Budapest     2020-10-23   Csatlakozz hozzánk facebookon
Döntenünk kell Kína és az USA között 
Másfél év előkészítő munka után múlt héten kezdett működni az Egyensúly Intézet nevű, magát agytrösztként meghatározó kutatóközpont

Az alapítók a napi politikától független, stratégiai tanácsadóként szeretnének részt venni Magyarország jövőjének alakításában

Egyrészt előre jelzik, hogyan alakul a világ, másrészt szakpolitikai javaslatokat készítenek, remélve, hogy a politikusok minél többet megfogadnak belőlük

Az intézet költségvetését 90 százalékban tehetős magyarok magánadományai biztosítják, a többit intézményi és céges támogatásokból szerzik

A kutatókat és az intézet mellett működő tanácsadó testület tagjait is igyekeztek úgy kiválogatni, hogy nagy tekintélyű, a politika jobb- és baloldalához sorolt emberek is legyenek köztük

Szintén a héten jelent meg első kiadványuk, a Magyarország 2030 - Jövőkép a magyaroknak című könyv, aminek külpolitikai fejezeteinek szerkesztőjével és szerzőjével beszélgettünk, azaz Boros Tamással, az intézet igazgatójával, és Bartha Dániel külügyi igazgatóval

Orbán Viktor miniszterelnök a nagyobb beszédeiben rendre kitér arra, hogy a Nyugat hanyatlik, feladta az identitását, és nekünk más utat kell választanunk

Szerinte Nyugat-Európa gyengül, míg Közép-Európa megy felfelé

Mennyire érzitek reálisnak ezt a helyzetértékelést? Bartha Dániel: Az Egyensúly Intézet nem napi politikai kérdéseket akar megválaszolni, úgyhogy erre csak tágabb kontextusban válaszolnék

Eleve el kell választanunk, amit a napi politika mond, és amit csinál

Ha azt nézzük, hogy mi az ország stratégiája, akkor egyértelmű, hogy hosszú távra a Nyugathoz és az Európai Unióhoz kötöttük magunkat

Lehet arról vitázni, hogy az Európa Uniónak hogyan kellene változnia, de hosszú távon valójában pártszínezettől függetlenül egyetlen magyar kormány számára sem reális alternatíva az, hogy kikerüljünk az EU-ból

Egy sikeres Magyarország jövője csakis az EU-n belül képzelhető el

Az EU története a válságokról, és az arra adott reakciókról szól, amelyek jellemzően az integráció erősítését jelentik

Ennek az integrációnak az irányát akarjuk befolyásolni, és nem az EU létét megkérdőjelezni

Boros Tamás: Az intézet jövő-orientált agytrösztként azzal foglalkozik, hogy hosszabb távon hogyan fog kinézni Magyarország és a minket körülvevő világ

Az jól látszik, hogy átalakulóban van a világrend

Európa általában, illetve a Magyarországra különösen erősen ható Németország, Oroszország és Törökország ereje is leértékelődik Amerikához és Kínához képest

Hangsúly-áthelyeződés történik tehát, bár ezt én nem hívnám a Nyugat válságának, hanem inkább azt mondanám, hogy egyre inkább egy USA-Kína párharcban kell elhelyezni Magyarországot

Az elmúlt évszázadokhoz képest ez fontos változás

A fő kérdés az lesz, hogy ebben a párharcban hova áll Magyarország és a régió

Ebben a párharcban mennyire lesz módja Magyarországnak, hogy kövesse az elmúlt években kialakított lavírozó taktikáját? Az látszik egyelőre, hogy a kormány mindkét irányban próbál előnyöket szerezni, és amíg a nagyok veszekednek a feje fölött, addig Kína és az USA felé is tesz gesztusokat, ahogy egyébként az orosz-nyugati viszály esetében is

Bartha Dániel: Ez a stratégia történelmi tapasztalatokra épül, és abból indul ki, hogy ha nagyon élesen beállunk valamelyik oldalra, akkor annak Magyarország az elszenvedője lesz

Ezt a kiindulópontot érteni vélem

Ugyanakkor ha alaposan megnézzük, akkor azt látjuk, hogy minden politikai lépésnek az a végeredménye, hogy a nyugati érdekszférába tartozunk

Az euroatlanti integráció határozza meg végső soron a politikánkat, és ez a keretrendszer marad a meghatározó szerintünk hosszú távon is

Az EU külpolitikáját a legnagyobb országok sem tudják egyedül felülírni, és ezt szerintem a magyar kormányok tudomásul veszik

Nyilván mindig az a cél, hogy a lehető legkisebb károk érjék az ország külkereskedelmét

Tehát van racionális értelme az ügyeskedő lavírozásnak, de előbb-utóbb, ha éleződik a konfliktus, akkor oda kell állni a Nyugat illetve az USA mellé? Bartha Dániel: Alapvetően így van

A magyar külpolitika nem működik nagyon másképpen, mint a német, alapvetően az ottani gondolkodásmódhoz kötöttük magunkat

Ha a német külpolitikából eltűnik ez a lavírozó szemlélet, akkor nagyon könnyen lehet, hogy ezt a magyar is követni fogja

Nem állítanám tehát, hogy a magyar működés és gondolkodás teljesen egyedülálló lenne Európában

Boros Tamás: Azt is érdemes látni, hogy a következő évtizedben - ha nem is feltétlenül a mostani választáson - de biztosan újra lesz demokrata elnöke az USA-nak

Ezért 2030-ig jelentős változás történhet az USA külpolitikájában is, és ez jobban kikényszeríti majd, hogy a szövetséges országok felsorakozzanak az Egyesült Államok mellett

Előbb-utóbb ezt a markáns oldalválasztást meg kell tenni

Egy ideig működik a lavírozás, de középtávon váltani kell majd

Valószínűleg a német külpolitika is váltani fog, és visszaáll az a régi stratégiai kapcsolat az USA-val, ami Trump előtt volt, és akkor Magyarországnak is fel kell majd sorakoznia az USA mellett, ha élesedik a konfliktusa Kínával

Bartha Dániel : Fontos, hogy ez elsősorban Kína vonatkozásában van így

Az általános lavírozás geopolitikai kényszer, Magyarország elmúlt ezer éve is arról szólt, hogy a környező nagyhatalmak érdekei között kellett működni

Csak közben e környező három nagyhatalom, Németország, Oroszország és Törökország világpolitikai súlya sokat csökkent az elmúlt 1-2 évtizedben

Az igazán jelentős események már nem ezen országok vonatkozásában történnek

Ezáltal a számukra fontos Közép-Európa jelentősége is csökken, és kisebb lesz a súlya annak, hogy itt mi történik

Az EU-ban vitt magyar külpolitikának van egy olyan értelmezése, hogy a hangzatos kijelentéseknek, a rendszeren kívüliség bombasztikus hangoztatásának, a Nyugaton merőben szokatlan jelszavaknak az is a célja, hogy Magyarország a valós súlyánál nagyobb figyelemhez, és ezáltal nagyobb mozgástérhez jusson

Furcsán néznek ránk Nyugaton, de nagyobb képességet tulajdonítanak az országnak a valósnál

Lehetséges ez? Boros Tamás: Hogy egy ország a saját súlyánál, azaz a GDP-ben, lakosságban, haderőben mért erejénél nagyobb szeletet akar magának vágni a tortából, az racionális viselkedés lehet

Hosszú távon is célja kell legyen az országnak, hogy hatni tudjon a régióra

A kérdés inkább az, hogy ezt hogyan érdemes elérni, hiszen erre kommunikációval, de valós gazdasági sikerekkel is lehet törekedni

Utóbbival úgy, hogy az ország nagyvállalatai a következő évtizedben megerősödjenek, és nemzetközi szinten versenyképes multik legyenek

Ebben van néhány lehetőségünk, amivel az elmúlt évtizedekben nem éltünk

Fontos lenne, hogy Ukrajnában, Romániában, néhány eddig kevés figyelmet kapott ázsiai országban erősödjenek ezek a cégek, és a magyar külpolitika ebben segítse őket

Látjuk, hogy mit csinál az Ikea vagy a Lego: léteznek kis országok, ahol vannak versenyképes cégek, és a külföldi jelenlétüket a mindenkori külpolitika hatékonyan segíti

A legintenzívebb kapcsolatokat Szerbiával ápoljuk most, szinte hetente találkoznak a két ország vezetői egymással

Mi lehet a különleges kapcsolat, ami a két ország vezetését ennyire összeköti? Bartha Dániel: Szerbia a kulcs a Balkánhoz

Jugoszlávia szétesése után Szerbia maradt a legjelentősebb állam, amelyik hat az egész Nyugat-Balkánra, és ha van valahol befolyásolási képességünk a világban, akkor az leginkább a Nyugat-Balkán

Itt meghatározó szereplők lehetünk, és ez egybevág a magyar gazdasági érdekekkel is

Követendő példa lehet Ausztria viselkedése a mi régiónkban az elmúlt évtizedekből, még ha demográfiai vagy gazdasági erőben gyengébb is a Balkán Közép-Európánál

A kilencvenes években az osztrák cégek régiós befektetései hozzájárultak az osztrák gazdasági csodához a közép-európai országok EU-csatlakozásakor

Ilyesmiben reménykedhetnek a hazai cégek is, amikor a Nyugat-Balkánon fektetnek be A Szerbiában élő magyar kisebbség miatt is fontos a magyar kormányoknak, hogy a kapcsolatok intenzívek legyenek

Most találkoztak a két ország érdekei, hiszen Szerbiának a külpolitikai izolációjából kitörési pont lehet a magyar kapcsolat, az EU-hoz való közeledésében fontos szövetséges lehetünk

A vajdasági magyarokon keresztül meg tudják mutatni, hogy Szerbia tiszteli a kisebbségi jogokat, ez a bizonyítás a koszovói rendezés miatt is fontos nekik

Boros Tamás: A kisebbségi kérdés fontos potenciál a magyar külpolitika számára

Szerbia EU-csatlakozásra törekszik, és Magyarország már bent lévő tagállamként fontos garanciákat tud kiharcolni az ott élő magyarok számára

Bartha Dániel : És vannak egyéb stratégiai szempontok is, hiszen több infrastruktúrafejlesztési érdek is találkozik, például gázvezeték- vagy vasútépítés, számos projektben fog együtt dolgozni a két ország, különböző észak-déli folyosók kiépítésével

Az Intézet most megjelent kötetében van két érdekes demográfiai adat: 2030-ra minden ötödik magyar külföldön születhet, és több mint százezer ukrán dolgozik majd az országban

Lakosságcsere lesz ebből? Bartha Dániel : Nagynak tűnik a két szám, de regionális összehasonlításban nem nagyok

Ezek olyan trendek, amelyek az egész közép-európai régióban természetesek, csak Magyarországot különböző társadalmi okok miatt késve érték el

Ebbe a kontextusba helyezve érdemes ezeket a számokat vizsgálnunk

Azért születik minden ötödik magyar gyerek tíz év múlva külföldön, mert folyamatos volt a magyar lakosság kivándorlása az elmúlt tizenöt évben

És ez eredményezett egy olyan helyzetet, ami indokolja, hogy bizonyos szektorok ukránokat fogadjanak munkaerőnek, még ha ennek alacsony is a társadalmi támogatottsága

Hosszú távon érdemes lesz beszélni arról, hogy az EU hogyan kezelje a Nyugatra vándorlást, mik az emberek elszívásának társadalmi és gazdasági hatásai a közép-európai tagállamokra

Ezen jó lenne gondolkozni, és változtatni a helyzeten

Boros Tamás: Érdemes hozzátenni azt a keveset említett adatot, hogy lakosságarányosan Magyarországról az egyik legalacsonyabb a kivándorlás, a régiós és visegrádi országokban jóval magasabb az arány

Nyilván mindenkinek van személyes sztorija, hogy melyik családtagja vagy ismerőse hagyta el az országot, de valójában kevés országot találunk a környéken, ahonnan ennyire kevesen vándoroltak ki

És több ukrán is érkezik más országokba, Lengyelországban például már több mint egymillióan dolgoznak közülük

Arról is írunk a kötetünkben, hogy tíz év múlva várhatóan több ukrán állampolgár lesz Magyarországon, mint magyar nemzetiségű Ukrajnában

Ez nem azért várható, mert ennyire sokan jönnek, hanem mert ennyire rossz a határon túli magyarok demográfiai helyzete a szomszédos országokban

Arról is szó van a kötetben, hogy a legvalószínűbb, hogy a következő évtizedben Afrikában vállalhatnak a magyar katonák külföldi missziókat

Ez új fejlemény lenne, miért gondoljátok, hogy ez történhet? Bartha Dániel: Annyiban nem lenne új, hogy ilyen irányú kérés már érkezett Magyarország, illetve a V4 felé az elmúlt években, például hogy a Közép-Afrikai Köztársaságban vállaljunk szerepet

Egyre több afrikai misszióban vesznek részt már most is magyar katonák a Szaharától délre, ha kis létszámban is

A következő évtizedben a klímaváltozás és a demográfiai robbanás miatt Afrikában jelentős számú konfliktusra számítunk, és ezeknek a tovagyűrűző hatása Európát mélyen érinti majd

Úgyhogy várhatóan az EU igyekszik szerepet vállalni abban, hogy megelőzzön nagyobb népességmozgásokat Afrika felől, és ezt csak úgy teheti, ha a konfliktusok rendezésében katonai szerepet is vállal

Itt elsősorban békefenntartó missziókra gondolok

A trendekből következik, hogy az EU-nak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy nagyobb konfliktus Afrikában ne következzen be, és egy olyan folyamatos fejlődés induljon, hogy az életszínvonal emelkedése segítsen megelőzni nagyobb népességmozgások elindulását

Boros Tamás: Van egy másik téma is, amire érdemes a magyar külpolitikának hangsúlyt fektetnie: nem csak a lakosság és a konfliktusok száma növekszik Afrikában, hanem néhány országban a gazdaság is látványosan erősödik, több országban évi tíz százalék felett növekedett a GDP

Ez olyan kitörés lehet a magyar külgazdaság számára, amivel érdemes számolni

Angola, Etiópia, Mozambik, Tanzánia fontos partnerei lehetnek Magyarországnak

Ezt segítheti, hogy a rendszerváltás előtti években számos afrikai országból érkeztek Magyarországra diákok, és egy részük mostanra hazájuk felső vezetésében van, tehát személyes kapcsolatok is segíthetik az együttműködést

Arról is írnak, hogy ha újabb konfliktusok robbannának ki államok között, akkor jó eséllyel azok nem hagyományos katonai ütközések lesznek, hanem kiberháborúra, kibertámadásokra kell számítani

Ez mit jelent, hogy nézhet ki egy ilyen támadás, mi lehet a célja? Bartha Dániel: Az elmúlt évek kibertámadásaiból következően látszik, hogy úgy igyekeznek megtámadni egy országot, hogy az ne rombolja a kereskedelmi lehetőségeket, és ne legyen szükség tartós katonai jelenlétre idegen területen

A kritikus infrastruktúrát igyekszenek lebénítani inkább, alapvetően a közüzemi hálózatok lehetnek a célpontok

Ma már a vízellátás is kompjúterizált, a víztisztításhoz szükséges adalékanyagokat is számítógépes rendszerek irányítják például

Teljes infrastruktúrát le lehet bénítani kibertámadásokkal, és ezek általában nem váltanak ki katonai reakciót az elmúlt évek tapasztalatai alapján

Könnyebb fenntartani az arányosságot, és kevesebb emberéletet követelnek az ilyen támadások

Sok érv szól tehát amellett, hogy amit korábban katonai támadással intéztek, azt inkább kibertámadással valósítsák meg

Már látunk erre példákat is: Izraelnek nem volt arra szüksége, hogy iráni nukleáris létesítményeket bombázzon, mint a 80-as és 90-es években tette volna, hanem kizárólag kibertámadásokkal kezelte a helyzetet

Boros Tamás: Alapvetően két fontos változást hozott a kiberháború lehetősége az előző évszázadhoz képest: ez jóval nagyobb bizonytalanságot jelent, hiszen nem tudjuk ki támad, milyen eszközökkel, és még csak az sem biztos, hogy államok között támadnak ezek a konfliktusok

A változás pozitív oldala, hogy emberéletben jóval kevesebb kárt okoznak, mint a hagyományos háborúk

Úgy tudnak megvívni csatákat különböző entitások, hogy emberéletben nem esik kár, csak az infrastruktúra sérül

Forrás: 444
Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Elvette a kormány a helyi tömegközlekedés állami támogatását is a településektől
Jóval több lesz a nyugdíj novemberben
Nemzetközi botrány: Orbánról és egy lányáról is gyűjtött adatokat egy kínai cég
Dobrev Klára: Lesz európai minimálbér
A Demokratikus Koalíció EP-képviselője, Dobrev Klára online sajtótájékoztatón közölte, hogy az általa kidolgozott foglalkoztatási és szociálpolitikai iránymutatásból minden tagállam...
  
Fogházat kértek a rendőrtisztre, aki véletlenül megölte vadásztársát
Az autóban sült el a vadászfegyver, mert a rendőrtiszt nem ürítette ki a puskáját. A véletlen lövés a társát a fején találta el, aki azonnal meghalt – írta meg a sonline.hu.A tavaly ...
  
Hétszeresére nőtt tavalyhoz képest az államháztartás hiánya szeptemberben
Tavaly ilyenkor 303,6 milliárd volt az államháztartás központi alrendszerének hiánya, idén ez 2270,3 milliárd forintra nőtt. Csak az egészségügyi eszközbeszerzések több mint félmilli...
  
Orbán főtanácsadója kiállt az SZFE mellett
Váratlan helyről kaptak támogatást a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) tiltakozó tanárai és hallgatói: Hegedüs Zsuzsa, a miniszterelnök főtanácsaadója az egyik oktatón keresz...
  
Halálos baleset a gyöngyösfalui kalandparkban
Halálos baleset történt csütörtökön a gyöngyösfalui kalandparkban, számolt be a Vas megyei hírportál, a Vaol.hu. Értesüléseik szerint egy keszthelyi iskoláscsoport tartózkodott a park...
  
MSZP: A Fidesz alamizsnát oszt, kifosztja a nyugdíjasokat
Így reagált a párt az 1,2 százalékos nyugdíjemelésre.Az MTI OS szolgálatán kiadott közleményben reagált az MSZP a csütörtöki hírre, hogy novembertől több pénzt kapnak a nyugdíjasok...
  
Varga Mihály: Jogunk van független és szabad nemzetként élni
Hatvannégy éve, 1956-ban megváltozott a világ, a történelem új lapot nyitott, amelyre a magyar forradalmárok írták az első sorokat - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a tárca októbe...
  
Fidesz üzenet: Ha a baloldal nem akar segíteni az országnak, legalább a kamuzást hagyja abba
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség reagálása Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) nyilatkozatáraHa a baloldal végképp nem akar segíteni az országnak a járvány elleni védekezésben, legal...
  
Nemzetközi botrány: Orbán Viktorról is gyűjtöttek adatokat a kínaiak
A magyar miniszterelnökről is gyűjtött adatokat egy kínai cég – értesült a Blikk. Ezenfelül az egyik gyerekéről, egykori magyar kormányfőkről, hazai egyházi és gazdasági vezetőkrő...
  
A DK szerint csalás történt, feljelentést tesz az OLAF-nál
A Demokratikus Koalíció (DK) sajtóközleménye szerint a párt feljelentést tesz az OLAF-nál (Európai Csalás Elleni Hivatal) annak az uniós támogatásnak az ügyében, amelyből a fideszes ö...
  
Eltűnt most Kim Dzsong Un felesége
Eltűnt a világ látóteréből Ri Szoldzsu, Kim Dzsong Un 31 éves felesége.Az észak-koreai diktátor nejét legutóbb 9 hónapja látták, amikor egy rokonával készült róla fénykép, akiről...
  
Rémhírterjesztés miatt 143 ügyben indult büntető eljárás
Világszerte, de főleg Európában gyorsul a járvány terjedése - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoz...
  
Nem a Fidesz nyakába varrják a járvány miatti válságot a magyarok
A koronavírus-válság miatt felértékelődött az anyagi és egészségügyi biztonság szerepe a magyar társadalomban, a nehézségeket viszont aligha párosítják a Fidesszel, ugyanis a kormán...
  
A magyar kormány 800 millió forint támogatást ítélt oda a muzsikus cigányok támogatására
A világ legnagyobb színpadjain megállták a helyüket, mégis azon kell gondolkodjanak, hogy taxisnak vagy biztonsági őrnek álljanak – mondták el az Emmi előtt tüntető cigánymuzsikusok, a...
  
Gulyás Gergely miniszter továbbra is úgy látja, hogy Magyarország sikeresen védekezik a járvány ellen
Gulyás Gergely miniszter továbbra is úgy látja, hogy Magyarország sikeresen védekezik a járvány ellen, pedig a második hullám statisztikái éppen az ellenkezőjét mutatják. Szeptember ót...
  
Vezető ügyészt és főrendőrt vettek őrizetbe Szlovákiában
Csütörtök reggel őrizetbe vették Dušan Kováčikot, a szlovák Különleges Ügyészi Hivatal vezetőjét, illetve Norbert Pakšit, a rendőrség különleges tevékenységet folytató alakulat...
  
Lélegeztetőgépen Orbán Viktor megbízottja
Súlyos koronavírus fertőzés miatt kórházban, lélegeztetőgépen van egy miniszterelnöki megbízott - derült ki sok más mellett a mai Kormányinfón, Gulyás Gergely sajtótájékoztatóján....
  
Lesz európai minimálbér - amiből meg lehet élni
Legalábbis Dobrev Klára, a DK EP-képviselője ezt állítja, mert szerinte az Európai Parlament szerdán nagy többséggel támogatta az általa kidolgozott foglalkoztatási és szociálpolitikai ...
  
Döntött Orbán: új stadion épül Pécsen
„Friss hír! Döntött a kormány: Megépül a PMFC új stadionja és befejezik a Dárdai Labdarúgó Akadémia építését is!” - írta ki a Facebookra Hoppál Péter fideszes képviselő.Orbán...
  
Gulyás az SZFE-ről: A kormány csak sok sikert tud kívánni a tárgyalófeleknek
"Az európai helyzet aggasztó, Magyarország sem kivétel," a fertőzöttek és az elhunytak száma is emelkedik, állapította meg a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki délelőt...
  
Szél: Miért nincs több teszt? Rétvári: Lejáratja hazánkat
Szél Bernadett független parlamenti képviselő még október hatodikán fordult számos, elsősorban a koronavírus-tesztelésekkel kapcsolatos kérdéssel Kásler Miklóshoz, az egészségügyért...
  
Börtönt kért az ügyészség: különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés
Kiengedték a börtönből a Széchenyi Bank egykori, hatmilliárd forintos hűtlen kezeléssel gyanúsított vezetőit - írja a 24.hu. Töröcskei István és felesége, illetve a harmadik, letart...
  
Teltházas Fradi-Újpestet rendeznek szombaton pedig Müller Cecília...
Az országos tiszti főorvos kedden arra szólította fel az embereket, hogy ne vegyenek részt tömegrendezvényeken, nemcsak az október 23-ai ünnepségeken, hanem máshol sem, mert ezek azok a hel...
  
17,1 millió forintnyi élelmiszerköltés Felcsúton de mi köze ehhez Mészárosnak?
Marhanyelvet, cápaharcsát és argentin marha húspogácsát is vásároltak Felcsúton TAO-pénzből, de egy Rimini utazást is sikerült közpénzből fedezni. Valaki pedig csúnya bakit vétett eg...
  
Gáspár Bea az örökbefogadásról: ha a gyerek le fogja sza*rni a fejedet és nem a sajátod, akkor azt nehezebben fogod elviselni
Nehéz döntést hozott meg Gáspár Evelin (26)!Nem akar gyereket szülni, s felkészült arra, hogy egyedül élje le az életét. Súlyos kijelentések ezek egy fiatal nőtől, aki ráadásul a rom...
  
Gulyás Gergely: Az elhunytak számában az unión belül jól állunk
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, a kormány mindent megtesz azért, hogy elsők között vásárolhassunk koronavírus elleni vakcinából, illetve a kormány úgy...
  
Jóval több lesz a nyugdíj novemberben
A november 1-jétől életbe lépő rendelet szerint, 1,2 százalékkal emelkedik a havi nyugdíjellátás.A nemrégiben megjelent nyugdíjjal kapcsolatos rendelet azért is fontos, mert sokkal magasa...
  
Nem akárkitől kapott hívást Orbán Viktor
A koronavírus-járványról és annak gazdasági következményeiről, valamint más aktuális nemzetközi kérdésekről is tárgyalt telefonon Orbán Viktor miniszterelnök ausztrál kollégájáva...
  
Szomorú balatoni helyzet: Fogynak a parti sétányok
Vészesen fogyatkoznak a Balatonon a parti sétányok, idén ősszel 1,7 kilométerrel csökkent a hosszuk.A Nők a Balatonért Egyesület elkötelezett a Balaton-part megóvásáért folyó küzdelem...
  
Emmi: 2010 óta mintegy háromszorosára nőtt a gyermekétkeztetésre fordított támogatás
Napi egyszeri meleg ételt kaphatnak a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű családban élő gyermekek az őszi szünetben, október 26. és 30. közötti munkanapokon – közölte az Ember...
  
THE HUNGARIAN TIMES Impresszum / Sütik
TheTimes
Döntenünk kell Kína és az USA között
Másfél év előkészítő munka után múlt héten kezdett működni az Egyensúly Intézet nevű, magát agytrösztként meghatározó kutatóközpont

Az alapítók a napi politikától független, stratégiai tanácsadóként szeretnének részt venni Magyarország jövőjének alakításában

Egyrészt előre jelzik, hogyan alakul a világ, másrészt szakpolitikai javaslatokat készítenek, remélve, hogy a politikusok minél többet megfogadnak belőlük

Az intézet költségvetését 90 százalékban tehetős magyarok magánadományai biztosítják, a többit intézményi és céges támogatásokból szerzik

A kutatókat és az intézet mellett működő tanácsadó testület tagjait is igyekeztek úgy kiválogatni, hogy nagy tekintélyű, a politika jobb- és baloldalához sorolt emberek is legyenek köztük

Szintén a héten jelent meg első kiadványuk, a Magyarország 2030 - Jövőkép a magyaroknak című könyv, aminek külpolitikai fejezeteinek szerkesztőjével és szerzőjével beszélgettünk, azaz Boros Tamással, az intézet igazgatójával, és Bartha Dániel külügyi igazgatóval

Orbán Viktor miniszterelnök a nagyobb beszédeiben rendre kitér arra, hogy a Nyugat hanyatlik, feladta az identitását, és nekünk más utat kell választanunk

Szerinte Nyugat-Európa gyengül, míg Közép-Európa megy felfelé

Mennyire érzitek reálisnak ezt a helyzetértékelést? Bartha Dániel: Az Egyensúly Intézet nem napi politikai kérdéseket akar megválaszolni, úgyhogy erre csak tágabb kontextusban válaszolnék

Eleve el kell választanunk, amit a napi politika mond, és amit csinál

Ha azt nézzük, hogy mi az ország stratégiája, akkor egyértelmű, hogy hosszú távra a Nyugathoz és az Európai Unióhoz kötöttük magunkat

Lehet arról vitázni, hogy az Európa Uniónak hogyan kellene változnia, de hosszú távon valójában pártszínezettől függetlenül egyetlen magyar kormány számára sem reális alternatíva az, hogy kikerüljünk az EU-ból

Egy sikeres Magyarország jövője csakis az EU-n belül képzelhető el

Az EU története a válságokról, és az arra adott reakciókról szól, amelyek jellemzően az integráció erősítését jelentik

Ennek az integrációnak az irányát akarjuk befolyásolni, és nem az EU létét megkérdőjelezni

Boros Tamás: Az intézet jövő-orientált agytrösztként azzal foglalkozik, hogy hosszabb távon hogyan fog kinézni Magyarország és a minket körülvevő világ

Az jól látszik, hogy átalakulóban van a világrend

Európa általában, illetve a Magyarországra különösen erősen ható Németország, Oroszország és Törökország ereje is leértékelődik Amerikához és Kínához képest

Hangsúly-áthelyeződés történik tehát, bár ezt én nem hívnám a Nyugat válságának, hanem inkább azt mondanám, hogy egyre inkább egy USA-Kína párharcban kell elhelyezni Magyarországot

Az elmúlt évszázadokhoz képest ez fontos változás

A fő kérdés az lesz, hogy ebben a párharcban hova áll Magyarország és a régió

Ebben a párharcban mennyire lesz módja Magyarországnak, hogy kövesse az elmúlt években kialakított lavírozó taktikáját? Az látszik egyelőre, hogy a kormány mindkét irányban próbál előnyöket szerezni, és amíg a nagyok veszekednek a feje fölött, addig Kína és az USA felé is tesz gesztusokat, ahogy egyébként az orosz-nyugati viszály esetében is

Bartha Dániel: Ez a stratégia történelmi tapasztalatokra épül, és abból indul ki, hogy ha nagyon élesen beállunk valamelyik oldalra, akkor annak Magyarország az elszenvedője lesz

Ezt a kiindulópontot érteni vélem

Ugyanakkor ha alaposan megnézzük, akkor azt látjuk, hogy minden politikai lépésnek az a végeredménye, hogy a nyugati érdekszférába tartozunk

Az euroatlanti integráció határozza meg végső soron a politikánkat, és ez a keretrendszer marad a meghatározó szerintünk hosszú távon is

Az EU külpolitikáját a legnagyobb országok sem tudják egyedül felülírni, és ezt szerintem a magyar kormányok tudomásul veszik

Nyilván mindig az a cél, hogy a lehető legkisebb károk érjék az ország külkereskedelmét

Tehát van racionális értelme az ügyeskedő lavírozásnak, de előbb-utóbb, ha éleződik a konfliktus, akkor oda kell állni a Nyugat illetve az USA mellé? Bartha Dániel: Alapvetően így van

A magyar külpolitika nem működik nagyon másképpen, mint a német, alapvetően az ottani gondolkodásmódhoz kötöttük magunkat

Ha a német külpolitikából eltűnik ez a lavírozó szemlélet, akkor nagyon könnyen lehet, hogy ezt a magyar is követni fogja

Nem állítanám tehát, hogy a magyar működés és gondolkodás teljesen egyedülálló lenne Európában

Boros Tamás: Azt is érdemes látni, hogy a következő évtizedben - ha nem is feltétlenül a mostani választáson - de biztosan újra lesz demokrata elnöke az USA-nak

Ezért 2030-ig jelentős változás történhet az USA külpolitikájában is, és ez jobban kikényszeríti majd, hogy a szövetséges országok felsorakozzanak az Egyesült Államok mellett

Előbb-utóbb ezt a markáns oldalválasztást meg kell tenni

Egy ideig működik a lavírozás, de középtávon váltani kell majd

Valószínűleg a német külpolitika is váltani fog, és visszaáll az a régi stratégiai kapcsolat az USA-val, ami Trump előtt volt, és akkor Magyarországnak is fel kell majd sorakoznia az USA mellett, ha élesedik a konfliktusa Kínával

Bartha Dániel : Fontos, hogy ez elsősorban Kína vonatkozásában van így

Az általános lavírozás geopolitikai kényszer, Magyarország elmúlt ezer éve is arról szólt, hogy a környező nagyhatalmak érdekei között kellett működni

Csak közben e környező három nagyhatalom, Németország, Oroszország és Törökország világpolitikai súlya sokat csökkent az elmúlt 1-2 évtizedben

Az igazán jelentős események már nem ezen országok vonatkozásában történnek

Ezáltal a számukra fontos Közép-Európa jelentősége is csökken, és kisebb lesz a súlya annak, hogy itt mi történik

Az EU-ban vitt magyar külpolitikának van egy olyan értelmezése, hogy a hangzatos kijelentéseknek, a rendszeren kívüliség bombasztikus hangoztatásának, a Nyugaton merőben szokatlan jelszavaknak az is a célja, hogy Magyarország a valós súlyánál nagyobb figyelemhez, és ezáltal nagyobb mozgástérhez jusson

Furcsán néznek ránk Nyugaton, de nagyobb képességet tulajdonítanak az országnak a valósnál

Lehetséges ez? Boros Tamás: Hogy egy ország a saját súlyánál, azaz a GDP-ben, lakosságban, haderőben mért erejénél nagyobb szeletet akar magának vágni a tortából, az racionális viselkedés lehet

Hosszú távon is célja kell legyen az országnak, hogy hatni tudjon a régióra

A kérdés inkább az, hogy ezt hogyan érdemes elérni, hiszen erre kommunikációval, de valós gazdasági sikerekkel is lehet törekedni

Utóbbival úgy, hogy az ország nagyvállalatai a következő évtizedben megerősödjenek, és nemzetközi szinten versenyképes multik legyenek

Ebben van néhány lehetőségünk, amivel az elmúlt évtizedekben nem éltünk

Fontos lenne, hogy Ukrajnában, Romániában, néhány eddig kevés figyelmet kapott ázsiai országban erősödjenek ezek a cégek, és a magyar külpolitika ebben segítse őket

Látjuk, hogy mit csinál az Ikea vagy a Lego: léteznek kis országok, ahol vannak versenyképes cégek, és a külföldi jelenlétüket a mindenkori külpolitika hatékonyan segíti

A legintenzívebb kapcsolatokat Szerbiával ápoljuk most, szinte hetente találkoznak a két ország vezetői egymással

Mi lehet a különleges kapcsolat, ami a két ország vezetését ennyire összeköti? Bartha Dániel: Szerbia a kulcs a Balkánhoz

Jugoszlávia szétesése után Szerbia maradt a legjelentősebb állam, amelyik hat az egész Nyugat-Balkánra, és ha van valahol befolyásolási képességünk a világban, akkor az leginkább a Nyugat-Balkán

Itt meghatározó szereplők lehetünk, és ez egybevág a magyar gazdasági érdekekkel is

Követendő példa lehet Ausztria viselkedése a mi régiónkban az elmúlt évtizedekből, még ha demográfiai vagy gazdasági erőben gyengébb is a Balkán Közép-Európánál

A kilencvenes években az osztrák cégek régiós befektetései hozzájárultak az osztrák gazdasági csodához a közép-európai országok EU-csatlakozásakor

Ilyesmiben reménykedhetnek a hazai cégek is, amikor a Nyugat-Balkánon fektetnek be A Szerbiában élő magyar kisebbség miatt is fontos a magyar kormányoknak, hogy a kapcsolatok intenzívek legyenek

Most találkoztak a két ország érdekei, hiszen Szerbiának a külpolitikai izolációjából kitörési pont lehet a magyar kapcsolat, az EU-hoz való közeledésében fontos szövetséges lehetünk

A vajdasági magyarokon keresztül meg tudják mutatni, hogy Szerbia tiszteli a kisebbségi jogokat, ez a bizonyítás a koszovói rendezés miatt is fontos nekik

Boros Tamás: A kisebbségi kérdés fontos potenciál a magyar külpolitika számára

Szerbia EU-csatlakozásra törekszik, és Magyarország már bent lévő tagállamként fontos garanciákat tud kiharcolni az ott élő magyarok számára

Bartha Dániel : És vannak egyéb stratégiai szempontok is, hiszen több infrastruktúrafejlesztési érdek is találkozik, például gázvezeték- vagy vasútépítés, számos projektben fog együtt dolgozni a két ország, különböző észak-déli folyosók kiépítésével

Az Intézet most megjelent kötetében van két érdekes demográfiai adat: 2030-ra minden ötödik magyar külföldön születhet, és több mint százezer ukrán dolgozik majd az országban

Lakosságcsere lesz ebből? Bartha Dániel : Nagynak tűnik a két szám, de regionális összehasonlításban nem nagyok

Ezek olyan trendek, amelyek az egész közép-európai régióban természetesek, csak Magyarországot különböző társadalmi okok miatt késve érték el

Ebbe a kontextusba helyezve érdemes ezeket a számokat vizsgálnunk

Azért születik minden ötödik magyar gyerek tíz év múlva külföldön, mert folyamatos volt a magyar lakosság kivándorlása az elmúlt tizenöt évben

És ez eredményezett egy olyan helyzetet, ami indokolja, hogy bizonyos szektorok ukránokat fogadjanak munkaerőnek, még ha ennek alacsony is a társadalmi támogatottsága

Hosszú távon érdemes lesz beszélni arról, hogy az EU hogyan kezelje a Nyugatra vándorlást, mik az emberek elszívásának társadalmi és gazdasági hatásai a közép-európai tagállamokra

Ezen jó lenne gondolkozni, és változtatni a helyzeten

Boros Tamás: Érdemes hozzátenni azt a keveset említett adatot, hogy lakosságarányosan Magyarországról az egyik legalacsonyabb a kivándorlás, a régiós és visegrádi országokban jóval magasabb az arány

Nyilván mindenkinek van személyes sztorija, hogy melyik családtagja vagy ismerőse hagyta el az országot, de valójában kevés országot találunk a környéken, ahonnan ennyire kevesen vándoroltak ki

És több ukrán is érkezik más országokba, Lengyelországban például már több mint egymillióan dolgoznak közülük

Arról is írunk a kötetünkben, hogy tíz év múlva várhatóan több ukrán állampolgár lesz Magyarországon, mint magyar nemzetiségű Ukrajnában

Ez nem azért várható, mert ennyire sokan jönnek, hanem mert ennyire rossz a határon túli magyarok demográfiai helyzete a szomszédos országokban

Arról is szó van a kötetben, hogy a legvalószínűbb, hogy a következő évtizedben Afrikában vállalhatnak a magyar katonák külföldi missziókat

Ez új fejlemény lenne, miért gondoljátok, hogy ez történhet? Bartha Dániel: Annyiban nem lenne új, hogy ilyen irányú kérés már érkezett Magyarország, illetve a V4 felé az elmúlt években, például hogy a Közép-Afrikai Köztársaságban vállaljunk szerepet

Egyre több afrikai misszióban vesznek részt már most is magyar katonák a Szaharától délre, ha kis létszámban is

A következő évtizedben a klímaváltozás és a demográfiai robbanás miatt Afrikában jelentős számú konfliktusra számítunk, és ezeknek a tovagyűrűző hatása Európát mélyen érinti majd

Úgyhogy várhatóan az EU igyekszik szerepet vállalni abban, hogy megelőzzön nagyobb népességmozgásokat Afrika felől, és ezt csak úgy teheti, ha a konfliktusok rendezésében katonai szerepet is vállal

Itt elsősorban békefenntartó missziókra gondolok

A trendekből következik, hogy az EU-nak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy nagyobb konfliktus Afrikában ne következzen be, és egy olyan folyamatos fejlődés induljon, hogy az életszínvonal emelkedése segítsen megelőzni nagyobb népességmozgások elindulását

Boros Tamás: Van egy másik téma is, amire érdemes a magyar külpolitikának hangsúlyt fektetnie: nem csak a lakosság és a konfliktusok száma növekszik Afrikában, hanem néhány országban a gazdaság is látványosan erősödik, több országban évi tíz százalék felett növekedett a GDP

Ez olyan kitörés lehet a magyar külgazdaság számára, amivel érdemes számolni

Angola, Etiópia, Mozambik, Tanzánia fontos partnerei lehetnek Magyarországnak

Ezt segítheti, hogy a rendszerváltás előtti években számos afrikai országból érkeztek Magyarországra diákok, és egy részük mostanra hazájuk felső vezetésében van, tehát személyes kapcsolatok is segíthetik az együttműködést

Arról is írnak, hogy ha újabb konfliktusok robbannának ki államok között, akkor jó eséllyel azok nem hagyományos katonai ütközések lesznek, hanem kiberháborúra, kibertámadásokra kell számítani

Ez mit jelent, hogy nézhet ki egy ilyen támadás, mi lehet a célja? Bartha Dániel: Az elmúlt évek kibertámadásaiból következően látszik, hogy úgy igyekeznek megtámadni egy országot, hogy az ne rombolja a kereskedelmi lehetőségeket, és ne legyen szükség tartós katonai jelenlétre idegen területen

A kritikus infrastruktúrát igyekszenek lebénítani inkább, alapvetően a közüzemi hálózatok lehetnek a célpontok

Ma már a vízellátás is kompjúterizált, a víztisztításhoz szükséges adalékanyagokat is számítógépes rendszerek irányítják például

Teljes infrastruktúrát le lehet bénítani kibertámadásokkal, és ezek általában nem váltanak ki katonai reakciót az elmúlt évek tapasztalatai alapján

Könnyebb fenntartani az arányosságot, és kevesebb emberéletet követelnek az ilyen támadások

Sok érv szól tehát amellett, hogy amit korábban katonai támadással intéztek, azt inkább kibertámadással valósítsák meg

Már látunk erre példákat is: Izraelnek nem volt arra szüksége, hogy iráni nukleáris létesítményeket bombázzon, mint a 80-as és 90-es években tette volna, hanem kizárólag kibertámadásokkal kezelte a helyzetet

Boros Tamás: Alapvetően két fontos változást hozott a kiberháború lehetősége az előző évszázadhoz képest: ez jóval nagyobb bizonytalanságot jelent, hiszen nem tudjuk ki támad, milyen eszközökkel, és még csak az sem biztos, hogy államok között támadnak ezek a konfliktusok

A változás pozitív oldala, hogy emberéletben jóval kevesebb kárt okoznak, mint a hagyományos háborúk

Úgy tudnak megvívni csatákat különböző entitások, hogy emberéletben nem esik kár, csak az infrastruktúra sérül

Forrás: 444
Elvette a kormány a helyi tömegközlekedés állami támogatását is a településektől
Jóval több lesz a nyugdíj novemberben
Nemzetközi botrány: Orbánról és egy lányáról is gyűjtött adatokat egy kínai cég
Orbán is felkerült Trump bűnlajstromára
Dobrev Klára: Lesz európai minimálbér
Fogházat kértek a rendőrtisztre, aki véletlenül megölte vadásztársát
Hétszeresére nőtt tavalyhoz képest az államháztartás hiánya szeptemberben
Orbán főtanácsadója kiállt az SZFE mellett
Halálos baleset a gyöngyösfalui kalandparkban
MSZP: A Fidesz alamizsnát oszt, kifosztja a nyugdíjasokat
Varga Mihály: Jogunk van független és szabad nemzetként élni
Fidesz üzenet: Ha a baloldal nem akar segíteni az országnak, legalább a kamuzást hagyja abba
Nemzetközi botrány: Orbán Viktorról is gyűjtöttek adatokat a kínaiak
A DK szerint csalás történt, feljelentést tesz az OLAF-nál
Eltűnt most Kim Dzsong Un felesége
Rémhírterjesztés miatt 143 ügyben indult büntető eljárás
Nem a Fidesz nyakába varrják a járvány miatti válságot a magyarok
A magyar kormány 800 millió forint támogatást ítélt oda a muzsikus cigányok támogatására
Gulyás Gergely miniszter továbbra is úgy látja, hogy Magyarország sikeresen védekezik a járvány ellen
Vezető ügyészt és főrendőrt vettek őrizetbe Szlovákiában
Lélegeztetőgépen Orbán Viktor megbízottja
Lesz európai minimálbér - amiből meg lehet élni
Döntött Orbán: új stadion épül Pécsen
Gulyás az SZFE-ről: A kormány csak sok sikert tud kívánni a tárgyalófeleknek
Szél: Miért nincs több teszt? Rétvári: Lejáratja hazánkat
Börtönt kért az ügyészség: különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés
Teltházas Fradi-Újpestet rendeznek szombaton pedig Müller Cecília...
17,1 millió forintnyi élelmiszerköltés Felcsúton de mi köze ehhez Mészárosnak?
Gáspár Bea az örökbefogadásról: ha a gyerek le fogja sza*rni a fejedet és nem a sajátod, akkor azt nehezebben fogod elviselni
Gulyás Gergely: Az elhunytak számában az unión belül jól állunk
Jóval több lesz a nyugdíj novemberben
Nem akárkitől kapott hívást Orbán Viktor
Szomorú balatoni helyzet: Fogynak a parti sétányok
Emmi: 2010 óta mintegy háromszorosára nőtt a gyermekétkeztetésre fordított támogatás
Gulyás Gergely: 13,5 milliárdos kötelezettségvállalást jelent a kormány számára az oltóanyaghoz jutás
Tegnap volt öt éve, hogy Marty és a Doki a jövőbe érkezett
Kedden tudta meg az osztály, hogy már hatodik napja karanténban vannak
Orbánt figyeli mindenki - Vidéken és Budapesten is csökkent a Fidesz tábora
A világ legnagyobb olajkatasztrófája készül a Karib-tengeren
Figyelem! - A hitelmoratórium automatikusan meghosszabbodik
Durva számok: százezres felkerekítésre bukkantak a nemzeti konzultációt kitöltőknél
Botrány: Felfüggesztették Czeglédy Csaba ügyvédi engedélyét
300 eurót fizetett két diáknak a gyilkos, hogy azonosítsák nekik Samuel Patyt
Közel 300 újságírót vettek őrizetbe Fehéroroszországban, mégsem történik semmi
Greta Thunberg nagyon de nagyon mérges lett az Európai Parlamentre
Íme a kormányfő aki egy hónapot adott az elsikkasztott pénzek visszafizetésére