Kezdőlap   Budapest     2020-07-03   Csatlakozz hozzánk facebookon
Kimutatták: minél szegényebb valaki, annál valószínűbb, hogy fideszes
De miért? Egy új elemzőintézet, a 21 Kutatóközpont első nyilvános tanulmányában azt vizsgálta, hogy az anyagi helyzetnek és motivációnak milyen szerepe van a kormánypárt támogatásában.

A magyar társadalom felső tizede döntően ellenzéki, onnan pedig lefelé haladva folyamatosan csökken az ellenzék, és nő a kormány támogatottsága,

a legkiszolgáltatottabbak között pedig kiemelkedő a Fidesz népszerűsége

– állapítja meg A Fidesz titok. Gazdasági szavazás Magyarországon című elemzésében a 21 Kutatóközpont. (Az intézetről bővebben cikkünk végén írunk.) Az is kiderült, hogy az alacsony végzettségű, jövedelmű és vagyonú választók, fizikai munkások, falvakban élők, romák és internethozzáféréssel nem rendelkezők az átlagnál számottevően nagyobb arányban kormánypártiak.

A több mint hetvenoldalas tanulmányban a kutatók több hipotézist is megfogalmaznak a vizsgálat előtt, ugyanis a társadalom politikai és gazdasági tagoltságának, illetve a kettő összefüggéseinek feltárásán kívül a tanulmány fő célja annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy

a legszegényebbek, legkiszolgáltatottabbak között miért kiemelkedően népszerű a Fidesz.

A kutatók első hipotézise a választási befolyásolás, vagyis az, hogy a Fidesz kiemelkedően jól teljesít olyan, jellemzően kisebb településeken, ahol nagyrészt alacsony társadalmi státuszú választópolgárok laknak. A második a gazdasági szavazás, vagyis az, ha valaki nem befolyásolásból, de még csak nem is azonosulásból, meggyőződésből szavaz a Fideszre, hanem egyszerű – vélt vagy valós – gazdasági érdekből.

A harmadik hipotézis a meggyőződéses kormánypárti szavazat, a negyedik a rendszerigazodás, ez utóbbi beletörődést és az alacsony státuszúak versengését jelenti. Végül az utolsó előfeltevés a médiafogyasztás, ugyanis a kutatók szerint „szintén kézenfekvő magyarázat lehet az, hogy a deprivált (valamiből hiányt szenvedő) társadalmi csoportok el vannak szigetelve a kormánykritikus hangoktól és üzenetektől.”

A kutatók mindenre kiterjedő, részletes táblázatokon és grafikonon keresztül vizsgálták a hipotézisben foglaltakat. Többek között az alábbi megállapításokat tették:

szignifikáns és egyenes irányú a kapcsolat a jóléti társadalmi helyzet és a pártválasztás között,
a legszegényebbek között kiugróan magas a kormánypárt támogatottsága, az ellenzéké pedig nagyon alacsony,
onnantól kezdve felfelé haladva viszont már nincsenek jelentős különbségek a kormány teljes csoportbeli népszerűségében,
egészen addig, ameddig az elithez, a felső két kategóriához nem érünk: náluk szignifikánsan alacsonyabb a Fideszt támogatók aránya,
az ellenzék esetében viszont majdnem teljesen egyenes az összefüggés: minél privilegizáltabb egy csoport, annál több benne az ellenzéki szavazó,
illetve hogy a státusz csökkenésével a pártnélküliek aránya is növekszik.

Ha csak a pártot választani tudókat néznénk, akkor még élesebb lenne a különbség: akkor

a legalsó két társadalmi kategóriában a Fidesz 75 százalék feletti, az ellenzék 25 százalék alatti szavazati arányt kapna, a legfelsőben ugyanakkor az ellenzék 60-40 arányban előzné a Fideszt.

Az nem újdonság, hogy a Fidesz – 2010 óta egyre inkább – a hátrányosabb helyzetű csoportok körében örvend az átlagnál lényegesen jelentősebb támogatottságnak, azt is tudni lehetett, hogy a baloldal elveszítette hosszú évek alatt a munkásszavazatok zömét. Ahogy azonban a mostani tanulmány szerzői is megjegyzik:

az adatok első ránézésre szöges ellentétben vannak a gazdasági szavazás alaphipotézisével, hiszen pont azok szimpatizálnak a kormánnyal a legnagyobb arányban, akiknek a legtöbb okuk lenne az elkeseredettségre és az elégedetlenségre.

De a dolog ennél bonyolultabb. A kutatásból ugyanis a többi hipotézist vizsgálva kiderült, hogy Budapesten a kormány-ellenzék erőviszony sokkal kevésbé függ össze az osztályhelyzettel, mint ahogyan azt az ország egész területén tapasztalni.

Megvizsgálták azt is, hogy az egyes társadalmi csoportoknak milyen a gazdasági helyzetértékelésük, hogyan változott a saját háztartásuknak és az országnak az anyagi helyzete az elmúlt évben, illetve mire számítanak, hogyan fog alakulni mindez a következő évben. Ezeknek saját tapasztalatoktól kellene függnie, nem pártpreferenciától. A tavalyi és a tavalyelőtti adatok azt mutatják, az emberek gazdasági helyzetértékelése 2002 óta nem volt ilyen optimista. Igaz, a legszegényebb rétegek közül csak nagyon kevesen tudtak javulásról beszámolni, de romlást sem érzékeltek, változatlan helyzetről nyilatkoztak. Felfelé haladva növekszik az optimizmus, ráadásul kimutatták azt is, hogy a deprivált csoportok kétharmada-háromnegyede nem gondolja, hogy anyagi helyzete rosszabbra fordulna, tehát emiatt a kormány elleni tiltakozásra sincs ok.

Miután a kutatók megvizsgálták az értékválasztás szempontjait is, arra jutottak, hogy:

minél privilegizáltabb helyzetű a válaszadó, annál nagyobb eséllyel gondolja úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok – és minél kiszolgáltatottabb, elesettebb, annál inkább ennek ellenkezőjét érzi.

Kiderült az is, hogy a kormánypártiakra kevéssé jellemző a cserbenhagyottság és a kiábrándultság érzése, ami nem is lepte meg igazán a tanulmány készítőit.

A tanulmány második részében a választók gazdasági várakozásai és a mindenkori kormánypárt támogatottsága között fennálló kapcsolatot vizsgálták meg a kutatók, arra voltak kíváncsiak, hogy felfedezhető-e valami rendszerszintű összefüggés a kettő között. Összevetették tehát a GKI Gazdaságkutató Zrt. fogyasztói és az üzleti bizalmi indexét a mindenkori legnagyobb kormánypárt teljes népességben mért népszerűségével.

Az így kirajzolódó görbék pedig hasonló utat járnak be. A mindenkori kormányzó párt népszerűségében a választási ciklusokhoz igazodva követik egymást a hullámhegyek és hullámvölgyek: az egyes országgyűlési választásokhoz közeledve a hivatalban lévő népszerűsége négy évente kiszámíthatóan emelkedni kezd, a választásokat követő egy-két hónapban a csúcsra fut, majd (egészen 2018-ig) minden alkalommal meredeken csökken – mindaddig, amíg a kormányzati ciklus közepén el nem éri mélypontját. Hasonlóképpen, az üzleti és fogyasztói bizalmi indexek szintén ciklikus emelkedést és csökkenést mutatnak – és hullámhegyeik csúcsai gyakran esnek a választási évekre.

Jól látható a 2008-2009-es válság, illetve a V alakú beszakadás, majd visszarugaszkodás a GKI-s mutatókban és az akkori kormánypárt népszerűségi (inkább: népszerűtlenségi csúcsa), de feltűnik az is, hogy az üzleti bizalmi index 1998 óta szinte csak a Fidesz kormányzása alatt erősödött pozitív tartományba – és 2014 és 2019 között az üzleti várakozások valaha volt leghosszabb pozitív periódusát látjuk kirajzolódni az ábrán.

2014 és 2019 között a fogyasztói bizalmi index is szárnyalt: 2014 előtt legfeljebb választási években, néhány hónapig láthattunk hasonlóan magas értékeket. Ugyanebben a 2014 és 2019 közötti időszakban a Fidesz népszerűsége is rendkívül magas.

De a három mérőszám (a bizalmi indexek és a mindenkori kormánypárt támogatottsága) csak véletlenül mozog együtt?

A kutatók statisztikai modellezéssel felfedték, hogy a hatalmon lévő párt támogatottsága és a gazdasági várakozások között komplexebb összefüggés áll fenn, úgy tűnik, a mindenkori kormánypárt népszerűsége és az üzleti bizalmi index nincsenek közvetlen kapcsolatban – a korrelációk során jelentkező sok hónapos csúszással megjelent együttmozgás áttételes hatások eredménye. Ugyanakkor a fogyasztói bizalmi index hatását a modellezés is megerősítette. Bár a pontos összefüggés az áttételes hatások miatt itt is összetettebbnek tűnik, mint amire a korrelációk alapján következtettek, a hatalmon lévő párt népszerűsége tipikusan egy vagy két hónap csúszással követi a fogyasztói bizalmi index változásait. De azt ki lehet jelenteni, hogy a gazdasági várakozások és mindenkori hatalmon lévő párt támogatottsága között rendszerszintű összefüggés van.

Ezen a ponton vetődik fel a kérdés, hogy hogyan hathat a koronavírus a Fidesz népszerűségére.

Láttuk, hogy a fogyasztói bizalmi index és a kormánypárt népszerűségi mozgása összefüggnek, így lehetőség van arra is, hogy a jövőre vonatkozó becslést adjunk az utóbbira.

2018 elejétől a kormányzó Fidesz népszerűsége egy rendkívül magas, korábban legfeljebb választási években elért, 30 százalékot meghaladó szinten stabilizálódott.
Ugyanebben az időszakban a fogyasztói bizalmi index hónapról hónapra szintén nagyon optimista, 2002 óta nem látott értékeket mutatott.
Ez alapján, még a koronavírus megjelenése előtt azt lehetett feltételezni, hogy a Fidesznek nem volt oka az aggodalomra, a fogyasztói bizalmi index tartósan magas értéke jelezte, hogy rövid és középtávon nem várható a Fidesz népszerűségének megingása.

De jött a koronavírus.

A járvány márciusi begyűrűzése után a fogyasztói bizalmi index történelmi, 38 pontos esést hozott.
Így jogosan merül fel a kérdés, mivel ennek az indexnek hatása van a kormánypárt népszerűségére, most mi fog következni.
Az áprilisi kutatások még csak minimális, hibahatáron belüli eltérést mutattak, és a következő adatok is arra engednek következtetni, hogy ez a válság megváltoztatta a két változó közti összefüggést.
Májusban a fogyasztói várakozások visszapattantak az április mélypontról: a fogyasztói bizalmi index 38 pontos esését 11 pontos erősödés követte. Hasonlóképpen, a Fidesz népszerűsége is növekedett a teljes népesség körében, a válság első hónapjaiból tehát jól jött ki a kormány.

De egy, a tanulmányban felállított modell szerint a kutatók úgy vélik:

a Fidesz kiugróan magas népszerűsége nem tart ki a nyár végéig, várhatóan a párt támogatottsága lépésről lépésre visszatér a járvány előtt mért intervallumba.

A hipotézisvizsgálat előtt a 21 Kutatóközpont megvizsgálta azt is, milyen hatással van a közmunkaprogram a Fidesz népszerűségére. Ez a szempont azért merült fel, mert a kormánypárt az átlagosnál jobban teljesít az alacsonyan iskolázott, rossz munkaerőpiaci lehetőségekkel rendelkező és kiszolgáltatott csoportokban, és éppen ezek a csoportok a közmunkaprogram célpontjai.

Megállapították többek között, hogy:

a közmunkások magasabb aránya növeli a fideszes szavazatok arányát akkor is, ha az adott település munkaerő-piaci, iskolázottsági és demográfiai szempont szerint hasonlónak tekinthető egy másik magyarországi településsel,
a kormánypárti vezetésű települések esetében a közmunkának számottevően nagyobb a politikai hozadéka, mint a független vagy ellenzéki 63 polgármester által irányított településeken,
2014-ről 2018-ra azokon a településeken növekedett a fideszes szavazatok aránya, ahol a közfoglalkoztatottak aránya is magas.

A kutatók ennél a résznél ügy összegeznek, hogy: "a közmunkások aránya településszinten önálló hatást gyakorol mind a 2018-as fideszes szavazatarányra, mind pedig a 2014 és 2018 között tapasztalt szavazatnövekményre. Ez a hatás azoktól az állandó paraméterektől függetlenül is magyarázó erőnek bizonyul, mint a településen tapasztalt munkanélküliség, iskolázottság és egyéb demográfiai paraméterek. Lehetne ugyan azt állítani, hogy a közmunkások arányának növelésével azért nő a kormánypárti támogatottság, mert a közmunkások (és környezetük) hálásak a lehetőségért, akkor azonban ennek fideszes, valamint semleges és ellenzéki településen egyformán érvényesülnie kellene.

A közmunkások arányának hatása azonban jelentősebb a kormánypárti polgármesterek által vezetett településeken, ami szintén igaz külön a 2018-as fideszes szavazatok arányára, illetve a 2014–2018 időszak közötti növekményre. Elvileg persze még az is elképzelhető, hogy a közmunkások egyszerre hálásak a fideszes polgármesternek és a kormánynak is, ezért szavaznak ők (vagy környezetük) még nagyobb elánnal a Fideszre ezeken a településeken." Ezt ugyanakkor elég életszerűtlennek tartják a kutatók.

A már-már akadémiai szintű elemzés végén a készítők hipotézistesztelést és összefoglalást készítettek.

Az első hipotézis a választási befolyás, vagyis a nyomásgyakorlás volt. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmaznak, adatelemzéssel nem lehet teljes bizonyossággal tesztelni a hipotézist, azonban a gyanú és a feltételezés valószínűségét több tendencia is alátámasztotta. A kutatók előtt is rejtély, hogy miért szavazna inkább a kormánypártokra az, aki romlónak érzi saját anyagi helyzetét.
A második hipotézis azonban igazolást nyert: létezik gazdasági szavazás, és a szegények nem utolsósorban éppen viszonylagosan kedvező gazdasági helyzetértékelésük miatt nem fordulnak tömegesen a rendszer ellen.
A harmadiknak, a meggyőződéses szavazásnak tulajdonítottak a legkisebb jelentőséget a készítők. Az osztályhovatartozásnak szinte semmilyen szerepe nincs a politikai ítéletalkotásban: a szegények véleménye még az őket érintő kérdésekben sem különbözik számottevő mértékben a gazdagokétól.
A negyedik hipotézis a rendszerigazolás, tehát a beletörődés, az alacsony státuszúak versengése volt. Itt azt tapasztalták, hogy jelen van a rendszerigazodás és az önfelmentés.
Az ötödik hipotézis pedig a médiafogyasztásra vonatkozott, miszerint a társadalmi hierarchia alján lévő állampolgárok információs – kormánypárti – buborékban vannak, és ez az elsődleges oka a fideszes orientációjuknak. Kétségtelen, hogy valóban túlnyomórészt kormánypárti médiából tájékozódnak az underclass tagjai, az ellenzéki hang ritkábban jut el hozzájuk. Ugyanakkor még az alapfokú végzettségűek között is csak 11 százalék azoknak az aránya, akik kizárólag kormánymédiából tájékozódnak – a túlnyomórészt tehát nem ugyanaz, mint a kizárólag. Magyarországon minden társadalmi rétegben – így a depriváltak között is – jelentős a politikai ízléssel ellentétes média fogyasztása is. Az is óvatosságra int a média-hipotézissel kapcsolatban, hogy a szegények napirend-érzékelése nem tért el érdemben a többi társadalmi csoporttól. Általában ugyanolyan arányban említettek maguktól materiális ügyet a hónap legfontosabb eseményei között, mint a többi válaszadó.
Azt mindenesetre bizonyították a többváltozós elemzés adatai, hogy ugyanolyan társadalmi csoportba tartozó emberek pusztán az eltérő médiafogyasztásuk miatt is jó eséllyel más pártra voksolnak. A gazdasági helyzetértékelés után a médiafogyasztás bírt a második legnagyobb magyarázóerővel a többváltozós elemzésük során. Összességében tehát a kutatók szerint nem vonható kétségbe a hipotézis létjogosultsága.

Forrás: HVG
Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Megáll az ész: kifosztottak egy elhunyt motorost, valahol a baleset helyszíne és a hullaház között
Kemény bírálatot kapott a Fidesz a Parlamentben: Önök zabálják a közpénzt és zabálják az országot
Megúszhatja Lajcsi a börtönt: koronatanú igazolta az ártatlanságát
Nagyon furcsa kérdőívet kapnak a gyerekek az Erzsébet-táborokban
A járványgörbe ellaposodásával beindultak a táborok, köztük az állami Erzsébet-táborok, ahol egy kicsit furcsa kérdőívet raknak a gyerekek elé, hogy töltsék ki Egyes tanárok fel vann...
  
Kiderült mitől ennyire vékony Palik László - sokan találgattak hónapok óta
Amikor hosszú idő után visszatért a képernyőre Palik László, pletykák keltek szárnyra, miért is lett ennyire vékony az egykori sportriporter Hiába mondta, hogy ő bizony keményen edz, r...
  
Kajásdobozokban dugdostak 168 millió forintot az adócsalók
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói egy nemrég lekapcsolt bűnszervezethez köthető ingatlanban tartottak házkutatást, ahol a hatóság bankjegykereső kutyái, Cappy és Thor 168 mill...
  
Orosz szuperfegyverek miatt emelkedhetett meg a radioaktivitás szintje Észak-Európában
Többek szerint az orosz elnök, Vlagyimir Putyin által korábban bemutatott nukleáris fegyverek okozhattak megnövekedett radioaktív sugárzást néhány napja Finnországban és Svédországban H...
  
Valami elkezdődött: Lemondott a francia kormány
Édouard Philippe kabinetjének lemondását az elnöki hivatal jelentette be A miniszterelnök lehetséges utódját ma megnevezhetik Lemondott hivataláról az Édouard Philippe vezette francia korm...
  
Szijjártó: Magyarország kibervédelmi elemzőközpontot alakított ki Ugandában
A magyar–ugandai együttműködés keretében korábban 100 ezer ember számára biztosították az ivóvízellátást Szijjártó Péter péntek reggel telefonon egyeztetett ugandai kollégájával...
  
Villámgyorsan szétszórta a kormány a gazdaságvédelmi alap 95 %-át, a határon túliaknak 54,5 milliárd jutott
Április vége és június vége között a kormány közel 900 milliárd forintot költött a koronavírus-járvány okozta gazdasági helyzet kezelésére létrehozott egyik fontos eszköz terhére....
  
Orbán az elmúlt 30 év erkölcsi mélypontjáról beszélt
„Azt kell megérteni a magyaroknak, hogy az eddigi csak szakaszgyőzelem, még nem a háborút nyertük meg A környező világ hatással van ránk, észnél lenni lenni” Így értékelte a korona...
  
Feloszlatta magát a balatonfűzfői képviselő-testület
Feloszlatta magát a balatonfűzfői képviselő-testület, mert mióta a függetlenként induló Szanyi Szilvia lett a polgármester, a testületben és a polgármesteri hivatalban is rossz lett a l...
  
Kórházreform a Szent Jánosban, itt az első látható eredménye
Azt mindenki érzi, aki valaha járt orvosnál, hogy az egészségügyi reform nemcsak új kórházépületeket jelent Amióta többet foglalkoznak például a betegirányítással és a triázzsal, ...
  
Magyar kormány: rendezettebb lesz a Hajógyári-sziget fák nélkül
A kormány szerint szebb és rendezettebb lesz a Hajógyári-sziget miután egy nagyszabású gátépítés miatt kivágnak csaknem 3 hektárnyi fát, írja a Népszava A lap kedden írta meg, hogy eg...
  
Kiesett egy kétéves kisfiú egy második emeleti ablakból
Kiesett egy kétéves kisfiú pénteken egy második emeleti ablakból Sóskúton - erősítette meg a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI értesüléseit A rendőrség kiskorú ve...
  
8,3 milliárdért épül Mindszenty József Múzeum Zalaegerszegen
Mindszenty József hercegprímás, szent életű és vértanúsorsú bíboros életpéldája erkölcsi iránytű volt életében és napjainkban is az – hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-hel...
  
Csak idén 600 millióval támogatják az önzetlen magyar adófizetők a Székelyföldi Jégkorong Akadémia új pályáját
Sátortetős műjégpálya építésébe kezdett Marosvásárhely szomszédságában a Székelyföldi Jégkorong Akadémia. Az akadémia tájékoztatása szerint az építkezés a Marosvásárhellye...
  
Megáll az ész: kifosztottak egy elhunyt motorost, valahol a baleset helyszíne és a hullaház között
Egy motorbiciklis halálos balesetet szenvedett a múlt héten a romániai Iasi megyében: a rendőrség szerint szabályosan előzött, de egy kamion elsodorta. Ami viszont a tragédia után törté...
  
Rátenné a kezét a kormány a felszámolt cégek vagyonára
A kormány javaslata szerint az államnak, illetve a képviseletére kijelölt szervnek a felszámolások során elővásárlási joga lenne a cégek vagyonára – szúrta ki a csődtörvény terveze...
  
Kemény bírálatot kapott a Fidesz a Parlamentben: Önök zabálják a közpénzt és zabálják az országot
Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője a kormány gazdaságpolitikáját és a jövő évi költségvetést bírálta. Szerinte nem elegendő a bérek 7 százalékos és a nyugdíjak 3 százalékos...
  
Orbán Balázs: A kormány minden támogatást megad az önkormányzatoknak
A főpolgármester az önkormányzatok ellehetetlenítéséről, a Miniszterelnökség államtitkára az önkormányzatok támogatásáról beszélt a köztisztviselők és kormánytisztviselők napj...
  
Kiderült: ezért nem tudja támogatni az alapjövedelem bevezetését a Fidesz
Az alapjövedelem a kormány szerint segélyalapú rendzser, szemben a preferált, munkaalapú rendszerrel A Párbeszéd szerint be kell vezetni Magyarországon is az alapjövedelmet Az alapjövedelem...
  
Túl keskeny lett a bicikliút, nem fértek rá a fideszes átadók
Hosszában kellett volna felsorakozni Heten adták át a Tépe és Berettyóújfalu közötti kerékpárutat kedden Volt is nagy tülekedés: a két szélső szerencsétlennek csak a sárban jutott he...
  
Megúszhatja Lajcsi a börtönt: koronatanú igazolta az ártatlanságát
Szerdán fordulat állt be a zenész közműlopási perében: a védelem koronatanúja azt állítja, nem Galambos Lajos építette a lakóparkot, ahol illegális áramlekötéseket találtak – szá...
  
Új sportpályát kapott az ELTE
Felavatták az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nándorfejérvári Úti Kollégiumának korszerűsítésen átesett sportpályáját A július elsején tartott átadó ünnepségen az egyetem vezeté...
  
Honvédelmi miniszter: A katonák és a honvédség segítették, óvták a lakosságot a vírus elleni védekezésben
A honvédség bebizonyította, hogy képes és kész helytállni egy olyan láthatatlan ellenséggel szembeni küzdelemben is, mint a koronavírus - jelentette ki a honvédelmi miniszter csütörtök...
  
Hivatalos: A honvédségnek továbbra is készenlétben kell állnia
A honvédség bebizonyította, hogy képes és kész helytállni egy olyan láthatatlan ellenséggel szembeni küzdelemben is, mint a koronavírus - jelentette ki a honvédelmi miniszter csütörtök...
  
Valami bűzlik: egymilliárdot zsebelt be ugyanaz a cég Hevesben
Borul a bili Szabó Zsolt körzetében, gyanús TOP ügyletek zajlanak Hatvanban Újabb fideszes lopásról lehet szó? Rendesen bűzlenek a Településfejlesztési Operatív Pályázatok (TOP) Szabó...
  
16 milliárd: hibrid villamosvasúti járműveket vesz a kormány
Négy darab újabb villamosvasúti jármű beszerzéséről döntött a kormány, melyek a Hódmezővásárhelyt Szegeddel összekötő vonalon közlekednek majd A négy jármű beszerzése 9 milliár...
  
A magyar kormány segítségével épül Székelyföldi Akadémia
Két héttel ezelőtt a felcsíki Karcfalván kezdődött el a székelyföldi jégkorong-akadémia kollégiumának építése, írja a romániai maszolro hírportál Az akkori eseményen Potápi Árp...
  
Döntöttek az oroszok, Vlagyimir Putyin akár 2036-ig elnök maradhat
A választásra jogosultak közel 65 százaléka voksolt az orosz alkotmány módosításáról, a többség támogatta a változtatásokat, amelyek egyebek között lehetővé teszik, hogy Vlagyimir ...
  
Áder János: Jól kezeltük a járványt
Magyarország és Szlovénia a lakosságszámához viszonyítva a legjobban teljesítők közé tartozik az Európai Unióban a koronavírus-járvány kezelésében, mind a megbetegedések, mind az el...
  
Orbán: senki ne menjen külföldre!
A külföldi tengerparti nyaralás helyett a Balatonra küldte a kikapcsolódni vágyókat Orbán Viktor miniszterelnök A szokásos rádióinterjúban beszélt még az uniós költségvetésről, és...
  
THE HUNGARIAN TIMES Impresszum / Sütik
Kimutatták: minél szegényebb valaki, annál valószínűbb, hogy fideszes
De miért? Egy új elemzőintézet, a 21 Kutatóközpont első nyilvános tanulmányában azt vizsgálta, hogy az anyagi helyzetnek és motivációnak milyen szerepe van a kormánypárt támogatásában.

A magyar társadalom felső tizede döntően ellenzéki, onnan pedig lefelé haladva folyamatosan csökken az ellenzék, és nő a kormány támogatottsága,

a legkiszolgáltatottabbak között pedig kiemelkedő a Fidesz népszerűsége

– állapítja meg A Fidesz titok. Gazdasági szavazás Magyarországon című elemzésében a 21 Kutatóközpont. (Az intézetről bővebben cikkünk végén írunk.) Az is kiderült, hogy az alacsony végzettségű, jövedelmű és vagyonú választók, fizikai munkások, falvakban élők, romák és internethozzáféréssel nem rendelkezők az átlagnál számottevően nagyobb arányban kormánypártiak.

A több mint hetvenoldalas tanulmányban a kutatók több hipotézist is megfogalmaznak a vizsgálat előtt, ugyanis a társadalom politikai és gazdasági tagoltságának, illetve a kettő összefüggéseinek feltárásán kívül a tanulmány fő célja annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy

a legszegényebbek, legkiszolgáltatottabbak között miért kiemelkedően népszerű a Fidesz.

A kutatók első hipotézise a választási befolyásolás, vagyis az, hogy a Fidesz kiemelkedően jól teljesít olyan, jellemzően kisebb településeken, ahol nagyrészt alacsony társadalmi státuszú választópolgárok laknak. A második a gazdasági szavazás, vagyis az, ha valaki nem befolyásolásból, de még csak nem is azonosulásból, meggyőződésből szavaz a Fideszre, hanem egyszerű – vélt vagy valós – gazdasági érdekből.

A harmadik hipotézis a meggyőződéses kormánypárti szavazat, a negyedik a rendszerigazodás, ez utóbbi beletörődést és az alacsony státuszúak versengését jelenti. Végül az utolsó előfeltevés a médiafogyasztás, ugyanis a kutatók szerint „szintén kézenfekvő magyarázat lehet az, hogy a deprivált (valamiből hiányt szenvedő) társadalmi csoportok el vannak szigetelve a kormánykritikus hangoktól és üzenetektől.”

A kutatók mindenre kiterjedő, részletes táblázatokon és grafikonon keresztül vizsgálták a hipotézisben foglaltakat. Többek között az alábbi megállapításokat tették:

szignifikáns és egyenes irányú a kapcsolat a jóléti társadalmi helyzet és a pártválasztás között,
a legszegényebbek között kiugróan magas a kormánypárt támogatottsága, az ellenzéké pedig nagyon alacsony,
onnantól kezdve felfelé haladva viszont már nincsenek jelentős különbségek a kormány teljes csoportbeli népszerűségében,
egészen addig, ameddig az elithez, a felső két kategóriához nem érünk: náluk szignifikánsan alacsonyabb a Fideszt támogatók aránya,
az ellenzék esetében viszont majdnem teljesen egyenes az összefüggés: minél privilegizáltabb egy csoport, annál több benne az ellenzéki szavazó,
illetve hogy a státusz csökkenésével a pártnélküliek aránya is növekszik.

Ha csak a pártot választani tudókat néznénk, akkor még élesebb lenne a különbség: akkor

a legalsó két társadalmi kategóriában a Fidesz 75 százalék feletti, az ellenzék 25 százalék alatti szavazati arányt kapna, a legfelsőben ugyanakkor az ellenzék 60-40 arányban előzné a Fideszt.

Az nem újdonság, hogy a Fidesz – 2010 óta egyre inkább – a hátrányosabb helyzetű csoportok körében örvend az átlagnál lényegesen jelentősebb támogatottságnak, azt is tudni lehetett, hogy a baloldal elveszítette hosszú évek alatt a munkásszavazatok zömét. Ahogy azonban a mostani tanulmány szerzői is megjegyzik:

az adatok első ránézésre szöges ellentétben vannak a gazdasági szavazás alaphipotézisével, hiszen pont azok szimpatizálnak a kormánnyal a legnagyobb arányban, akiknek a legtöbb okuk lenne az elkeseredettségre és az elégedetlenségre.

De a dolog ennél bonyolultabb. A kutatásból ugyanis a többi hipotézist vizsgálva kiderült, hogy Budapesten a kormány-ellenzék erőviszony sokkal kevésbé függ össze az osztályhelyzettel, mint ahogyan azt az ország egész területén tapasztalni.

Megvizsgálták azt is, hogy az egyes társadalmi csoportoknak milyen a gazdasági helyzetértékelésük, hogyan változott a saját háztartásuknak és az országnak az anyagi helyzete az elmúlt évben, illetve mire számítanak, hogyan fog alakulni mindez a következő évben. Ezeknek saját tapasztalatoktól kellene függnie, nem pártpreferenciától. A tavalyi és a tavalyelőtti adatok azt mutatják, az emberek gazdasági helyzetértékelése 2002 óta nem volt ilyen optimista. Igaz, a legszegényebb rétegek közül csak nagyon kevesen tudtak javulásról beszámolni, de romlást sem érzékeltek, változatlan helyzetről nyilatkoztak. Felfelé haladva növekszik az optimizmus, ráadásul kimutatták azt is, hogy a deprivált csoportok kétharmada-háromnegyede nem gondolja, hogy anyagi helyzete rosszabbra fordulna, tehát emiatt a kormány elleni tiltakozásra sincs ok.

Miután a kutatók megvizsgálták az értékválasztás szempontjait is, arra jutottak, hogy:

minél privilegizáltabb helyzetű a válaszadó, annál nagyobb eséllyel gondolja úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok – és minél kiszolgáltatottabb, elesettebb, annál inkább ennek ellenkezőjét érzi.

Kiderült az is, hogy a kormánypártiakra kevéssé jellemző a cserbenhagyottság és a kiábrándultság érzése, ami nem is lepte meg igazán a tanulmány készítőit.

A tanulmány második részében a választók gazdasági várakozásai és a mindenkori kormánypárt támogatottsága között fennálló kapcsolatot vizsgálták meg a kutatók, arra voltak kíváncsiak, hogy felfedezhető-e valami rendszerszintű összefüggés a kettő között. Összevetették tehát a GKI Gazdaságkutató Zrt. fogyasztói és az üzleti bizalmi indexét a mindenkori legnagyobb kormánypárt teljes népességben mért népszerűségével.

Az így kirajzolódó görbék pedig hasonló utat járnak be. A mindenkori kormányzó párt népszerűségében a választási ciklusokhoz igazodva követik egymást a hullámhegyek és hullámvölgyek: az egyes országgyűlési választásokhoz közeledve a hivatalban lévő népszerűsége négy évente kiszámíthatóan emelkedni kezd, a választásokat követő egy-két hónapban a csúcsra fut, majd (egészen 2018-ig) minden alkalommal meredeken csökken – mindaddig, amíg a kormányzati ciklus közepén el nem éri mélypontját. Hasonlóképpen, az üzleti és fogyasztói bizalmi indexek szintén ciklikus emelkedést és csökkenést mutatnak – és hullámhegyeik csúcsai gyakran esnek a választási évekre.

Jól látható a 2008-2009-es válság, illetve a V alakú beszakadás, majd visszarugaszkodás a GKI-s mutatókban és az akkori kormánypárt népszerűségi (inkább: népszerűtlenségi csúcsa), de feltűnik az is, hogy az üzleti bizalmi index 1998 óta szinte csak a Fidesz kormányzása alatt erősödött pozitív tartományba – és 2014 és 2019 között az üzleti várakozások valaha volt leghosszabb pozitív periódusát látjuk kirajzolódni az ábrán.

2014 és 2019 között a fogyasztói bizalmi index is szárnyalt: 2014 előtt legfeljebb választási években, néhány hónapig láthattunk hasonlóan magas értékeket. Ugyanebben a 2014 és 2019 közötti időszakban a Fidesz népszerűsége is rendkívül magas.

De a három mérőszám (a bizalmi indexek és a mindenkori kormánypárt támogatottsága) csak véletlenül mozog együtt?

A kutatók statisztikai modellezéssel felfedték, hogy a hatalmon lévő párt támogatottsága és a gazdasági várakozások között komplexebb összefüggés áll fenn, úgy tűnik, a mindenkori kormánypárt népszerűsége és az üzleti bizalmi index nincsenek közvetlen kapcsolatban – a korrelációk során jelentkező sok hónapos csúszással megjelent együttmozgás áttételes hatások eredménye. Ugyanakkor a fogyasztói bizalmi index hatását a modellezés is megerősítette. Bár a pontos összefüggés az áttételes hatások miatt itt is összetettebbnek tűnik, mint amire a korrelációk alapján következtettek, a hatalmon lévő párt népszerűsége tipikusan egy vagy két hónap csúszással követi a fogyasztói bizalmi index változásait. De azt ki lehet jelenteni, hogy a gazdasági várakozások és mindenkori hatalmon lévő párt támogatottsága között rendszerszintű összefüggés van.

Ezen a ponton vetődik fel a kérdés, hogy hogyan hathat a koronavírus a Fidesz népszerűségére.

Láttuk, hogy a fogyasztói bizalmi index és a kormánypárt népszerűségi mozgása összefüggnek, így lehetőség van arra is, hogy a jövőre vonatkozó becslést adjunk az utóbbira.

2018 elejétől a kormányzó Fidesz népszerűsége egy rendkívül magas, korábban legfeljebb választási években elért, 30 százalékot meghaladó szinten stabilizálódott.
Ugyanebben az időszakban a fogyasztói bizalmi index hónapról hónapra szintén nagyon optimista, 2002 óta nem látott értékeket mutatott.
Ez alapján, még a koronavírus megjelenése előtt azt lehetett feltételezni, hogy a Fidesznek nem volt oka az aggodalomra, a fogyasztói bizalmi index tartósan magas értéke jelezte, hogy rövid és középtávon nem várható a Fidesz népszerűségének megingása.

De jött a koronavírus.

A járvány márciusi begyűrűzése után a fogyasztói bizalmi index történelmi, 38 pontos esést hozott.
Így jogosan merül fel a kérdés, mivel ennek az indexnek hatása van a kormánypárt népszerűségére, most mi fog következni.
Az áprilisi kutatások még csak minimális, hibahatáron belüli eltérést mutattak, és a következő adatok is arra engednek következtetni, hogy ez a válság megváltoztatta a két változó közti összefüggést.
Májusban a fogyasztói várakozások visszapattantak az április mélypontról: a fogyasztói bizalmi index 38 pontos esését 11 pontos erősödés követte. Hasonlóképpen, a Fidesz népszerűsége is növekedett a teljes népesség körében, a válság első hónapjaiból tehát jól jött ki a kormány.

De egy, a tanulmányban felállított modell szerint a kutatók úgy vélik:

a Fidesz kiugróan magas népszerűsége nem tart ki a nyár végéig, várhatóan a párt támogatottsága lépésről lépésre visszatér a járvány előtt mért intervallumba.

A hipotézisvizsgálat előtt a 21 Kutatóközpont megvizsgálta azt is, milyen hatással van a közmunkaprogram a Fidesz népszerűségére. Ez a szempont azért merült fel, mert a kormánypárt az átlagosnál jobban teljesít az alacsonyan iskolázott, rossz munkaerőpiaci lehetőségekkel rendelkező és kiszolgáltatott csoportokban, és éppen ezek a csoportok a közmunkaprogram célpontjai.

Megállapították többek között, hogy:

a közmunkások magasabb aránya növeli a fideszes szavazatok arányát akkor is, ha az adott település munkaerő-piaci, iskolázottsági és demográfiai szempont szerint hasonlónak tekinthető egy másik magyarországi településsel,
a kormánypárti vezetésű települések esetében a közmunkának számottevően nagyobb a politikai hozadéka, mint a független vagy ellenzéki 63 polgármester által irányított településeken,
2014-ről 2018-ra azokon a településeken növekedett a fideszes szavazatok aránya, ahol a közfoglalkoztatottak aránya is magas.

A kutatók ennél a résznél ügy összegeznek, hogy: "a közmunkások aránya településszinten önálló hatást gyakorol mind a 2018-as fideszes szavazatarányra, mind pedig a 2014 és 2018 között tapasztalt szavazatnövekményre. Ez a hatás azoktól az állandó paraméterektől függetlenül is magyarázó erőnek bizonyul, mint a településen tapasztalt munkanélküliség, iskolázottság és egyéb demográfiai paraméterek. Lehetne ugyan azt állítani, hogy a közmunkások arányának növelésével azért nő a kormánypárti támogatottság, mert a közmunkások (és környezetük) hálásak a lehetőségért, akkor azonban ennek fideszes, valamint semleges és ellenzéki településen egyformán érvényesülnie kellene.

A közmunkások arányának hatása azonban jelentősebb a kormánypárti polgármesterek által vezetett településeken, ami szintén igaz külön a 2018-as fideszes szavazatok arányára, illetve a 2014–2018 időszak közötti növekményre. Elvileg persze még az is elképzelhető, hogy a közmunkások egyszerre hálásak a fideszes polgármesternek és a kormánynak is, ezért szavaznak ők (vagy környezetük) még nagyobb elánnal a Fideszre ezeken a településeken." Ezt ugyanakkor elég életszerűtlennek tartják a kutatók.

A már-már akadémiai szintű elemzés végén a készítők hipotézistesztelést és összefoglalást készítettek.

Az első hipotézis a választási befolyás, vagyis a nyomásgyakorlás volt. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmaznak, adatelemzéssel nem lehet teljes bizonyossággal tesztelni a hipotézist, azonban a gyanú és a feltételezés valószínűségét több tendencia is alátámasztotta. A kutatók előtt is rejtély, hogy miért szavazna inkább a kormánypártokra az, aki romlónak érzi saját anyagi helyzetét.
A második hipotézis azonban igazolást nyert: létezik gazdasági szavazás, és a szegények nem utolsósorban éppen viszonylagosan kedvező gazdasági helyzetértékelésük miatt nem fordulnak tömegesen a rendszer ellen.
A harmadiknak, a meggyőződéses szavazásnak tulajdonítottak a legkisebb jelentőséget a készítők. Az osztályhovatartozásnak szinte semmilyen szerepe nincs a politikai ítéletalkotásban: a szegények véleménye még az őket érintő kérdésekben sem különbözik számottevő mértékben a gazdagokétól.
A negyedik hipotézis a rendszerigazolás, tehát a beletörődés, az alacsony státuszúak versengése volt. Itt azt tapasztalták, hogy jelen van a rendszerigazodás és az önfelmentés.
Az ötödik hipotézis pedig a médiafogyasztásra vonatkozott, miszerint a társadalmi hierarchia alján lévő állampolgárok információs – kormánypárti – buborékban vannak, és ez az elsődleges oka a fideszes orientációjuknak. Kétségtelen, hogy valóban túlnyomórészt kormánypárti médiából tájékozódnak az underclass tagjai, az ellenzéki hang ritkábban jut el hozzájuk. Ugyanakkor még az alapfokú végzettségűek között is csak 11 százalék azoknak az aránya, akik kizárólag kormánymédiából tájékozódnak – a túlnyomórészt tehát nem ugyanaz, mint a kizárólag. Magyarországon minden társadalmi rétegben – így a depriváltak között is – jelentős a politikai ízléssel ellentétes média fogyasztása is. Az is óvatosságra int a média-hipotézissel kapcsolatban, hogy a szegények napirend-érzékelése nem tért el érdemben a többi társadalmi csoporttól. Általában ugyanolyan arányban említettek maguktól materiális ügyet a hónap legfontosabb eseményei között, mint a többi válaszadó.
Azt mindenesetre bizonyították a többváltozós elemzés adatai, hogy ugyanolyan társadalmi csoportba tartozó emberek pusztán az eltérő médiafogyasztásuk miatt is jó eséllyel más pártra voksolnak. A gazdasági helyzetértékelés után a médiafogyasztás bírt a második legnagyobb magyarázóerővel a többváltozós elemzésük során. Összességében tehát a kutatók szerint nem vonható kétségbe a hipotézis létjogosultsága.

Forrás: HVG
Megáll az ész: kifosztottak egy elhunyt motorost, valahol a baleset helyszíne és a hullaház között
Kemény bírálatot kapott a Fidesz a Parlamentben: Önök zabálják a közpénzt és zabálják az országot
Megúszhatja Lajcsi a börtönt: koronatanú igazolta az ártatlanságát
Már külföld is felfigyelt a magyarországi pénzesőre
Nagyon furcsa kérdőívet kapnak a gyerekek az Erzsébet-táborokban
Kiderült mitől ennyire vékony Palik László - sokan találgattak hónapok óta
Kajásdobozokban dugdostak 168 millió forintot az adócsalók
Orosz szuperfegyverek miatt emelkedhetett meg a radioaktivitás szintje Észak-Európában
Valami elkezdődött: Lemondott a francia kormány
Szijjártó: Magyarország kibervédelmi elemzőközpontot alakított ki Ugandában
Villámgyorsan szétszórta a kormány a gazdaságvédelmi alap 95 %-át, a határon túliaknak 54,5 milliárd jutott
Orbán az elmúlt 30 év erkölcsi mélypontjáról beszélt
Feloszlatta magát a balatonfűzfői képviselő-testület
Kórházreform a Szent Jánosban, itt az első látható eredménye
Magyar kormány: rendezettebb lesz a Hajógyári-sziget fák nélkül
Kiesett egy kétéves kisfiú egy második emeleti ablakból
8,3 milliárdért épül Mindszenty József Múzeum Zalaegerszegen
Csak idén 600 millióval támogatják az önzetlen magyar adófizetők a Székelyföldi Jégkorong Akadémia új pályáját
Megáll az ész: kifosztottak egy elhunyt motorost, valahol a baleset helyszíne és a hullaház között
Rátenné a kezét a kormány a felszámolt cégek vagyonára
Kemény bírálatot kapott a Fidesz a Parlamentben: Önök zabálják a közpénzt és zabálják az országot
Orbán Balázs: A kormány minden támogatást megad az önkormányzatoknak
Kiderült: ezért nem tudja támogatni az alapjövedelem bevezetését a Fidesz
Túl keskeny lett a bicikliút, nem fértek rá a fideszes átadók
Megúszhatja Lajcsi a börtönt: koronatanú igazolta az ártatlanságát
Új sportpályát kapott az ELTE
Honvédelmi miniszter: A katonák és a honvédség segítették, óvták a lakosságot a vírus elleni védekezésben
Hivatalos: A honvédségnek továbbra is készenlétben kell állnia
Valami bűzlik: egymilliárdot zsebelt be ugyanaz a cég Hevesben
16 milliárd: hibrid villamosvasúti járműveket vesz a kormány
A magyar kormány segítségével épül Székelyföldi Akadémia
Döntöttek az oroszok, Vlagyimir Putyin akár 2036-ig elnök maradhat
Áder János: Jól kezeltük a járványt
Orbán: senki ne menjen külföldre!
510 milliós beruházás Tihannyal szemben
Óriási fogás: 14 illegális migránst szállított autójában
Akár 100-200 ezer ember eshet ki a TB-rendszerből
Képet közöltek az elfogott illegális migránsokról
Adócsalás: Hajdú Péter az elsőrendű vádlott
Visszavitték a borsodnádasdi gyilkost az aknához
Gáspár Bea dráma: Gyomra 80 százalékát kioperálták
Orbán Viktor: A kormány ne nyaralgasson
Újabb változtatás TB ügyben
Kormánypárti színészek álltak ki a kormánylapban a Színművészeti átalakítása mellett
Második hullám kisokos: amit tudni érdemes
Orbán: ha az egészségügyben jól végzik a dolgukat, nem lesz második hullám