ráadásul kimutatták azt is, hogy a deprivált csoportok kétharmada-háromnegyede nem gondolja, hogy anyagi helyzete rosszabbra fordulna, tehát emiatt a kormány elleni tiltakozásra sincs ok.

Miután a kutatók megvizsgálták az értékválasztás szempontjait is, arra jutottak, hogy:

minél privilegizáltabb helyzetű a válaszadó, annál nagyobb eséllyel gondolja úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok – és minél kiszolgáltatottabb, elesettebb, annál inkább ennek ellenkezőjét érzi.

Kiderült az is, hogy a kormánypártiakra kevéssé jellemző a cserbenhagyottság és a kiábrándultság érzése, ami nem is lepte meg igazán a tanulmány készítőit.

A tanulmány második részében a választók gazdasági várakozásai és a mindenkori kormánypárt támogatottsága között fennálló kapcsolatot vizsgálták meg a kutatók, arra voltak kíváncsiak, hogy felfedezhető-e valami rendszerszintű összefüggés a kettő között. Összevetették tehát a GKI Gazdaságkutató Zrt. fogyasztói és az üzleti bizalmi indexét a mindenkori legnagyobb kormánypárt teljes népességben mért népszerűségével.

Az így kirajzolódó görbék pedig hasonló utat járnak be. A mindenkori kormányzó párt népszerűségében a választási ciklusokhoz igazodva követik egymást a hullámhegyek és hullámvölgyek: az egyes országgyűlési választásokhoz közeledve a hivatalban lévő népszerűsége négy évente kiszámíthatóan emelkedni kezd, a választásokat követő egy-két hónapban a csúcsra fut, majd (egészen 2018-ig) minden alkalommal meredeken csökken – mindaddig, amíg a kormányzati ciklus közepén el nem éri mélypontját. Hasonlóképpen, az üzleti és fogyasztói bizalmi indexek szintén ciklikus emelkedést és csökkenést mutatnak – és hullámhegyeik csúcsai gyakran esnek a választási évekre.

Jól látható a 2008-2009-es válság, illetve a V alakú beszakadás, majd visszarugaszkodás a GKI-s mutatókban és az akkori kormánypárt népszerűségi (inkább: népszerűtlenségi csúcsa), de feltűnik az is, hogy az üzleti bizalmi index 1998 óta szinte csak a Fidesz kormányzása alatt erősödött pozitív tartományba – és 2014 és 2019 között az üzleti várakozások valaha volt leghosszabb pozitív periódusát látjuk kirajzolódni az ábrán.

2014 és 2019 között a fogyasztói bizalmi index is szárnyalt: 2014 előtt legfeljebb választási években, néhány hónapig láthattunk hasonlóan magas értékeket. Ugyanebben a 2014 és 2019 közötti időszakban a Fidesz népszerűsége is rendkívül magas.

De a három mérőszám (a bizalmi indexek és a mindenkori kormánypárt támogatottsága) csak véletlenül mozog együtt?

A kutatók statisztikai modellezéssel felfedték, hogy a hatalmon lévő párt támogatottsága és a gazdasági várakozások között komplexebb összefüggés áll fenn, úgy tűnik, a mindenkori kormánypárt népszerűsége és az üzleti bizalmi index nincsenek közvetlen kapcsolatban – a korrelációk során jelentkező sok hónapos csúszással megjelent együttmozgás áttételes hatások eredménye. Ugyanakkor a fogyasztói bizalmi index hatását a modellezés is megerősítette. Bár a pontos összefüggés az áttételes hatások miatt itt is összetettebbnek tűnik, mint amire a korrelációk alapján következtettek, a hatalmon lévő párt népszerűsége tipikusan egy vagy két hónap csúszással követi a fogyasztói bizalmi index változásait. De azt ki lehet jelenteni, hogy a gazdasági várakozások és mindenkori hatalmon lévő párt támogatottsága között rendszerszintű összefüggés van.

Ezen a ponton vetődik fel a kérdés, hogy hogyan hathat a koronavírus a Fidesz népszerűségére.

Láttuk, hogy a fogyasztói bizalmi index és a kormánypárt népszerűségi mozgása összefüggnek, így lehetőség van arra is, hogy a jövőre vonatkozó becslést adjunk az utóbbira.

2018 elejétől a kormányzó Fidesz népszerűsége egy rendkívül magas, korábban legfeljebb választási években elért, 30 százalékot meghaladó szinten stabilizálódott.
Ugyanebben az időszakban a fogyasztói bizalmi index hónapról hónapra szintén nagyon optimista, 2002 óta nem látott értékeket mutatott.
Ez alapján, még a koronavírus megjelenése előtt azt lehetett feltételezni, hogy a Fidesznek nem volt oka az aggodalomra, a fogyasztói bizalmi index tartósan magas értéke jelezte, hogy rövid és középtávon nem várható a Fidesz népszerűségének megingása.

De jött a koronavírus.

A járvány márciusi begyűrűzése után a fogyasztói bizalmi index történelmi, 38 pontos esést hozott.
Így jogosan merül fel a kérdés, mivel ennek az indexnek hatása van a kormánypárt népszerűségére, most mi fog következni.
Az áprilisi kutatások még csak minimális, hibahatáron belüli eltérést mutattak, és a következő adatok is arra engednek következtetni, hogy ez a válság megváltoztatta a két változó közti összefüggést.
Májusban a fogyasztói várakozások visszapattantak az április mélypontról: a fogyasztói bizalmi index 38 pontos esését 11 pontos erősödés követte. Hasonlóképpen, a Fidesz népszerűsége is növekedett a teljes népesség körében, a válság első hónapjaiból tehát jól jött ki a kormány.

De egy, a tanulmányban felállított modell szerint a kutatók úgy vélik:

a Fidesz kiugróan magas népszerűsége nem tart ki a nyár végéig, várhatóan a párt támogatottsága lépésről lépésre visszatér a járvány előtt mért intervallumba.

A hipotézisvizsgálat előtt a 21 Kutatóközpont megvizsgálta azt is, milyen hatással van a közmunkaprogram a Fidesz népszerűségére. Ez a szempont azért merült fel, mert a kormánypárt az átlagosnál jobban teljesít az alacsonyan iskolázott, rossz munkaerőpiaci lehetőségekkel rendelkező és kiszolgáltatott csoportokban, és éppen ezek a csoportok a közmunkaprogram célpontjai.

Megállapították többek között, hogy:

a közmunkások magasabb aránya növeli a fideszes szavazatok arányát akkor is, ha az adott település munkaerő-piaci, iskolázottsági és demográfiai szempont szerint hasonlónak tekinthető egy másik magyarországi településsel,
a kormánypárti vezetésű települések esetében a közmunkának számottevően nagyobb a politikai hozadéka, mint a független vagy ellenzéki 63 polgármester által irányított településeken,
2014-ről 2018-ra azokon a településeken növekedett a fideszes szavazatok aránya, ahol a közfoglalkoztatottak aránya is magas.

A kutatók ennél a résznél ügy összegeznek, hogy: "a közmunkások aránya településszinten önálló hatást gyakorol mind a 2018-as fideszes szavazatarányra, mind pedig a 2014 és 2018 között tapasztalt szavazatnövekményre. Ez a hatás azoktól az állandó paraméterektől függetlenül is magyarázó erőnek bizonyul, mint a településen tapasztalt munkanélküliség, iskolázottság és egyéb demográfiai paraméterek. Lehetne ugyan azt állítani, hogy a közmunkások arányának növelésével azért nő a kormánypárti támogatottság, mert a közmunkások (és környezetük) hálásak a lehetőségért, akkor azonban ennek fideszes, valamint semleges és ellenzéki településen egyformán érvényesülnie kellene.

A közmunkások arányának hatása azonban jelentősebb a kormánypárti polgármesterek által vezetett településeken, ami szintén igaz külön a 2018-as fideszes szavazatok arányára, illetve a 2014–2018 időszak közötti növekményre. Elvileg persze még az is elképzelhető, hogy a közmunkások egyszerre hálásak a fideszes polgármesternek és a kormánynak is, ezért szavaznak ők (vagy környezetük) még nagyobb elánnal a Fideszre ezeken a településeken." Ezt ugyanakkor elég életszerűtlennek tartják a kutatók.

A már-már akadémiai szintű elemzés végén a készítők hipotézistesztelést és összefoglalást készítettek.

Az első hipotézis a választási befolyás, vagyis a nyomásgyakorlás volt. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmaznak, adatelemzéssel nem lehet teljes bizonyossággal tesztelni a hipotézist, azonban a gyanú és a feltételezés valószínűségét több tendencia is alátámasztotta. A kutatók előtt is rejtély, hogy miért szavazna inkább a kormánypártokra az, aki romlónak érzi saját anyagi helyzetét.
A második hipotézis azonban igazolást nyert: létezik gazdasági szavazás, és a szegények nem utolsósorban éppen viszonylagosan kedvező gazdasági helyzetértékelésük miatt nem fordulnak tömegesen a rendszer ellen.
A harmadiknak, a meggyőződéses szavazásnak tulajdonítottak a legkisebb jelentőséget a készítők. Az osztályhovatartozásnak szinte semmilyen szerepe nincs a politikai ítéletalkotásban: a szegények véleménye még az őket érintő kérdésekben sem különbözik számottevő mértékben a gazdagokétól.
A negyedik hipotézis a rendszerigazolás, tehát a beletörődés, az alacsony státuszúak versengése volt. Itt azt tapasztalták, hogy jelen van a rendszerigazodás és az önfelmentés.
Az ötödik hipotézis pedig a médiafogyasztásra vonatkozott, miszerint a társadalmi hierarchia alján lévő állampolgárok információs – kormánypárti – buborékban vannak, és ez az elsődleges oka a fideszes orientációjuknak. Kétségtelen, hogy valóban túlnyomórészt kormánypárti médiából tájékozódnak az underclass tagjai, az ellenzéki hang ritkábban jut el hozzájuk. Ugyanakkor még az alapfokú végzettségűek között is csak 11 százalék azoknak az aránya, akik kizárólag kormánymédiából tájékozódnak – a túlnyomórészt tehát nem ugyanaz, mint a kizárólag. Magyarországon minden társadalmi rétegben – így a depriváltak között is – jelentős a politikai ízléssel ellentétes média fogyasztása is. Az is óvatosságra int a média-hipotézissel kapcsolatban, hogy a szegények napirend-érzékelése nem tért el érdemben a többi társadalmi csoporttól. Általában ugyanolyan arányban említettek maguktól materiális ügyet a hónap legfontosabb eseményei között, mint a többi válaszadó.
Azt mindenesetre bizonyították a többváltozós elemzés adatai, hogy ugyanolyan társadalmi csoportba tartozó emberek pusztán az eltérő médiafogyasztásuk miatt is jó eséllyel más pártra voksolnak. A gazdasági helyzetértékelés után a médiafogyasztás bírt a második legnagyobb magyarázóerővel a többváltozós elemzésük során. Összességében tehát a kutatók szerint nem vonható kétségbe a hipotézis létjogosultsága.

Forrás: HVG
Orbán: A baloldali megszorító politika helyett másfajta válságkezelést választottunk
Előkerült a videó az M0-s autóúton történt hihetetlen jelenetről
Varga Judit keményen üzent portugál EU-s elnökségnek
Eldőlt - Szijjártó nem vár Brüsszelre - mutatjuk a részleteket
Kásler szerint Mátyás király csontjainak összerakása segíthet átvészelni a járványt
Óriási készültség: Fegyveres rablás Székesfehérváron
Felejtsd el a csoda edzőket, csodaszereket - 45 kilót fogyott ez a férfi, pofon egyszerű volt
A vendéglátósok türelmét kéri az operatív törzs
Müller Cecília: a második oltás beadását követően azért nagyobb fájdalmak is jelentkezhetnek
Óriási botrány: Felmondása megírására kényszerítettek egy magyar nőt
Szlávik az oltóanyagokról: Nem szabad fanyalogni
Egy magyar rendőr és családja kér segítséget - nagyon szegény körülmények között élnek
Orbán: A baloldali megszorító politika helyett másfajta válságkezelést választottunk
Orbán: A baloldali megszorító politika helyett másfajta válságkezelést választottunk
Egy 21 éves nő többször megrúgta és szidalmazta az ellátására érkező mentőszolgálat tagját
Ilyen történetet sem hallani mindennap: önbíráskodás, kabát ügy és egy bezúzott Opel Astra
Migráns alagutat találtak a rendőrök, sőt 25 migránst el is fogtak
Előkerült a videó az M0-s autóúton történt hihetetlen jelenetről
Varga Judit keményen üzent portugál EU-s elnökségnek
Csak novemberben 117 ezer ember munkáját biztosították a járványügyi intézkedések
A magyarokat keresik az uniós országok, hogy megtudják, kivel kell beszélni a keleti vakcinák ügyében
Na végre: az emberek úgy érzik, pénzügyi helyzetük javul
A nagykanizsai 15 milliárdos sportcsarnokra tényleg nem lehet rosszat mondani - azt persze nem tudni ki használja majd
Magyar autópályán egy német autóban, egy osztrák és egy orosz férfi melletük nyolc szír utas
Óriási havazás jön, de nyugalom aki elakad üljön át egy másik autóba!
Elképesztő: Összeomlott Lajcsi felesége a razziától
A Vatikán eddigi legnagyobb botránya egy eurószázmilliókkal zsonglőrködő bíboros miatt
Elképesztő képek érkeztek a nemrég felfedezett migráns alagútról
Kiderült, mikortól vezethetik be a vakcinaútlevelet
Kiderült miért rohanták le nyomozók Lagzi Lajcsi házát
Óriási botrány: a Parlament lerohanásával fenyegetőzött egy magyar férfi
Nemzetközi botrány: Obama üzenete, Trump veszített, de Orbán még nem
Müller Cecília válaszolt: Kiderült, mikortól lehet kötelezővé tenni a védőoltást
Különös kormányrendelet jelent meg péntek este - a veszélyhelyzetben hozott rendelete eltérhet a törvénytől
Óriási botrány: Palkovics benyújtotta lemondását, Orbán visszaszólt, hogy ezt felejtse el
A görögök merész dolgot javasoltak az EU-nak - érinti a nyári vakációt
Újabb szintre lépett a családtámogatás és az otthonteremtés
Több tünetmentes fertőzött gyerek súlyos szövődményekkel került kórházba
14 Mészáros-hotel kapott felújítási támogatást összesen 17,7 milliárd forint értékben úgy, hogy közben elbocsátotta munkavállalói felét
Miközben sorra dőlnek be a vállakozások, milliárdokkal tömi saját cégeit a kormány
1900 vakcina veszett oda, mert egy takarító véletlen kihúzta a fagyasztót
Oszd meg Te is - kiadatás ellen küzdenek Angliában, Magyarországon unokázós csalás miatt keresik őket
Magyar sikertörténet: Mészáros Lőrinc ahogy még nem láttad - közel 20 focicsapat van már a köreiben
Óriási a botrány: két belvárosi vendéglátót is bezáratott a rendőrség Budapesten
Közzétették a hivatalos listát: ezek az államtitkárok kaptak milliós prémiumot tavaly
Ukrajna vörös zónába sorolta Magyarországot - mutatjuk ez mit jelent