Magyarország 2019: Nincs pénz, nincs orvos, nem kell kórház sem!
Jelentõs egészségügyi átalakítás elõtt állhat a kormány, a tervek szerint a reform során több kórház is elveszítené aktív ellátását, és lennének összevonások is. Egyes szakmai képviselõk szerint az ellátás minõségi javulását jelentheti, ha kevesebb, rosszul felszerelt és túlterhelt kórház helyett inkább nagyobb kapacitású centrumokban várják a betegeket, megint mások –fõleg vidéken- az ellátást érzik veszélyben, hiszen egy kórház (vagy kórházi osztály) bezárása akár 50 kilométeres távolságnövekedést is jelenthet a betegeknek.
A mostani híreknek némileg megágyazott, hogy a Magyar Kórházszövetség elnöke, Ficzere Andrea is a bezárások mellett érvelt egy áprilisi interjújában: neki meggyõzõdése, hogy ha koncentrálnák az erõforrásokat és kevesebb lenne az aktív kórház, enyhülhetne a pénz- és a munkaerõhiány, továbbá a betegek is nagyobb biztonságban lennének. Konkrétan kimondta azt is, hogy
egy Magyarország méretû országban nincs szükség ennyi aktív ellátást nyújtó kórházra,
és a nemzetközi tendencia is inkább a prevenció valamint az utógondozás irányába halad ahelyett, hogy magas költségeken kórházakban feküdnének az emberek.
Ficzere Andrea nyilatkozata után most a Népszava írt arról, hogy egy birtokába jutott dokumentum szerint a kórházfenntartó sok esetben az aktív ellátások megszüntetését, illetve további intézmény-összevonásokat javasol.
A kórházbezárásokkal kapcsolatos diskurzus azonban nem csupán szakmai, hanem politikai kérdés is, amit mi sem mutat jobban, mint hogy a Fidesz is megszámolhatatlan alkalommal támadta a szocialistákat a 2006-2008 közötti felszámolások miatt. Most pedig nem állnak túl messze attól, hogy õk is hasonlót tegyenek, ráadásul Kásler Miklós emberi erõforrások miniszter a Magyar Kórházszövetség egri kongresszusán azt mondta, a változások érdeksérelmekkel járnak majd, de
„ezt a változást végig visszük”.
Természetesen a tisztánlátást az is nehezíti, hogy egy ilyen érzékeny területen a mai politikai vitakultúrában nincs lehetõség érdemi konzultációra. A Jobbik képviselõje, Lukács László György például 94 db (!) írásbeli kérdést nyújtott be az Országgyûlésben a magyarországi kórházak állapotával kapcsolatban, de nem kapott érdemi válaszokat Révári Bence államtitkártól.
Lukács korábban lapunknak úgy nyilatkozott, szerinte nem csak az egykori Gyurcsány-kormány, de a mostani vezetés is rosszul cselekszik az egészségügy terén, ugyanis, ha kórházakat még nem is, de osztályokat már bezárat, így építve le az egészségügyi intézményeket.
„Ha más nem, akkor ezeket a kórházakat apránként ki fogják üresíteni, majd szépen eladják ezeket az ingatlanokat”
- tette hozzá a Jobbik parlamenti képviselõje.
A politikus az N1TV-nek nyilatkozott az újabb átalakítási tervekrõl:
A friss hírek szerint az ország valamennyi területén jelentõs változások várhatók az ellátások területén. Tapolcán például megszüntetnének minden aktív ellátást –ezeket Ajkára tennék át-, így csak szakrendelések és egynapos ellátások maradnának.
A tapolcai kórházzal kapcsolatban megkerestünk egy érintett szakpolitikust, a korábban ápolóként és vezetõ asszisztensként itt dolgozó Rig Lajos jobbikos országgyûlési képviselõt. Õ az Alfahírnek egyszerûen
a „második kórházcsonkításnak” nevezte az új programot.
Mint magyarázta, Tapolcán például sikerült elérniük, hogy visszaállítsanak 15 olyan ágyat, amit még 2012-ben vettek el a belgyógyászattól, de most ezeket újra elveszítenék. Ellenben a politikus szerint az ajkai kórház már így is túlterhelt, emellett a humán erõforrás sem lesz a korábbinál bõvebb, ezáltal a sürgõsségi várólisták is tovább nõhetnek.
A képviselõ a mai napon írásbeli kérdést is benyújtott Kásler Miklós miniszternek:
Kiért arra is, hogy az összevonások még súlyosbíthatják is a munkaerõhiányt, hiszen a dolgozóknak jelentõsen megnõhet az otthonuk és a munkahelyük közötti távolság. Szerinte így az, hogy egy osztályt nem megszüntetnek, hanem áthelyeznek, nem jelenti feltétlenül azt, hogy a személyzet is megy utána. Rig Lajos úgy vélte, hogy a kórházak gazdasági fenntarthatósága szempontjából is kérdéses az aktív ellátások felszámolása, mert így még nehezebben tudják majd finanszírozni mûködésüket.
Inkább nézzük meg, hogy Magyarországon hány kórház felel meg a minimum feltételeknek: egy sem
- mondta a képviselõ, hozzátéve, hogy hasonló helyzetben vagyunk mint Románia, ahol a folyamatos elvándorlás miatt végül „brutális béremelést” hajtottak végre az egészségügyben, nem úgy, mint itthon.
Rig rámutatott, hogy elviekben az Alaptörvény is garantálja az állampolgároknak az egészségügyhöz való egyenlõ szintû hozzáférést, ez azonban a tervezett átalakításokkal csak tovább sérülne. Úgy vélte, alapvetõen rossz koncepció, hogy az egészségügyhöz a kormány úgy akar hozzányúlni, hogy nem egyeztet a többi párttal sem. Korábban ellenzéki erõk már együttmûködtek egy szakmai alapú „egészségügyi minimum”-csomag összeállításában, de a kormánypártok érdeklõdését szokás szerint nem keltették fel vele.
Magyarország 2019: Nincs pénz, nincs orvos, nem kell kórház sem!
Jelentõs egészségügyi átalakítás elõtt állhat a kormány, a tervek szerint a reform során több kórház is elveszítené aktív ellátását, és lennének összevonások is. Egyes szakmai képviselõk szerint az ellátás minõségi javulását jelentheti, ha kevesebb, rosszul felszerelt és túlterhelt kórház helyett inkább nagyobb kapacitású centrumokban várják a betegeket, megint mások –fõleg vidéken- az ellátást érzik veszélyben, hiszen egy kórház (vagy kórházi osztály) bezárása akár 50 kilométeres távolságnövekedést is jelenthet a betegeknek.
A mostani híreknek némileg megágyazott, hogy a Magyar Kórházszövetség elnöke, Ficzere Andrea is a bezárások mellett érvelt egy áprilisi interjújában: neki meggyõzõdése, hogy ha koncentrálnák az erõforrásokat és kevesebb lenne az aktív kórház, enyhülhetne a pénz- és a munkaerõhiány, továbbá a betegek is nagyobb biztonságban lennének. Konkrétan kimondta azt is, hogy
egy Magyarország méretû országban nincs szükség ennyi aktív ellátást nyújtó kórházra,
és a nemzetközi tendencia is inkább a prevenció valamint az utógondozás irányába halad ahelyett, hogy magas költségeken kórházakban feküdnének az emberek.
Ficzere Andrea nyilatkozata után most a Népszava írt arról, hogy egy birtokába jutott dokumentum szerint a kórházfenntartó sok esetben az aktív ellátások megszüntetését, illetve további intézmény-összevonásokat javasol.
A kórházbezárásokkal kapcsolatos diskurzus azonban nem csupán szakmai, hanem politikai kérdés is, amit mi sem mutat jobban, mint hogy a Fidesz is megszámolhatatlan alkalommal támadta a szocialistákat a 2006-2008 közötti felszámolások miatt. Most pedig nem állnak túl messze attól, hogy õk is hasonlót tegyenek, ráadásul Kásler Miklós emberi erõforrások miniszter a Magyar Kórházszövetség egri kongresszusán azt mondta, a változások érdeksérelmekkel járnak majd, de
„ezt a változást végig visszük”.
Természetesen a tisztánlátást az is nehezíti, hogy egy ilyen érzékeny területen a mai politikai vitakultúrában nincs lehetõség érdemi konzultációra. A Jobbik képviselõje, Lukács László György például 94 db (!) írásbeli kérdést nyújtott be az Országgyûlésben a magyarországi kórházak állapotával kapcsolatban, de nem kapott érdemi válaszokat Révári Bence államtitkártól.
Lukács korábban lapunknak úgy nyilatkozott, szerinte nem csak az egykori Gyurcsány-kormány, de a mostani vezetés is rosszul cselekszik az egészségügy terén, ugyanis, ha kórházakat még nem is, de osztályokat már bezárat, így építve le az egészségügyi intézményeket.
„Ha más nem, akkor ezeket a kórházakat apránként ki fogják üresíteni, majd szépen eladják ezeket az ingatlanokat”
- tette hozzá a Jobbik parlamenti képviselõje.
A politikus az N1TV-nek nyilatkozott az újabb átalakítási tervekrõl:
A friss hírek szerint az ország valamennyi területén jelentõs változások várhatók az ellátások területén. Tapolcán például megszüntetnének minden aktív ellátást –ezeket Ajkára tennék át-, így csak szakrendelések és egynapos ellátások maradnának.
A tapolcai kórházzal kapcsolatban megkerestünk egy érintett szakpolitikust, a korábban ápolóként és vezetõ asszisztensként itt dolgozó Rig Lajos jobbikos országgyûlési képviselõt. Õ az Alfahírnek egyszerûen
a „második kórházcsonkításnak” nevezte az új programot.
Mint magyarázta, Tapolcán például sikerült elérniük, hogy visszaállítsanak 15 olyan ágyat, amit még 2012-ben vettek el a belgyógyászattól, de most ezeket újra elveszítenék. Ellenben a politikus szerint az ajkai kórház már így is túlterhelt, emellett a humán erõforrás sem lesz a korábbinál bõvebb, ezáltal a sürgõsségi várólisták is tovább nõhetnek.
A képviselõ a mai napon írásbeli kérdést is benyújtott Kásler Miklós miniszternek:
Kiért arra is, hogy az összevonások még súlyosbíthatják is a munkaerõhiányt, hiszen a dolgozóknak jelentõsen megnõhet az otthonuk és a munkahelyük közötti távolság. Szerinte így az, hogy egy osztályt nem megszüntetnek, hanem áthelyeznek, nem jelenti feltétlenül azt, hogy a személyzet is megy utána. Rig Lajos úgy vélte, hogy a kórházak gazdasági fenntarthatósága szempontjából is kérdéses az aktív ellátások felszámolása, mert így még nehezebben tudják majd finanszírozni mûködésüket.
Inkább nézzük meg, hogy Magyarországon hány kórház felel meg a minimum feltételeknek: egy sem
- mondta a képviselõ, hozzátéve, hogy hasonló helyzetben vagyunk mint Románia, ahol a folyamatos elvándorlás miatt végül „brutális béremelést” hajtottak végre az egészségügyben, nem úgy, mint itthon.
Rig rámutatott, hogy elviekben az Alaptörvény is garantálja az állampolgároknak az egészségügyhöz való egyenlõ szintû hozzáférést, ez azonban a tervezett átalakításokkal csak tovább sérülne. Úgy vélte, alapvetõen rossz koncepció, hogy az egészségügyhöz a kormány úgy akar hozzányúlni, hogy nem egyeztet a többi párttal sem. Korábban ellenzéki erõk már együttmûködtek egy szakmai alapú „egészségügyi minimum”-csomag összeállításában, de a kormánypártok érdeklõdését szokás szerint nem keltették fel vele.
