Kezdőlap   Budapest     2020-08-08   Csatlakozz hozzánk facebookon
Hamar lefagyhat a mosoly Orbán arcáról! 
Elõdjénél, Jean-Claude Junckernél láthatóan békülékenyebb hangot ütött meg az indulásnál Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke. Ám ha jobban megnézzük, a magyar kormány számára kardinális pontoknál nem annyira kompromisszumkész.

„Kiegyensúlyozottabb, józanabb uniós vezetést” vár a magyar kormány az új Európai Bizottságtól – közölték ezt abból az alkalomból, hogy Ursula von der Leyen, a testület következõ elnöke bemutatta 26 tagú testületét.

Nem véletlenek a jelzõk: a Fidesz legendásan rossz viszonyt ápolt Von der Leyen elõdjével, Jean-Claude Junckerrel, már a kezdetektõl. 2014 nyarán Orbán Viktor (David Cameron akkori brit kormányfõvel kettesben) leszavazta a luxemburgi politikust, aki aztán viccesen diktátornak nevezte a magyar kormányfõt.

2019-re már odáig fajult a konfliktus, hogy Juncker óriásplakátokon jelent meg ellenségként, a fideszes politikusok pedig alkoholproblémáit ecsetelték az EP-választási kampány hevében. (Igaz, addigra már annyira bepörögtek, hogy nem csak a néppárti bizottsági elnököt, de a párton belül megszavazott utódjelöltjét, Manfred Webert is alkalmatlannak nevezték.)

Ehhez képest az Európai Uniót jól ismerõ, ám a brüsszeli berkekben nem annyira ismert (értsd: hírhedt) német védelmi miniszter, Ursula von der Leyen tökéletes választásnak tûnik. Még most is, mikor kiállt a Berlaymont sajtótermében, és mosolyogva nyújtott békejobbot kb. mindenkinek, akitõl támogatást remél.

A lengyeleknek a bizottságban a mezõgazdaságot ajánlotta fel, márpedig Varsó számára kevés fontosabb terület van, az olasz biztos felügyeli a gazdaságot, ezzel kap aktív szerepet abban, hogy valami megoldást találjanak az itáliai gazdaság égetõ problémáira, a kereskedelempolitika felelõseként egy tapasztalt ír nézhet farkasszemet a britekkel a Brexit utáni viszony kialakításakor (egyszer). És így tovább, sorolhatnánk még azokat a példákat, amelyek bizonyítják, Von der Leyen még úgy is igyekezett testhezálló szerepeket kiosztani, hogy az Európai Bizottságban nem tagállamok képviseltetik magukat, hanem a közösségi értékek õrzõi. Döntéseit vélhetõen nem is a tagállami lobbi befolyásolhatta, hanem az, hogy a folyamatos harckészültség helyett jobb párbeszédet remél a tagállamokkal.

Ebbõl profitálhat Magyarország is. Az elsõ gesztust mindenesetre megtette az új elnök azzal, hogy Trócsányi Lászlót egy olyan terület vezetésére kérte fel, amely Orbán Viktor miniszterelnöknek fontos – mellesleg nem kell nagyon magyarázni a magyar közvélemény számára sem, mit is jelent a bõvítés és a szomszédságpolitika.

Azt, hogy Trócsányi szerepe mennyire lesz hangsúlyos, egyelõre nehéz megválaszolni, hiszen a bõvítés tempója jóval bonyolultabb kérdés, mint hogy a bizottság egyszerû jogszabályalkotással azt befolyásolni tudná. Az azonban sokat számíthat, hogy a bukás nem az õ felelõssége lesz, a siker viszont látványos lehet a ciklus végére.

A mosolyoffenzíva azonban itt várhatóan véget is ér. Orbán legfontosabb kívánságát ugyanis biztosan nem fogja teljesíteni a bizottsági elnök, akire sokszor csak VDL-ként hivatkoznak: nem szakíthat azzal a junckeri hagyománnyal, amely a korábban technokrata bizottságot politikailag aktív, netán a polgárokhoz is közel levõ testületté tette. Abban pedig, hogy nem teheti meg, fontos szerepet játszanak az olyan politikusok is, akik – a magyar kormányfõhöz hasonlóan – EU-ellenességükkel igyekeznek otthon szavazatokat szerezni. A kérdés persze az lesz, hogy Juncker sajátos stílusa bizonyul-e késõbb kontraproduktívnak, vagy Von der Leyen kompromisszumkészsége.

Természetesen nem árt helyén kezelni Orbán Viktor szerepét: bár az elmúlt öt évben mindent megtett azért, hogy az összes létezõ fórumon ekézze a bizottságot vagy saját európai pártcsaládját, és megtrollkodja az uniós döntéshozatalt, az EU-nak ennél sokkal nagyobb bajai is vannak. Elég az olasz államadósságra, a német ipar gyengélkedésére vagy a minden mást elsöprõ Brexitre gondolni. Ez persze nem jelenti azt, hogy az eddigi eljárások egy csapásra megszûnnek, vagy az eddig nyûgként kezelt bizottsági indítványok az enyészeté lennének.

Íme néhány pont, amely azt mutathatja, a következõ öt évben sem lesz annyira jó a helyzete az Orbán-kormánynak, mint amennyire optimistán nyilatkoznak most tagjai az új bizottsággal kapcsolatban.

Franklin D. Roosevelt amerikai elnöknek az 1929-es nagy világválság leküzdésére elindított programja, a New Deal most Green Dealként tér vissza Brüsszelben. Azt, hogy nem csupán a klímaváltozás elleni küzdelemrõl, hanem átfogó zöld irányról van szó, jelzi, hogy nincs is klímaügyeknek dedikált biztos – megteszi azt a bizottság alelnökeként a baloldali csúcsjelölt, Frans Timmermans. Timmermansra jól emlékezhet a kormány, hiszen õ volt az, aki a legerõteljesebben nyomta elõre a jogállamisági visszaélések miatti eljárásokat a kelet-közép-európai országokkal szemben.

Az ebbe fektetett energiát a holland politikus most szintén olyan dolgok kiharcolása felé fordíthatja, amelyek nem feltétlenül tetszenek a magyar kormánynak. Ilyen elsõsorban a VDL által is célként említett klímasemlegesség, amelyrõl egy vállalást a kormány júniusban – a rezsicsökkentésre hivatkozva – leszavazott.

A valódi ok vélhetõen nem az, hogy a magyar kormány mást gondol a klímaváltozásról, mint a bizottság elnöke. Inkább az, hogy nem kíván egy újabb uniós elvárást teljesíteni, amelyrõl netán azt gondolja, hogy csökkenti a magyar ipar – amúgy sem acélos – versenyképességét. Még akkor sem, ha az ellenállás semmire nem garancia.

Hasonló ellenállást kell majd leküzdenie a magyarok részérõl Margrethe Vestagernek, aki a digitális gazdaságért felel majd. A digitális cégekkel kapcsolatos legnagyobb kihívás ugyanis nem a sávszélesség növelése, hanem a fizikailag nem jelen levõ cégek megadóztatása. Éppen a fizikai hiány miatt ebbe jó ideje beletört a bicskája Magyarországnak is (az Európai Bíróság illetékes bírája épp a napokban teszi közzé indítványát a Google NAV ellen indított keresetével kapcsolatban), ennek ellenére elutasítják, hogy egy európai szintû adónemet rójanak ki a multikra. Az ok (ahogy azt Varga Mihály egy uniós tanácsülés után megfogalmazta pár hónapja): „fontos elv, hogy a tagállamok digitális adóval azonos vagy hasonló adónem mûködtetésére vonatkozó szuverenitása ne sérüljön”. A tagállami önállóság feladásának kérdése messzire vezet, és Vestagernek nem csak Magyarországgal (és nem csak a digitális cégekkel) kell majd megküzdenie, hogy túllépjenek rajta.

Az európai migrációs válság, bár a híreket látva más képünk lehet, már nem annyira a kontinens határainál, sokkal inkább az unió országaiban tart. A fõ probléma ugyanis a beilleszkedés, amelynek csupán elsõ lépése (lett volna) a Junckerék által kitalált és – a magyarok ellenállása nélkül is – csúfos véget ért kvótarendszer. VDL az integrációra a korábbinál sokkal nagyobb hangsúlyt fektet, és több témát is ide köt be. Margaritisz Szkínasz portfóliójának például már a neve is árulkodó: „az európai életmód védelme” – ez azonban egészen mást jelent, mint amit Orbán annyira szeretne megvédeni a migránsoktól, része utóbbiak beilleszkedése ugyanúgy, mint az oktatás.

A „demokrácia és demográfia”, a horvát alelnök, Dubravka Suica portfóliója is mást jelent Von der Leyennél, mint Orbánnál, bár ennek a koncepciónak még örülhet is a magyar miniszterelnök, hiszen az részben az elmaradott falusi területek és a kevésbé fejlett országok lakosságmegtartásának erõsítését tûzte ki célul. Hátha pénzt is kap majd hozzá.

Bár kedvesebb a hangnem, aligha fog csökkenni a nyomás a magyar kormányon a jogállamisággal kapcsolatban, ideértve az igazságszolgáltatást és természetesen az uniós pénzek felett gyakorolt ellenõrzést. Mivel az Orbán Viktor által várt populista fordulat finoman szólva elmaradt az EP-választáson, ráadásul az utolsó pillanatban még szövetségese, Matteo Salvini olasz belügyminiszter is kikerült a hatalomból, így Von der Leyenen nincs semmiféle nyomás, hogy eltérjen az eddigi úttól, vagy akár hogy új, Magyarország számára kedvezõbb költségvetési tervet állítson össze. Ez pedig azt jelenti, hogy a mosoly hamar lefagyhat a kormányfõ arcáról, és újrakezdõdhet a Brüsszel elleni, rövid idõre felfüggesztett szabadságharc.

Forrás: HVG
Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
540 milliós adócsalás a vád: Az egyik legnagyobb magyar élelmiszerlánc tulajdonosát vitte el a NAV
Könnyezve ölelte át kitagadott unokáját Pécsi Ildikó
Orbán Viktor: Úgy neveltem a lányaimat, hogy a saját lábukon meg tudjanak állni
Porig égett egy busz Szegeden
Kigyulladt egy autóbusz Szegeden, a Fő fasoron, a Töltés utcánál A jármű hátsó részén, a motortérnél keletkezett tüzet a város tűzoltói két vízsugárral oltották el, tájékoztato...
  
Baleset az M7-esen, két-három kilométeres a dugó
Két-három kilométeres a dugó A M7-es autópálya 19-es kilométerének közelében két gépkocsi ütközött össze, amelyek a külső sáv egy részét elfoglalják, közölte az Útinform pént...
  
Éhségsztrájkba kezdett a Jobbik képviselője, aztán megjelent Bede Zsolt
Potocskáné Kőrösi Anita Siófokon tiltakozik egy apartmanház építése ellen, mindezt élőben közvetíti Potocskáné Kőrösi Anita, Facebook-videójában jelentette be, hogy éhségsztrájkk...
  
Interjút adott a férj, akinek feleségére esett egy férfi
Elmondta, mi is történt pontosan Bronz Gábor jelen volt, amikor gyermekeit sétára vivő feleségére, Erzsébetre rázuhan egy öngyilkosságot elkövető férfi a XI kerületi otthonuk épület...
  
Mészáros Lőrinc méregdrágán építi meg a győri élményparkot - kiderült miért
Az előzetes becslés és a megvalósíthatósági tanulmány között két év telt el, ráadásul csak Mészáros Lőrinc pályázott Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője próbálta ...
  
Erdei Zsolt elárulta miért mondott le
Budapest — Bár úgy érzi, alakulhatott volna másképp is bokszszövetségi (MÖSZ) szerepvállalása, a korábbi profi világbajnok Erdei Zsolt (46) a csütörtöki elnökségi ülésen lemondott...
  
Szlávik János: ekkor várhatóak újabb szigorítások
Szlávik János szerint a koronavírus elleni intézkedésekben az iskolakezdésig nem várhatók újabb szigorítások, csak abban az esetben, ha jelentős gócok alakulnak ki A Dél-Pesti Centrumkó...
  
200 emberrel a fedélzetén szakadt ketté és zuhant le egy utasszállító
Túlfutott a leszállópályán és kettészakadt egy utasszállító Indiában, 200 utassal a fedélzetén Az eddig ismert információk szerint az indiai Calicut Nemzetközi Repülőtéren túlfutot...
  
Még mindig nem megy a kérdések megválaszolása
Nem megy a kérdések megválaszolása sem Rétvári Bencének, sem Schanda Tamás államtitkárnak Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője először Varga Mihály pénzügyminiszte...
  
A kormányzati csatorna bekerül az alapcsomagba
A kormányzati csatorna a legtöbb szolgáltatónál elérhető lesz, de az interneten is lehet nézni Szeptemberben indul a Pesti Srácok és Vaszily Miklós közös tévéje, a Pesti TV, a részlete...
  
Magyarország: 39 milliárd egyházi épületek felújítására
88,5 milliárdot kap Veszprém a kormánytól a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa évadra - olvasható a programot lebonyolító Veszprém-Balaton 2023 Zrt csütörtöki közleményében „Az EK...
  
Indiában kétmillió fölé emelkedett a fertőzöttek száma
886 halálesetet és 62538 új fertőzöttet regisztráltak 24 óra alatt Indiában, ahol így a járvány kezdete óta már kétmillió fölé nőtt az azonosított fertőzöttek száma A hivatalos i...
  
Orbán Viktor: Úgy neveltem a lányaimat, hogy a saját lábukon meg tudjanak állni
"Továbbra is szeretném kérni az ország polgáraitól, hogy segítség a védekezést, (...) de nem lehet az élet minden rezdülését körülárkolni, mindenki mellé rendőrt állítani," mondta...
  
80 ezer gyerek vált otthontalanná a bejrúti robbanások miatt
Az UNICEF becslései szerint mintegy 80 ezer gyerek vált otthontalanná a bejrúti robbanások miatt, nekik és családjuknak azonnali segítségre van szükségük – olvasható a szervezet közlem...
  
Hitelmoratórium: egyre kevesebb ügyfél él vele az OTP-nél
Rendhagyó módon online tájékoztató keretében ismertették az OTP Bank féléves eredményének részleteit, ahol Bencsik László vezérigazgató helyettes azt jelezte, hogy sok ügyfelük nem ...
  
540 milliós adócsalás a vád: Az egyik legnagyobb magyar élelmiszerlánc tulajdonosát vitte el a NAV
A NAV nyomozói a napokban őrizetbe vettek egy „közismert kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonost” Debrecenben. A hatóság közleménye szerint a vállalkozó egy év a...
  
36 milliárdot kapott Tombor András tehetséggondozó alapítványa
A kormány a gazdaságvédelmi programokra szánt pénzből csoportosította át a pénzt a Matthias Corvinus Collegiumot (MCC) működtető Tihanyi Alapítvány működési kiadásaira Az MCC alapít...
  
Tűzvész a Hajdúságban, 45 tűzoltó küzd a lángokkal
Egy faipari épület gyulladt ki Kigyulladt egy épület egy faipari telephelyen péntek reggel Hajdúböszörményben, a Kórház téren, a lángokkal jelenleg is nagy erőkkel küzdenek a tűzoltók...
  
Közel 100 ezer forintba kerül a PCR-teszt a hódmezővásárhelyi kórházban
A Csongrád-Csanád Megyei Egészségügyi Ellátó Központban 96 450 forintba kerül elvégezni azt a PCR-tesztet, amelynek a költségét a Nemzeti Népegészségügyi Központ 30 ezer forintra lő...
  
Így néz ki a híres Járványügyi Bevetési Egység
Feladatuk a szuperfertőzők felbukkanása utáni kontaktkutatás és elkülönítés lesz Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában bejelentette, pár órával később be is mutatták a J...
  
Elvitte a NAV az egyik legnagyobb magyar élelmiszerlánc tulajdonosát
A NAV nyomozói a napokban őrizetbe vettek egy „közismert kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonost” Debrecenben A hatóság közleménye szerint a vállalkozó egy év ala...
  
Feljelentették Farkas Flóriánt Kövér Lászlónál az erkölcsisége miatt
Farkas Flórián országgyűlési képviselő, illetve Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló magatartása méltatlan a képviselői erkölcsiséghez – írta Kövér László házelnöknek cím...
  
Könnyezve ölelte át kitagadott unokáját Pécsi Ildikó
Pécsi Ildikó és unokája könnyezve ölelték át egymást Szűcs Lajos sírja mellett. Pécsi Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő összetört a gyásztól, kórházban is kezelt...
  
Rétvári: A kormánynak a pedagógusok szakmai és anyagi megbecsülése egyaránt kiemelten fontos
Július 1-től 10 százalékkal emelkedett a pedagógusok bére, az iskolaigazgatók és helyetteseik pedig vezetői pótlékemelésben részesültek. A megemelt bérek augusztus első napjaiban megé...
  
Müller Cecília: Az illegális migráció nagyban veszélyezteti a magyar járványkezelést
A rendőrségi felvételeken látható, ahogyan augusztus ötödikén éjjel körülbelül száz menekült gyűlt össze Röszkénél a szerb oldalon, a határ közelében. A rendőrség szerint miut...
  
Orbán: Sci-fi filmekben látható különleges egységet hoz létre az operatív törzs
A koronavírus elleni harcban az ország intelligenciaszintje, és az emberek felelőssége dönti el a védekezés sikerességét. Egyebek mellett erről beszélt reggeli rádióinterjújában a mini...
  
Kaposvár: Eltörte kiskorú áldozatának orrát egy 32 éves férfi
Súlyos testi sértés bűntette miatt emelt vádat a Kaposvári Járási Ügyészség azzal a 32 éves férfival szemben, aki az útjában álló kiskorú sértettet többször orron ütötte A vádl...
  
800 millió forintot különítenek el a cigány muzsikusoknak
Budapest — Úgy tűnik, a fesztiválszezon elúszott erre az évre, ezért raktárkoncertekkel segíti a kormány a zenészeket, akik a koronavírus-járvány miatt jó ideje nem jutottak bevételhe...
  
Fluor nem kér a pénzből: zenekaruk többi tagjának adnák a teljes gázsit
Budapest — Úgy tűnik, a fesztiválszezon elúszott erre az évre, ezért raktárkoncertekkel segíti a kormány a zenészeket, akik a koronavírus-járvány miatt jó ideje nem jutottak bevételhe...
  
Sok család kerül bajba - Nincs napirenden a bértámogatás meghosszabbítása
De lehet, hogy 2021-ben is élnek majd a fizetési moratóriumok Augusztus végéig jelentkezhetnek a cégek az állami bértámogatási programra A támogatás iránt nagy volt az igény, a koronaví...
  
THE HUNGARIAN TIMES Impresszum / Sütik
Hamar lefagyhat a mosoly Orbán arcáról!
Elõdjénél, Jean-Claude Junckernél láthatóan békülékenyebb hangot ütött meg az indulásnál Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke. Ám ha jobban megnézzük, a magyar kormány számára kardinális pontoknál nem annyira kompromisszumkész.

„Kiegyensúlyozottabb, józanabb uniós vezetést” vár a magyar kormány az új Európai Bizottságtól – közölték ezt abból az alkalomból, hogy Ursula von der Leyen, a testület következõ elnöke bemutatta 26 tagú testületét.

Nem véletlenek a jelzõk: a Fidesz legendásan rossz viszonyt ápolt Von der Leyen elõdjével, Jean-Claude Junckerrel, már a kezdetektõl. 2014 nyarán Orbán Viktor (David Cameron akkori brit kormányfõvel kettesben) leszavazta a luxemburgi politikust, aki aztán viccesen diktátornak nevezte a magyar kormányfõt.

2019-re már odáig fajult a konfliktus, hogy Juncker óriásplakátokon jelent meg ellenségként, a fideszes politikusok pedig alkoholproblémáit ecsetelték az EP-választási kampány hevében. (Igaz, addigra már annyira bepörögtek, hogy nem csak a néppárti bizottsági elnököt, de a párton belül megszavazott utódjelöltjét, Manfred Webert is alkalmatlannak nevezték.)

Ehhez képest az Európai Uniót jól ismerõ, ám a brüsszeli berkekben nem annyira ismert (értsd: hírhedt) német védelmi miniszter, Ursula von der Leyen tökéletes választásnak tûnik. Még most is, mikor kiállt a Berlaymont sajtótermében, és mosolyogva nyújtott békejobbot kb. mindenkinek, akitõl támogatást remél.

A lengyeleknek a bizottságban a mezõgazdaságot ajánlotta fel, márpedig Varsó számára kevés fontosabb terület van, az olasz biztos felügyeli a gazdaságot, ezzel kap aktív szerepet abban, hogy valami megoldást találjanak az itáliai gazdaság égetõ problémáira, a kereskedelempolitika felelõseként egy tapasztalt ír nézhet farkasszemet a britekkel a Brexit utáni viszony kialakításakor (egyszer). És így tovább, sorolhatnánk még azokat a példákat, amelyek bizonyítják, Von der Leyen még úgy is igyekezett testhezálló szerepeket kiosztani, hogy az Európai Bizottságban nem tagállamok képviseltetik magukat, hanem a közösségi értékek õrzõi. Döntéseit vélhetõen nem is a tagállami lobbi befolyásolhatta, hanem az, hogy a folyamatos harckészültség helyett jobb párbeszédet remél a tagállamokkal.

Ebbõl profitálhat Magyarország is. Az elsõ gesztust mindenesetre megtette az új elnök azzal, hogy Trócsányi Lászlót egy olyan terület vezetésére kérte fel, amely Orbán Viktor miniszterelnöknek fontos – mellesleg nem kell nagyon magyarázni a magyar közvélemény számára sem, mit is jelent a bõvítés és a szomszédságpolitika.

Azt, hogy Trócsányi szerepe mennyire lesz hangsúlyos, egyelõre nehéz megválaszolni, hiszen a bõvítés tempója jóval bonyolultabb kérdés, mint hogy a bizottság egyszerû jogszabályalkotással azt befolyásolni tudná. Az azonban sokat számíthat, hogy a bukás nem az õ felelõssége lesz, a siker viszont látványos lehet a ciklus végére.

A mosolyoffenzíva azonban itt várhatóan véget is ér. Orbán legfontosabb kívánságát ugyanis biztosan nem fogja teljesíteni a bizottsági elnök, akire sokszor csak VDL-ként hivatkoznak: nem szakíthat azzal a junckeri hagyománnyal, amely a korábban technokrata bizottságot politikailag aktív, netán a polgárokhoz is közel levõ testületté tette. Abban pedig, hogy nem teheti meg, fontos szerepet játszanak az olyan politikusok is, akik – a magyar kormányfõhöz hasonlóan – EU-ellenességükkel igyekeznek otthon szavazatokat szerezni. A kérdés persze az lesz, hogy Juncker sajátos stílusa bizonyul-e késõbb kontraproduktívnak, vagy Von der Leyen kompromisszumkészsége.

Természetesen nem árt helyén kezelni Orbán Viktor szerepét: bár az elmúlt öt évben mindent megtett azért, hogy az összes létezõ fórumon ekézze a bizottságot vagy saját európai pártcsaládját, és megtrollkodja az uniós döntéshozatalt, az EU-nak ennél sokkal nagyobb bajai is vannak. Elég az olasz államadósságra, a német ipar gyengélkedésére vagy a minden mást elsöprõ Brexitre gondolni. Ez persze nem jelenti azt, hogy az eddigi eljárások egy csapásra megszûnnek, vagy az eddig nyûgként kezelt bizottsági indítványok az enyészeté lennének.

Íme néhány pont, amely azt mutathatja, a következõ öt évben sem lesz annyira jó a helyzete az Orbán-kormánynak, mint amennyire optimistán nyilatkoznak most tagjai az új bizottsággal kapcsolatban.

Franklin D. Roosevelt amerikai elnöknek az 1929-es nagy világválság leküzdésére elindított programja, a New Deal most Green Dealként tér vissza Brüsszelben. Azt, hogy nem csupán a klímaváltozás elleni küzdelemrõl, hanem átfogó zöld irányról van szó, jelzi, hogy nincs is klímaügyeknek dedikált biztos – megteszi azt a bizottság alelnökeként a baloldali csúcsjelölt, Frans Timmermans. Timmermansra jól emlékezhet a kormány, hiszen õ volt az, aki a legerõteljesebben nyomta elõre a jogállamisági visszaélések miatti eljárásokat a kelet-közép-európai országokkal szemben.

Az ebbe fektetett energiát a holland politikus most szintén olyan dolgok kiharcolása felé fordíthatja, amelyek nem feltétlenül tetszenek a magyar kormánynak. Ilyen elsõsorban a VDL által is célként említett klímasemlegesség, amelyrõl egy vállalást a kormány júniusban – a rezsicsökkentésre hivatkozva – leszavazott.

A valódi ok vélhetõen nem az, hogy a magyar kormány mást gondol a klímaváltozásról, mint a bizottság elnöke. Inkább az, hogy nem kíván egy újabb uniós elvárást teljesíteni, amelyrõl netán azt gondolja, hogy csökkenti a magyar ipar – amúgy sem acélos – versenyképességét. Még akkor sem, ha az ellenállás semmire nem garancia.

Hasonló ellenállást kell majd leküzdenie a magyarok részérõl Margrethe Vestagernek, aki a digitális gazdaságért felel majd. A digitális cégekkel kapcsolatos legnagyobb kihívás ugyanis nem a sávszélesség növelése, hanem a fizikailag nem jelen levõ cégek megadóztatása. Éppen a fizikai hiány miatt ebbe jó ideje beletört a bicskája Magyarországnak is (az Európai Bíróság illetékes bírája épp a napokban teszi közzé indítványát a Google NAV ellen indított keresetével kapcsolatban), ennek ellenére elutasítják, hogy egy európai szintû adónemet rójanak ki a multikra. Az ok (ahogy azt Varga Mihály egy uniós tanácsülés után megfogalmazta pár hónapja): „fontos elv, hogy a tagállamok digitális adóval azonos vagy hasonló adónem mûködtetésére vonatkozó szuverenitása ne sérüljön”. A tagállami önállóság feladásának kérdése messzire vezet, és Vestagernek nem csak Magyarországgal (és nem csak a digitális cégekkel) kell majd megküzdenie, hogy túllépjenek rajta.

Az európai migrációs válság, bár a híreket látva más képünk lehet, már nem annyira a kontinens határainál, sokkal inkább az unió országaiban tart. A fõ probléma ugyanis a beilleszkedés, amelynek csupán elsõ lépése (lett volna) a Junckerék által kitalált és – a magyarok ellenállása nélkül is – csúfos véget ért kvótarendszer. VDL az integrációra a korábbinál sokkal nagyobb hangsúlyt fektet, és több témát is ide köt be. Margaritisz Szkínasz portfóliójának például már a neve is árulkodó: „az európai életmód védelme” – ez azonban egészen mást jelent, mint amit Orbán annyira szeretne megvédeni a migránsoktól, része utóbbiak beilleszkedése ugyanúgy, mint az oktatás.

A „demokrácia és demográfia”, a horvát alelnök, Dubravka Suica portfóliója is mást jelent Von der Leyennél, mint Orbánnál, bár ennek a koncepciónak még örülhet is a magyar miniszterelnök, hiszen az részben az elmaradott falusi területek és a kevésbé fejlett országok lakosságmegtartásának erõsítését tûzte ki célul. Hátha pénzt is kap majd hozzá.

Bár kedvesebb a hangnem, aligha fog csökkenni a nyomás a magyar kormányon a jogállamisággal kapcsolatban, ideértve az igazságszolgáltatást és természetesen az uniós pénzek felett gyakorolt ellenõrzést. Mivel az Orbán Viktor által várt populista fordulat finoman szólva elmaradt az EP-választáson, ráadásul az utolsó pillanatban még szövetségese, Matteo Salvini olasz belügyminiszter is kikerült a hatalomból, így Von der Leyenen nincs semmiféle nyomás, hogy eltérjen az eddigi úttól, vagy akár hogy új, Magyarország számára kedvezõbb költségvetési tervet állítson össze. Ez pedig azt jelenti, hogy a mosoly hamar lefagyhat a kormányfõ arcáról, és újrakezdõdhet a Brüsszel elleni, rövid idõre felfüggesztett szabadságharc.

Forrás: HVG
540 milliós adócsalás a vád: Az egyik legnagyobb magyar élelmiszerlánc tulajdonosát vitte el a NAV
Könnyezve ölelte át kitagadott unokáját Pécsi Ildikó
Orbán Viktor: Úgy neveltem a lányaimat, hogy a saját lábukon meg tudjanak állni
Tüntetés kezdődött Budapesten az 500 fő feletti rendezvényekért - váratlan
Porig égett egy busz Szegeden
Baleset az M7-esen, két-három kilométeres a dugó
Éhségsztrájkba kezdett a Jobbik képviselője, aztán megjelent Bede Zsolt
Interjút adott a férj, akinek feleségére esett egy férfi
Mészáros Lőrinc méregdrágán építi meg a győri élményparkot - kiderült miért
Erdei Zsolt elárulta miért mondott le
Szlávik János: ekkor várhatóak újabb szigorítások
200 emberrel a fedélzetén szakadt ketté és zuhant le egy utasszállító
Még mindig nem megy a kérdések megválaszolása
A kormányzati csatorna bekerül az alapcsomagba
Magyarország: 39 milliárd egyházi épületek felújítására
Indiában kétmillió fölé emelkedett a fertőzöttek száma
Orbán Viktor: Úgy neveltem a lányaimat, hogy a saját lábukon meg tudjanak állni
80 ezer gyerek vált otthontalanná a bejrúti robbanások miatt
Hitelmoratórium: egyre kevesebb ügyfél él vele az OTP-nél
540 milliós adócsalás a vád: Az egyik legnagyobb magyar élelmiszerlánc tulajdonosát vitte el a NAV
36 milliárdot kapott Tombor András tehetséggondozó alapítványa
Tűzvész a Hajdúságban, 45 tűzoltó küzd a lángokkal
Közel 100 ezer forintba kerül a PCR-teszt a hódmezővásárhelyi kórházban
Így néz ki a híres Járványügyi Bevetési Egység
Elvitte a NAV az egyik legnagyobb magyar élelmiszerlánc tulajdonosát
Feljelentették Farkas Flóriánt Kövér Lászlónál az erkölcsisége miatt
Könnyezve ölelte át kitagadott unokáját Pécsi Ildikó
Rétvári: A kormánynak a pedagógusok szakmai és anyagi megbecsülése egyaránt kiemelten fontos
Müller Cecília: Az illegális migráció nagyban veszélyezteti a magyar járványkezelést
Orbán: Sci-fi filmekben látható különleges egységet hoz létre az operatív törzs
Kaposvár: Eltörte kiskorú áldozatának orrát egy 32 éves férfi
800 millió forintot különítenek el a cigány muzsikusoknak
Fluor nem kér a pénzből: zenekaruk többi tagjának adnák a teljes gázsit
Sok család kerül bajba - Nincs napirenden a bértámogatás meghosszabbítása
A kormány elkezdett felkészülni a digitális oktatásra
Előkerülnek a milliárdok raktárkoncertre és cigányzenére
Több mint 50 milliós osztalék: ennyit vett ki a cégéből Kocsis Máté és családja
Botrány: Erdei Zsolt lemondott
Kiverte a biztosítékot mert rákérdeztek, kényszermunkában gyártottak e maszkokat
Rekordosztalékot vett ki cégéből Kocsis Máté és családja
Újabb botrány van Farkas Flórián körül
Schobert Norbi megint elmondta a véleményét - szigorításokat javasol
Emberölés miatt nyomoznak a meghalt rab ügyében
15 ezerrel kevesebb kórházi ágyon ápolnak betegeket, mint a járvány előtt
Siófok: egy beteg és egy ápoló is elkapta a vírust
Orbán: vannak ezek az emberjogi harcosok, akiket én csak libernyákoknak nevezek