Kezdőlap   Budapest     2020-08-14   Csatlakozz hozzánk facebookon
Íme a kutatás eredménye: Tudatosan küldik Orbánék az embereket a fizetõs egészségügybe! 
Egyre kevesebbet költ az állam az egészségügyre, ráadásul azt is egy rossz struktúrára. Rohamosan nõnek a magánkiadások, az emberek ma már inkább a privát rendszerben keresik a megoldást, de ezt a lakosság egy jelentõs része nem engedheti meg magának. Az úgynevezett megelõzhetõ halálozásnak – vagyis azon eseteknek, amelyeknek az orvostudomány mai állása szerint nem szabadna bekövetkezniük – az aránya 89 százalékkal haladja meg az uniós átlagot. Ennek egyik legfõbb oka az egészségtudatosság hiánya és az ellátáshoz való nehezített hozzáférés. Ezek a legfõbb konklúziói annak a tanulmánynak, amely Ausztriával és a visegrádi országokkal összevetve vizsgálta a hazai egészségügy helyzetét.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. Az egészségügy helyzete Magyarországon címmel készített kutatást, amelyet nemrég hoztak nyilvánosságra. A megrajzolt tendenciák, a közzétett statisztikák aligha okoznak meglepetést, hosszú ideje ismert, mennyire rosszak az ország egészségügyi mutatói annak ellenére, hogy számos területen a világ élvonalába tartoznak a magyar orvosok. A kutatás talán legmarkánsabb megállapítása az, hogy az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben egyre több az akadály, ráadásul az állam érzékelhetõen nem is abba az irányba halad, hogy ezen javítson. Elavult struktúrát tart fent, és tudatosan a magánegészségügyi rendszer felé tereli a betegeket, azoknak a szolgáltatásoknak az igénybevételét viszont csak a társadalom egy szûk rétege engedheti meg magának. Annál szûkebb, minél költségesebb az ellátás.

Az elmúlt 13 évben reálértéken 13 százalékkal csökkent az állami hozzájárulás, miközben a magánkiadás a kétszeresére nõtt, az egészségügyi kiadások harmadát az emberek már saját zsebbõl fizetik.

Az elemzés egyik legelkeserítõbb megállapítása, hogy a vizsgált országokban (Ausztria és a V4) hazánknak a legrosszabb az úgynevezett humán fejlettségi mutatója (az emberi jólét minõsége), illetve az egészségügy hatékonyságát jelzõ egészségügyi fogyasztási indexet tekintve is az utolsók vagyunk.

Magyarországon a születéskor várható élettartam 4,5 évvel (75,8-ra) emelkedett ugyan 2000 és 2017 között, de még így is mintegy öt évvel elmarad az Európai Unió 28 tagországának átlagától, és a többi visegrádi országénál is alacsonyabb. A férfiak átlagosan csaknem hét évvel kevesebbet élnek, mint a nõk. A humán fejlettségi mutató az emberi jólét fogalmát a GDP-nél szélesebb körben értelmezi: a születéskor várható élettartamot, az iskolázottságot, az életszínvonalat, a vásárlóerõ-paritáson számított egy fõre jutó bruttó hazai terméket is figyelembe veszi. Ez a V4-ek közül nálunk a legalacsonyabb. Magyarországon a 15 évnél idõsebb lakosság csaknem hatvan százaléka szenved diagnosztizáltan tartós betegségben (magas vérnyomásban például csaknem egyharmada), közülük a 15–34 éveseknek a 33, a 35–64 éveseknek a 61, a 65 évesnél idõsebbeknek pedig már a 91 százaléka. A százezer lakosra számított halálozási ráta a teljes magyar lakosság körében 2015-ben 45 százalékkal volt magasabb, mint az uniós átlag, és jelentõsen meghaladta a többi visegrádi ország átlagát is. A halálozási statisztikában vezetõ oknak számító keringési rendszeri betegségek csoportjában a visegrádiak közül szintén Magyarország mutatója a legrosszabb. Bár a daganatos betegségek esetében jóval kisebbek az egyes országok közti különbségek, a magyar érték itt is a legmagasabb, akárcsak az emésztõrendszeri betegségeknél és az öngyilkosságoknál.

A szakértõk szerint a megfelelõ egészségpolitikai döntések hiányát, az ellátórendszer mûködésének hibáit leginkább a megelõzhetõ, valamint az elkerülhetõ halálozások számának mutatója jelzi. Ez szintén nálunk a legmagasabb, a szlovákokét 14, a csehekét 39, a lengyelekét 43 százalékkal, míg az EU átlagát 89 százalékkal haladja meg.

Ennél az adatnál érdemes megállni egy kicsit. Már korábban is nagy port kavart az a tény, hogy minden évben egy kisvárosnyi embert veszítünk el olyan halálesetek miatt, amelyek elkerülhetõk, illetve megelõzhetõk lettek volna.

– Az elkerülhetõ haláleset az, amelynek az orvostudomány mai állása szerint nem lenne szabad megtörténnie – mondja Weltner János fõorvos, egészségügyi szakértõ. – És itt nem feltétlenül az egészségügyi dolgozók hibájáról van szó, sokkal inkább a feltételekrõl, a rossz elérhetõségrõl. A megelõzhetõ halálesetek azok, amelyek meghatározott életkorokban, idõben történõ és megfelelõ orvosi, népegészségügyi beavatkozások alkalmazásával, igénybevételével alapvetõen kivédhetõk. A mutató az egészségneveléstõl kezdve az egészséges életmódon, a megelõzésen át a szûrésekre, a diagnosztikára, a kezelésre, a gondozás teljes spektrumára, mindezek elérhetõségére, minõségére, biztonságára, hatékonyságára, egyenletességére utal. Mutatja az ellátó hálózat felkészültségét is, pontosabban azt, hogy túlterhelt és rossz struktúrában mûködik.

Figyelemre méltó a tanulmány egy másik megállapítása is, amely a kórházi ágyak magas számára vonatkozik. 2017-ben Magyarországon a mûködõ kórházi ágyak számát tekintve százezer lakosra 698 jutott. A 2016-os nemzetközi összehasonlítás szerint a V4 országokban e mutató értéke nálunk a legmagasabb. Ez azonban nem azt jelenti, hogy jól állunk, sokkal inkább a rossz struktúrára utal. Ezek az ágyak részben kis, 200-300 ágyas kórházakban vannak szétszórva, olyanokban, amelyekben hiányzik a megfelelõ felszereltség és az elégendõ szakemberlétszám az akut vagy a súlyos betegek ellátására. Sokszor egy-egy páciens két-három intézményen is végigmegy, amíg megfelelõ ellátáshoz jut. Amellett, hogy százmilliárdos nagyságrendû összegeket dobunk így ki az ablakon, emberéletekbe kerül a rosszul mûködõ rendszer. Az pedig kizárólag az egészségpolitika hibája, hogy ebben a mai napig nem történt változás.

A GKI-tanulmány egy másik fontos megállapítása szerint a költségek megoszlásában szintén jelentõsen eltérünk a környezõ országok mutatóitól. Magyarországon 2003 és 2016 között az egészségügyi közkiadások 58, a magánkiadások pedig 92 százalékkal nõttek. Reálértéken azonban a kiadások a közszférában mintegy 13 százalékkal csökkentek, tehát az állam ennyivel kisebb mértékben járul hozzá az egészségügy mûködéséhez. Magyarországon 2016-ban a magánkiadások az összes egészségügyi kiadás mintegy 30 százalékát tették ki. Ez azt jelenti, hogy egy magyar polgár átlagosan 55 ezer forintot fizet ki egy évben magánegészségügyi szolgáltatóknak. A V4 országai közül nálunk a legmagasabb az egy fõre vetített magánegészségügyi költés, Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban egyharmaddal kevesebb. Az egészségügyi kiadások közt a fekvõbeteg- és az egynapos ellátásra fordított kiadás a legjelentõsebb tétel, a finanszírozási rendszer 2012-ben megkezdett átalakítása következtében az elmúlt években dinamikusan nõtt az összes kiadáson belüli aránya, 2014-ben már megelõzte a gyógyszervásárlásokat is. A második legnagyobb részt a gyógyszerköltések adják, a harmadik legnagyobb tételt a járóbeteg-ellátásra fordított összeg jelenti. Magyarországon az összes egészségügyi kiadáson belül a megvásárolt gyógyszerek, illetve az igénybe vett járóbeteg-ellátások esetében kiugróan magas volt a lakossági hozzájárulások aránya. A gyógyszerkiadások csaknem felét közvetlenül a háztartások finanszírozták, ami európai összehasonlításban is magasnak számít. A gyógyító ellátások közül a járóbeteg-ellátásban kiemelkedõen nagy a háztartások közvetlen hozzájárulásainak szerepe (42 százalék), miközben a kórházi ellátásokon belüli aránya csupán 11 százalékot tett ki. A járóbeteg-szakrendelõk esetében nem meglepõ a közvetlen hozzájárulások magas aránya, hiszen ez az a terület, ahol a piaci alapon megvásárolható magánszolgáltatások köre a legszélesebb, ráadásul kulturáltabb, komfortosabb és gyorsabb ellátást képes kínálni, mint az államilag finanszírozott szolgáltatások. Ezzel szemben a kórházi ellátásokban csak bizonyos szakterületeken (például szülészet-nõgyógyászat) vannak jelen a magánszolgáltatók, és ebben a szegmensben is leginkább hálapénz formájában jelenik meg a magán-hozzájárulás.

Bár a tanulmány nem tér ki arra, hogy kik nyúlnak rendszeresen a zsebükbe azért, hogy a társadalombiztosítási szolgáltatásoknál jobb és megbízhatóbb ellátást kapjanak, a magyar lakosság 40-50 százaléka ezt nem engedheti meg magának. Ez egyúttal azt jelenti, hogy az állam fokozatosan engedi el a kevésbé jómódúak kezét

azzal, hogy mind többeket terel át a privát szektorba. Weltner János szerint kultúrállamban nem szabadna léteznie olyan privát ellátásnak, amely teljes vagy részleges magánbiztosítás nélkül, zsebbõl fizetéssel mûködik. Nálunk létezik.

– Minél drágább, illetve minél többféle ellátás esetén kell fizetni az egészségügyi ellátásért, annál kevesebben férnek hozzá – mondja Weltner János. – Akik pedig ebbõl kiszorulnak, egyre rosszabb eséllyel kapják meg a szükséges ellátást idõben és megfelelõ körülmények között. Ebbõl a kimutatásból is látható, hogy egyre inkább nyílik az olló a társadalmi rétegek között, és szétválik gazdag és szegény betegellátásra az egészségügy. Ezt mutatja a 35 ország egészségügyét mérõ EHCI (Európai Egészségügyi Fogyasztói Index) is, amely több területet vizsgál részletesen, indikátoronkénti pontozással. A betegjogok érvényesülését, az ellátás hozzáférhetõségét, a gyógyítás eredményességét, a rendszer finanszírozottságát és a szolgáltatások skáláját, a megelõzést, valamint a gyógyszerellátást minõsítik. Magyarország stabilan a sereghajtók között szerepel.

A GKI kutatása az orvosok, az egészségügyi személyzet létszáma szerint is összehasonlítja az országokat. 2018-ban Magyarországon a humánegészségügyi ellátásban 121 400-an dolgoztak. Az egészségügyön belül az egészségügyi vállalkozások foglalkoztatták a járóbeteg- és fogorvosi ellátásban dolgozók 58 százalékát, míg az egyéb humánegészségügyi ellátásban a magánszektor az állomány 27 százalékát adta, a fekvõbeteg-ellátás esetében pedig csupán egy százalékát. Itt a legfrissebb adatok 2015-bõl állnak rendelkezésre, de az elmúlt három év folyamatai alapján arra következtethetünk, hogy a foglalkoztatásban a magánszektor aránya mindegyik szegmens esetében nõtt. 2016-ban százezer lakosra 321 orvos és 644 ápoló jutott, ennél kevesebb orvos a visegrádi országok közül csak a lengyel egészségügyben dolgozik.

Idehaza a háziorvosok és házi gyermekorvosok száma az ezredforduló óta 2017-ig – a betegforgalom növekedésével ellentétesen – nyolc százalékkal csökkent. Az egy háziorvosra jutó lakosok száma folyamatosan emelkedik, fõként a praxisok fokozatos megszûnése miatt. 2019 februárjában tartósan 344 háziorvosi praxis volt betöltetlen, a folyamat gyorsulását jelzi, hogy 2018 júniusától 2019 elejéig 24-gyel nõtt ez a szám. A régiók közül Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon a legnagyobb a baj, a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon a praxisok megszûnésének ütemét ellensúlyozni tudta az ott élõk elvándorlása. A helyzet folyamatosan romlik, az idén Zala megye kivételével mindenhol további praxisok üresedtek meg. A háziorvoshiány az ország háromszáz települését vagy fõvárosi kerületét érinti, ez a 3200 önkormányzatnak csaknem tizede. Mintegy négyszázezer embernek nincs jelenleg állandó háziorvosa, akadnak olyan települések, ahol már 14 éve betöltetlen a praxis. Az Emberi Erõforrások Minisztériuma 2015-ös munkaanyagának prognózisa szerint 2025-re a jelenleginek a felére csökkenhet a háziorvosok száma, emiatt pedig 4,65 millió ember maradhat állandó ellátás nélkül. A probléma súlyosságát az is mutatja, hogy jelenleg kilencszáz olyan praxis van az országban, ahol az orvos háziorvosi szakvizsga nélkül dolgozik.

Forrás: 168Óra
Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Horror Désen: Férgek lepték el a koronavírusos kisfiú testét, meghalt
Tiltakoznak: Elegük lett a balatonakarattyaiaknak Ördög Nóráék kisboltjából
Korózs: Százezer nyugdíjas már nem éri meg a nyugdíjkiegészítést
Hallgat a magyar kormány Lukasenka véres újraválasztásáról
Miközben az Európai Unió több politikusa is megkérdőjelezi a fehérorosz elnökválasztás tisztaságát (amit hivatalosan 80 százalékos eredménnyel az országot 26 éve irányító diktátor...
  
Szijjártó párbeszéden alapuló EU-s döntéseket szeretne
Míg több uniós állam kormánya is keményen ítélte el a belorusz elnökválasztást és az azt követő fejleményeket, mielőbbi határozott fellépését sürgetve, addig a magyar kormány né...
  
Megsérülhetett egy észak-koreai nukleáris létesítmény
A nagy esőzések során sérülhetett meg a nukleáris épület Egy műholdkép alapján azt lehet látni, hogy megsérülhetett Észak-Koreában egy nukleáris létesítmény Az áradó Kuryong-foly...
  
Letartóztatták a püspököt, mert fertőtlenítőszer ivására buzdította az embereket
A 62 éves férfinek még Donald Trumpot is sikerült meggyőznie arról, hogy az általa ajánlott gyógymód hatásos lehet A fiaival együtt letartóztatták Mark Grenon önjelölt püspököt A fl...
  
Bukhatod a táppénzt, ha házi karanténba kerülsz külföldi utazás miatt
Új rendelet jelent meg a sárga- és piros listás országok kapcsán a Magyar Közlönyben „Az a biztosított, aki részére magánútlevéllel, valamint egyéb úti okmánnyal végrehajtott nem h...
  
Leállt a Paksi Atomerőmű 4. blokkja
A blokk biztonsága nincs veszélyeztetve a szakemberek szerint A Paksi Atomerőmű 4 blokkját 2020 augusztus 13-án 3 óra 45 perckor automatikus védelmi jel leállította - közölte az Országos ...
  
Mészáros Lőrincék félmilliárdos gyümölcsöse a megszólalásig hasonlít egy medencés nyaralóhoz
Mészáros Lőrinc egykori gázszerelő, egykori felcsúti polgármester, sikeres vállalkozó, Orbán Viktor miniszterelnök barátja, vásárolt a feleségével egy ingatlant Tihany újgazdag körö...
  
Magyarország eddigi legnagyobb védelmi beszerzési szerződését köti meg az Egyesült Államokkal
A kormány elköteleződött amellett, hogy amerikai levegő-levegő rakétákkal szerelt norvég légvédelmi rendszert szerez be Épp akkor, amikor az amerikai külügyminiszter látványosan mellő...
  
Pápai fertőzés - a Hit Gyülekezete-találkozók is rátehettek egy lapáttal
Szerda délelőtt már 43 fertőzöttről tudtak, és több mint 170 embert helyeztek karantén alá Pápán, ahol a fertőzéseket egy helyi vallási közösség tagjaihoz vezetik vissza A Hit Gyüle...
  
A Fidelitas sem írta alá a fehérorosz erőszakot elítélő nyilatkozatot
Már 51 fiatal kereszténydemokrata politikus támogatja az EPP ifjúsági szervezetének a közleményét, ami elítéli a fehérorosz erőszakot, a Fidelitas és az IKSZ viszont nem írta alá Az Eu...
  
A 110. napon kapott segítséget az államtól egy állását vesztő magyar
"Felkopott volna az állunk, ha engem is kirúgtak volna" – mondta az érintett barátnője A 24hu ismerteti egy budapesti pék kálváriáját, aki április 17-én elveszítette az állását, de m...
  
Németország bajban: Három hónapja nem volt ilyen sok új fertőzött
Világszerte nem lassul a koronavírus-járvány terjedése, szerda estére az igazolt fertőzöttek száma megközelítette a 20,4 milliót, a haláleseteké meghaladta 743 ezret, a gyógyultaké ped...
  
Megerősítették egy előállított tüntető halálát Fehéroroszországban
A fehérorosz hatóságok megerősítették szerdán egy tüntető halálát, akit az Aljakszandr Lukasenka elnök újraválasztása elleni demonstráción állítottak elő Ő a második elismert hal...
  
Ócsai devizahiteles telep: háromszoros lakbéremeléstől rettegnek
2019 január 1 óta az önkormányzat az új gazda az ócsai devizahiteles lakótelepen, amit az állam építtetett, hogy olcsó, stabil lakhatással segítse a devizahitel-károsultakat Az ...
  
Alakul a lista, kiket támogat a kormány
Határozottan kezd körvonalazódni, hogy kik azok a zenekarok, akik az elmaradt fesztiválok helyett raktárkoncerteket adhatnak Lobenwein Norbert, a VOLT és a Strand Fesztivál főszervezője szeri...
  
Friderikusz Sándor kiakadt és perel
Az elmúlt napokban cikkek jelentek meg több lapban is Friderikusz Sándorról, egyebek mellett arról, hogy eladja itthoni ingatlanait, mert New Yorkba költözik, de volt olyan is, ahol azt írták...
  
Milliárdosok borászatát is közpénz-milliókkal támogatja az Orbán-kormány
Néhány millió forint vissza nem térítendő állami támogatás nem csak a szerényebb lehetőséggel bíró kisvállalkozóknak jön jól, hanem az ország leggazdagabb emberei is előszerettel k...
  
Orbán döntött: egymilliárd dollárért vesz légvédelmi rakétarendszert az Egyesült Államoktól
Az Egyesült Államoktól vesz légvédelmi rakétarendszert a Magyar Honvédség - a mintegy egymilliárd dolláros beszerzésről szóló szándéknyilatkozatot Benkő Tibor honvédelmi miniszter é...
  
525 millióért vettek Mészáros Lőrincék medencés nyaralónak látszó gyümölcsöst Tihanyban
Vélhetően nincs még egy olyan nemzeti park a világon, melynek területén annyi luxusnyaralónak látszó gazdasági épület lenne, mint Tihany egyik páratlan panorámát kínáló területén, ...
  
Kezdeményezték a megvádolt Simonka György kizárását a pártból
A Magyar Narancs információi szerint Simonka György parlamenti képviselő pártbeli kizárását kezdeményezte Ruck Márton medgyesegyházi fideszes csoportelnök, mert szerinte árt a Fidesz jó...
  
Hatósági házi karanténba került az újfehértói polgármester
Néhány napja hatósági házi karanténba került egy újfehértói önkormányzati helyiségben rendezett magánrendezvény összes résztvevője, miután az eseményen részt vett egy igazolt koro...
  
Csak negatív PCR-teszttel kezdhetik meg a tanévet a Semmelweis Egyetem elsőévesei
Vegyes tervekkel készülnek a nagy magyarországi egyetemek az ősszel kezdődő tanévre: a Semmelweis Egyetem például negatív PCR-tesztet kér minden elsőévestől, az ELTE pedig hibrid oktatá...
  
Breaking - Négy Fradi-pólós vírustesztje pozitív lett
A címvédő FTC-Telekom Waterpolo együttesénél a szerda reggeli koronavírus-tesztelés során négy játékos pozitív mintát produkált, ezért a Magyar Vízilabda Szövetség úgy döntött, h...
  
Vonatgázolás! - Sürgősen vérre van szüksége a biciklis fiúnak
Sürgősen vérre van szüksége annak a fiatalnak, akit a balatonszemesi átjáróban gázolt el egy vonat Intenzív osztályon ápolják az a fiatal fiút, akit 3 hete gázolt el a Keszthelyről a D...
  
Megszólalt Ördög Nóra: mindenki támadja őket
Ördög Nóráék balatonakarattyai kisboltja hatalmas forgalmat bonyolít A kicsi utca, ahol a bolt található most tele van parkoló autóval A környék lakói nyílt levelet írtak, amely után k...
  
Tragédia: 60 fokos autóban hagyták a 3 éves gyereküket
A szörnyű tragédia körülményei egyelőre tisztázatlanok, ugyanis a szülők igen ellentmondásos történetet adtak elő a rendőröknek hároméves kisfiuk kínkeserves haláláról A 21 éves...
  
170 milliós beszerzés egy forintot sikerült az MNB-nek lealkudnia
A jegybank forintcímletekben ki sem fejezhető összeget spórolt a magyar adófizetőknek A négy, közelmúltban megrendelt grandiózus szobor után ezúttal 17 Bak Imre festményt szerez be a jegy...
  
Fejenként 150 ezer forintos gyorssegély - mutatjuk kik kaphatják meg
A programot a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) gondozza Egy, az iparágra szakosodott álláskereső oldalt is létrehoztak A koronavírus-járvány miatt állás né...
  
Vidnyánszky megszerezte az irányítást az SZFE fölött
Bár sem az intézmény, sem Vidnyánszky Attila nem tájékoztatta róla a nyilvánosságot, az Átlátszó felületén benyújtott közérdekű adatigénylés során kiderült, hogy Vidnyánszky...
  
Lezárták a szentendrei belváros egy részét - sehol a felújításra ígért állami forrás
Napok óta nem látogatható Szentendre egyik legszebb belvárosi tere, a Templom tér, mert a városvezetés szerint balesetveszélyessé váltak az oda vezető utak - írja a 24hu A Templomdomb műe...
  
THE HUNGARIAN TIMES Impresszum / Sütik
Íme a kutatás eredménye: Tudatosan küldik Orbánék az embereket a fizetõs egészségügybe!
Egyre kevesebbet költ az állam az egészségügyre, ráadásul azt is egy rossz struktúrára. Rohamosan nõnek a magánkiadások, az emberek ma már inkább a privát rendszerben keresik a megoldást, de ezt a lakosság egy jelentõs része nem engedheti meg magának. Az úgynevezett megelõzhetõ halálozásnak – vagyis azon eseteknek, amelyeknek az orvostudomány mai állása szerint nem szabadna bekövetkezniük – az aránya 89 százalékkal haladja meg az uniós átlagot. Ennek egyik legfõbb oka az egészségtudatosság hiánya és az ellátáshoz való nehezített hozzáférés. Ezek a legfõbb konklúziói annak a tanulmánynak, amely Ausztriával és a visegrádi országokkal összevetve vizsgálta a hazai egészségügy helyzetét.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. Az egészségügy helyzete Magyarországon címmel készített kutatást, amelyet nemrég hoztak nyilvánosságra. A megrajzolt tendenciák, a közzétett statisztikák aligha okoznak meglepetést, hosszú ideje ismert, mennyire rosszak az ország egészségügyi mutatói annak ellenére, hogy számos területen a világ élvonalába tartoznak a magyar orvosok. A kutatás talán legmarkánsabb megállapítása az, hogy az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben egyre több az akadály, ráadásul az állam érzékelhetõen nem is abba az irányba halad, hogy ezen javítson. Elavult struktúrát tart fent, és tudatosan a magánegészségügyi rendszer felé tereli a betegeket, azoknak a szolgáltatásoknak az igénybevételét viszont csak a társadalom egy szûk rétege engedheti meg magának. Annál szûkebb, minél költségesebb az ellátás.

Az elmúlt 13 évben reálértéken 13 százalékkal csökkent az állami hozzájárulás, miközben a magánkiadás a kétszeresére nõtt, az egészségügyi kiadások harmadát az emberek már saját zsebbõl fizetik.

Az elemzés egyik legelkeserítõbb megállapítása, hogy a vizsgált országokban (Ausztria és a V4) hazánknak a legrosszabb az úgynevezett humán fejlettségi mutatója (az emberi jólét minõsége), illetve az egészségügy hatékonyságát jelzõ egészségügyi fogyasztási indexet tekintve is az utolsók vagyunk.

Magyarországon a születéskor várható élettartam 4,5 évvel (75,8-ra) emelkedett ugyan 2000 és 2017 között, de még így is mintegy öt évvel elmarad az Európai Unió 28 tagországának átlagától, és a többi visegrádi országénál is alacsonyabb. A férfiak átlagosan csaknem hét évvel kevesebbet élnek, mint a nõk. A humán fejlettségi mutató az emberi jólét fogalmát a GDP-nél szélesebb körben értelmezi: a születéskor várható élettartamot, az iskolázottságot, az életszínvonalat, a vásárlóerõ-paritáson számított egy fõre jutó bruttó hazai terméket is figyelembe veszi. Ez a V4-ek közül nálunk a legalacsonyabb. Magyarországon a 15 évnél idõsebb lakosság csaknem hatvan százaléka szenved diagnosztizáltan tartós betegségben (magas vérnyomásban például csaknem egyharmada), közülük a 15–34 éveseknek a 33, a 35–64 éveseknek a 61, a 65 évesnél idõsebbeknek pedig már a 91 százaléka. A százezer lakosra számított halálozási ráta a teljes magyar lakosság körében 2015-ben 45 százalékkal volt magasabb, mint az uniós átlag, és jelentõsen meghaladta a többi visegrádi ország átlagát is. A halálozási statisztikában vezetõ oknak számító keringési rendszeri betegségek csoportjában a visegrádiak közül szintén Magyarország mutatója a legrosszabb. Bár a daganatos betegségek esetében jóval kisebbek az egyes országok közti különbségek, a magyar érték itt is a legmagasabb, akárcsak az emésztõrendszeri betegségeknél és az öngyilkosságoknál.

A szakértõk szerint a megfelelõ egészségpolitikai döntések hiányát, az ellátórendszer mûködésének hibáit leginkább a megelõzhetõ, valamint az elkerülhetõ halálozások számának mutatója jelzi. Ez szintén nálunk a legmagasabb, a szlovákokét 14, a csehekét 39, a lengyelekét 43 százalékkal, míg az EU átlagát 89 százalékkal haladja meg.

Ennél az adatnál érdemes megállni egy kicsit. Már korábban is nagy port kavart az a tény, hogy minden évben egy kisvárosnyi embert veszítünk el olyan halálesetek miatt, amelyek elkerülhetõk, illetve megelõzhetõk lettek volna.

– Az elkerülhetõ haláleset az, amelynek az orvostudomány mai állása szerint nem lenne szabad megtörténnie – mondja Weltner János fõorvos, egészségügyi szakértõ. – És itt nem feltétlenül az egészségügyi dolgozók hibájáról van szó, sokkal inkább a feltételekrõl, a rossz elérhetõségrõl. A megelõzhetõ halálesetek azok, amelyek meghatározott életkorokban, idõben történõ és megfelelõ orvosi, népegészségügyi beavatkozások alkalmazásával, igénybevételével alapvetõen kivédhetõk. A mutató az egészségneveléstõl kezdve az egészséges életmódon, a megelõzésen át a szûrésekre, a diagnosztikára, a kezelésre, a gondozás teljes spektrumára, mindezek elérhetõségére, minõségére, biztonságára, hatékonyságára, egyenletességére utal. Mutatja az ellátó hálózat felkészültségét is, pontosabban azt, hogy túlterhelt és rossz struktúrában mûködik.

Figyelemre méltó a tanulmány egy másik megállapítása is, amely a kórházi ágyak magas számára vonatkozik. 2017-ben Magyarországon a mûködõ kórházi ágyak számát tekintve százezer lakosra 698 jutott. A 2016-os nemzetközi összehasonlítás szerint a V4 országokban e mutató értéke nálunk a legmagasabb. Ez azonban nem azt jelenti, hogy jól állunk, sokkal inkább a rossz struktúrára utal. Ezek az ágyak részben kis, 200-300 ágyas kórházakban vannak szétszórva, olyanokban, amelyekben hiányzik a megfelelõ felszereltség és az elégendõ szakemberlétszám az akut vagy a súlyos betegek ellátására. Sokszor egy-egy páciens két-három intézményen is végigmegy, amíg megfelelõ ellátáshoz jut. Amellett, hogy százmilliárdos nagyságrendû összegeket dobunk így ki az ablakon, emberéletekbe kerül a rosszul mûködõ rendszer. Az pedig kizárólag az egészségpolitika hibája, hogy ebben a mai napig nem történt változás.

A GKI-tanulmány egy másik fontos megállapítása szerint a költségek megoszlásában szintén jelentõsen eltérünk a környezõ országok mutatóitól. Magyarországon 2003 és 2016 között az egészségügyi közkiadások 58, a magánkiadások pedig 92 százalékkal nõttek. Reálértéken azonban a kiadások a közszférában mintegy 13 százalékkal csökkentek, tehát az állam ennyivel kisebb mértékben járul hozzá az egészségügy mûködéséhez. Magyarországon 2016-ban a magánkiadások az összes egészségügyi kiadás mintegy 30 százalékát tették ki. Ez azt jelenti, hogy egy magyar polgár átlagosan 55 ezer forintot fizet ki egy évben magánegészségügyi szolgáltatóknak. A V4 országai közül nálunk a legmagasabb az egy fõre vetített magánegészségügyi költés, Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban egyharmaddal kevesebb. Az egészségügyi kiadások közt a fekvõbeteg- és az egynapos ellátásra fordított kiadás a legjelentõsebb tétel, a finanszírozási rendszer 2012-ben megkezdett átalakítása következtében az elmúlt években dinamikusan nõtt az összes kiadáson belüli aránya, 2014-ben már megelõzte a gyógyszervásárlásokat is. A második legnagyobb részt a gyógyszerköltések adják, a harmadik legnagyobb tételt a járóbeteg-ellátásra fordított összeg jelenti. Magyarországon az összes egészségügyi kiadáson belül a megvásárolt gyógyszerek, illetve az igénybe vett járóbeteg-ellátások esetében kiugróan magas volt a lakossági hozzájárulások aránya. A gyógyszerkiadások csaknem felét közvetlenül a háztartások finanszírozták, ami európai összehasonlításban is magasnak számít. A gyógyító ellátások közül a járóbeteg-ellátásban kiemelkedõen nagy a háztartások közvetlen hozzájárulásainak szerepe (42 százalék), miközben a kórházi ellátásokon belüli aránya csupán 11 százalékot tett ki. A járóbeteg-szakrendelõk esetében nem meglepõ a közvetlen hozzájárulások magas aránya, hiszen ez az a terület, ahol a piaci alapon megvásárolható magánszolgáltatások köre a legszélesebb, ráadásul kulturáltabb, komfortosabb és gyorsabb ellátást képes kínálni, mint az államilag finanszírozott szolgáltatások. Ezzel szemben a kórházi ellátásokban csak bizonyos szakterületeken (például szülészet-nõgyógyászat) vannak jelen a magánszolgáltatók, és ebben a szegmensben is leginkább hálapénz formájában jelenik meg a magán-hozzájárulás.

Bár a tanulmány nem tér ki arra, hogy kik nyúlnak rendszeresen a zsebükbe azért, hogy a társadalombiztosítási szolgáltatásoknál jobb és megbízhatóbb ellátást kapjanak, a magyar lakosság 40-50 százaléka ezt nem engedheti meg magának. Ez egyúttal azt jelenti, hogy az állam fokozatosan engedi el a kevésbé jómódúak kezét

azzal, hogy mind többeket terel át a privát szektorba. Weltner János szerint kultúrállamban nem szabadna léteznie olyan privát ellátásnak, amely teljes vagy részleges magánbiztosítás nélkül, zsebbõl fizetéssel mûködik. Nálunk létezik.

– Minél drágább, illetve minél többféle ellátás esetén kell fizetni az egészségügyi ellátásért, annál kevesebben férnek hozzá – mondja Weltner János. – Akik pedig ebbõl kiszorulnak, egyre rosszabb eséllyel kapják meg a szükséges ellátást idõben és megfelelõ körülmények között. Ebbõl a kimutatásból is látható, hogy egyre inkább nyílik az olló a társadalmi rétegek között, és szétválik gazdag és szegény betegellátásra az egészségügy. Ezt mutatja a 35 ország egészségügyét mérõ EHCI (Európai Egészségügyi Fogyasztói Index) is, amely több területet vizsgál részletesen, indikátoronkénti pontozással. A betegjogok érvényesülését, az ellátás hozzáférhetõségét, a gyógyítás eredményességét, a rendszer finanszírozottságát és a szolgáltatások skáláját, a megelõzést, valamint a gyógyszerellátást minõsítik. Magyarország stabilan a sereghajtók között szerepel.

A GKI kutatása az orvosok, az egészségügyi személyzet létszáma szerint is összehasonlítja az országokat. 2018-ban Magyarországon a humánegészségügyi ellátásban 121 400-an dolgoztak. Az egészségügyön belül az egészségügyi vállalkozások foglalkoztatták a járóbeteg- és fogorvosi ellátásban dolgozók 58 százalékát, míg az egyéb humánegészségügyi ellátásban a magánszektor az állomány 27 százalékát adta, a fekvõbeteg-ellátás esetében pedig csupán egy százalékát. Itt a legfrissebb adatok 2015-bõl állnak rendelkezésre, de az elmúlt három év folyamatai alapján arra következtethetünk, hogy a foglalkoztatásban a magánszektor aránya mindegyik szegmens esetében nõtt. 2016-ban százezer lakosra 321 orvos és 644 ápoló jutott, ennél kevesebb orvos a visegrádi országok közül csak a lengyel egészségügyben dolgozik.

Idehaza a háziorvosok és házi gyermekorvosok száma az ezredforduló óta 2017-ig – a betegforgalom növekedésével ellentétesen – nyolc százalékkal csökkent. Az egy háziorvosra jutó lakosok száma folyamatosan emelkedik, fõként a praxisok fokozatos megszûnése miatt. 2019 februárjában tartósan 344 háziorvosi praxis volt betöltetlen, a folyamat gyorsulását jelzi, hogy 2018 júniusától 2019 elejéig 24-gyel nõtt ez a szám. A régiók közül Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon a legnagyobb a baj, a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon a praxisok megszûnésének ütemét ellensúlyozni tudta az ott élõk elvándorlása. A helyzet folyamatosan romlik, az idén Zala megye kivételével mindenhol további praxisok üresedtek meg. A háziorvoshiány az ország háromszáz települését vagy fõvárosi kerületét érinti, ez a 3200 önkormányzatnak csaknem tizede. Mintegy négyszázezer embernek nincs jelenleg állandó háziorvosa, akadnak olyan települések, ahol már 14 éve betöltetlen a praxis. Az Emberi Erõforrások Minisztériuma 2015-ös munkaanyagának prognózisa szerint 2025-re a jelenleginek a felére csökkenhet a háziorvosok száma, emiatt pedig 4,65 millió ember maradhat állandó ellátás nélkül. A probléma súlyosságát az is mutatja, hogy jelenleg kilencszáz olyan praxis van az országban, ahol az orvos háziorvosi szakvizsga nélkül dolgozik.

Forrás: 168Óra
Horror Désen: Férgek lepték el a koronavírusos kisfiú testét, meghalt
Tiltakoznak: Elegük lett a balatonakarattyaiaknak Ördög Nóráék kisboltjából
Korózs: Százezer nyugdíjas már nem éri meg a nyugdíjkiegészítést
A kormány saját hatáskörben elvette a táppénzt a külföldön nyaralt karanténosoktól
Hallgat a magyar kormány Lukasenka véres újraválasztásáról
Szijjártó párbeszéden alapuló EU-s döntéseket szeretne
Megsérülhetett egy észak-koreai nukleáris létesítmény
Letartóztatták a püspököt, mert fertőtlenítőszer ivására buzdította az embereket
Bukhatod a táppénzt, ha házi karanténba kerülsz külföldi utazás miatt
Leállt a Paksi Atomerőmű 4. blokkja
Mészáros Lőrincék félmilliárdos gyümölcsöse a megszólalásig hasonlít egy medencés nyaralóhoz
Magyarország eddigi legnagyobb védelmi beszerzési szerződését köti meg az Egyesült Államokkal
Pápai fertőzés - a Hit Gyülekezete-találkozók is rátehettek egy lapáttal
A Fidelitas sem írta alá a fehérorosz erőszakot elítélő nyilatkozatot
A 110. napon kapott segítséget az államtól egy állását vesztő magyar
Németország bajban: Három hónapja nem volt ilyen sok új fertőzött
Megerősítették egy előállított tüntető halálát Fehéroroszországban
Ócsai devizahiteles telep: háromszoros lakbéremeléstől rettegnek
Alakul a lista, kiket támogat a kormány
Friderikusz Sándor kiakadt és perel
Milliárdosok borászatát is közpénz-milliókkal támogatja az Orbán-kormány
Orbán döntött: egymilliárd dollárért vesz légvédelmi rakétarendszert az Egyesült Államoktól
525 millióért vettek Mészáros Lőrincék medencés nyaralónak látszó gyümölcsöst Tihanyban
Kezdeményezték a megvádolt Simonka György kizárását a pártból
Hatósági házi karanténba került az újfehértói polgármester
Csak negatív PCR-teszttel kezdhetik meg a tanévet a Semmelweis Egyetem elsőévesei
Breaking - Négy Fradi-pólós vírustesztje pozitív lett
Vonatgázolás! - Sürgősen vérre van szüksége a biciklis fiúnak
Megszólalt Ördög Nóra: mindenki támadja őket
Tragédia: 60 fokos autóban hagyták a 3 éves gyereküket
170 milliós beszerzés egy forintot sikerült az MNB-nek lealkudnia
Fejenként 150 ezer forintos gyorssegély - mutatjuk kik kaphatják meg
Vidnyánszky megszerezte az irányítást az SZFE fölött
Lezárták a szentendrei belváros egy részét - sehol a felújításra ígért állami forrás
Gyurcsány "tíz főbűnéről" világosítja fel a fiatalokat a Fidelitas
Korózs: Százezer nyugdíjas már nem éri meg a nyugdíjkiegészítést
Horror Désen: Férgek lepték el a koronavírusos kisfiú testét, meghalt
Újabb 11 honvédelmi sportközpont építését tervezi a kormány 550 millió forintból
Nem jönnek a kormány által megígért milliárdok
Talpra magyar, hí a haza! - Biztos megélhetés, kiszámítható életpálya
Tiltakoznak: Elegük lett a balatonakarattyaiaknak Ördög Nóráék kisboltjából
Bakondi aggódik: nőtt a migránstömeg miatti fertőzési veszély
Pétfürdő retteg: Ha az felrobbanna, nemcsak nekünk lenne annyi
Novák Katalin: Magyarországon érdemes tanulni, dolgozni és családot alapítani is
Mit dolgozik Orbán minisztere, hogy havi hatmilliót keres?
Egy fűnyíró férfit szúrtak hátba - magyar valóság