Kezdőlap   Budapest     2020-08-03   Csatlakozz hozzánk facebookon
Sokmilliárdos veszteség hullik az állam nyakába, ha megveszi Mészároséktól a Mátrai Erõmûvet! 
Hacsak addig valami csoda nem történik, nincs sok esély arra, hogy a Mátrai Erõmû a 2020-as évektõl kezdve évi több milliárd forintos veszteség termelése nélkül tudjon mûködni.

Mindez azért különösen aktuális, mert Mészáros Lõrinc tõzsdei cége, az Opus Global nemrég hivatalosan is bejelentette, hogy az állami MVM szándéknyilatkozatot írt alá a céggel arról, hogy megvásárolná az ország második legnagyobb erõmûvét.

Arra a kérdésre, hogy miért akar az állami MVM veszteséges erõmûvet venni, azt válaszolta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter a kormány sajtótájékoztatóján, hogy az erõmû nem is veszteséges, ugyanis 2018-ban nyereségessé vált, és osztalékot is fizetett. A Mátrai Erõmû Zrt. 2018-ban a hivatalos beszámolója szerint valójában 817 milliós veszteséget termelt, az adózás elõtt eredménye lett pozitív, 795 millió forint.

Ráadásul a 817 milliós veszteség csaknem 5 milliárdos mínuszt produkáló üzemi eredmény mellett jött össze, tehát az erõmûhöz tartozó napelempark decemberi eladása nélkül jóval nagyobb lett volna a veszteség. Igaz, még ez a veszteség is kisebb, mint a 2017-es, amikor 9 milliárdos mínusszal zárta az évet a cég.

A közgyûlés mindenesetre úgy döntött a veszteséges mûködés ellenére, hogy fizet 11,2 milliárd forint osztalékot, méghozzá az 57 milliárdos eredménytartalék terhére. Ez az eredménytartalék a korábbi években jött össze, amikor a korábbi német tulajdonos, az RWE az erõmû méregdrága modernizációjához szükséges beruházásokra tett félre, egyébként teljesen racionális módon. Az osztalékfizetést a közgyûlés az erõmû pénzügyi egyensúlyának helyreállításával, valamint a vezetés optimizmusával indokolta.

Mészáros Lõrinc és üzleti köre 2018 tavaszán szerezte meg az erõmû 73 százalékát, így a tavalyi év után fizetett osztalékból 8 milliárd forint hozzájuk került. Ezzel szinte rögtön nyerõbe kerültek a vásárlással, hiszen az RWE részvénycsomagját mindössze 5,9 milliárd forintért vették még 2017 végén.

Az Opus Global 2018-as konszolidált beszámolójában még bizakodó volt az erõmûben rejlõ üzleti lehetõségeket illetõen, ezért is tûnhet meglepõnek, hogy most mégis eladják. A beszámolóban a tervek között szerepelt az energiatárolásába és a hálózat szabályozásába tervezett befektetés, amivel a résztulajdonos szerint

“a társaság megõrizheti a piaci pozícióját, árbevételi szintjét és személyzete jelentõs hányadát is”.

Az Opus az április végén leadott jelentés szerint abban is bízott, hogy az EU komoly pénzeket ad majd “a szénalapú termelés visszafejlesztésébõl eredõ hatások mérséklésére mind az ellátásbiztonság fenntartására”. A legfrissebb hírek alapján azonban ezeknek az uniós pénzeknek a sorsa elég bizonytalan. A Politico nemrég éppen arról írt cikket, hogy Németország elszipkázná Kelet-Európától az átállást segítõ forrásokat.

A bizonytalan EU-s pénzek mellett azonban legalább két oka is van annak, ami alapján nagyon nem tûnik valószínûnek, hogy az erõmû évek óta zsugorodó árbevétele nõni kezdjen, vagy jelentõsebb beruházás nélkül nyereségessé válik az erõmû gazdálkodása.

Az egyik ok az, hogy az elmúlt két évben tetszhalott állapotából életre kelt az EU klímavédelmi rendszere, és egy 2017-es uniós reform és a melegebb nyarak miatt nõtt a karbonkvóta ára. Arról már eddig is lehetett olvasni a magyar sajtóban, hogy az üzlet idõzítésének köze lehet a szén-dioxid-kvóta drágulásához. Csakhogy az erõmû céges beszámolóit átböngészve az is kiderül, hogy az erõmû a volt német tulajdonossal kötött kedvezõ ügyletnek köszönhetõen 2020-ig a piaci árnál jóval olcsóbban, tonnánként 5-6 eurós áron jut hozzá a termeléshez szükség kvóták egy részéhez. Ezzel milliárdokat tudott spórolni.

Ezeknek a kvótáknak az ára azonban nagyjából az ötszörösére nõtt azóta. Ezért a kvóták beszerzése évi több tízmilliárd forintos többletkiadást jelenthet az erõmûnek 2021-tõl kezdve. Ezt már akkor is tudni lehetett, amikor 2019 elején a közgyûlés osztalékfizetés mellett döntött az eredménytartalék terhére.

Az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer lényege, hogy meghatározott szint feletti károsanyag-kibocsátáshoz a vállalatoknak kvótákat kell venniük. Így a kvótaárak emelkedése egyre gazdaságtalanabbá teszi a kevésbé környezetbarát technológiákat. Valójában

a veszteség már az utóbbi években is jóval nagyobb lett volna, ha az erõmû vezetése nem kötött volna egy nagyon elõnyös szerzõdést a volt német tulajdonossal.

A Mátrai Erõmû Zrt. 2016-os beszámolója alapján az erõmû egy korábban kötött szerzõdés keretében 2017 és 2020 között minden évben elég nagy mennyiségben kapott és kap kvótákat a német RWE Supply & Trading GMBH-tól. Bár a mennyiség változó, évi 6244 és 2800 kilotonna között alakul, és az elõre meghatározott tonnánkénti egységár nagyon kedvezõ: 5,31 és 6,85 euró között mozog.

Tavaly például 5020 kilotonna szén-dioxid kibocsátására feljogosító kvótát kapott így az erõmû a németektõl tonnánként 6,62 eurós áron, miközben a piaci átlagár 2018 egészében 16 euró volt. Idén pedig 2800 kilotonna kibocsátására feljogosító kvótát kap az erõmû decemberben tonnánként 6,85 eurós áron, miközben a piacon ezt idén átlagosan csaknem 25 euróért lehetett volna megvenni.

Azt önmagában a beszámolók alapján nehéz megbecsülni, hogy évente mennyi pénzt spórolt ezzel az erõmû, ugyanis a kvótákat nem kell feltétlenül egybõl felhasználni, szét is lehet osztani az évek között. A kvótagazdálkodást átlátó iparági forrásunk szerint ilyen helyzetben az jellemzõ, hogy a kvóták egy részét lekötött kvótákból fedezik, másik részüket piaci áron veszik.

Viszont ha egy hozzávetõleges becslés kedvéért feltételezzük, hogy a 2018-ban átlagosan üzemben tartott 500 megawatt teljesítmény termelvényét teljes egészében olcsó kvótával fedezték, akkor az akkori euró/forint árfolyamon átváltva nagyjából 10 milliárd forintos költség jön ki. Tehát nagyjából az árbevétel hetedét vitte el a környezetvédelmi adó.

Ha feltételezzük, hogy 2021-ben, a szerzõdés lejárta után az erõmûnek piaci, 25 euró/tonnás áron kellene fedeznie a nagyjából 500 MW-os teljesítmény által megtermelt áramot, akkor ehhez képest egész brutális összeg jön ki: 330-as euró/ forint árfolyammal 41,25 milliárd forint, ami több mint a 2018-as árbevétel fele.

Ha tehát addig valahogyan nem sikerül kedvezõbb áron kvótát venni, vagy a kvóták árfolyama nem esik össze, ez a költség már önmagában vastagon veszteségessé teheti az erõmû mûködését.

Persze az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer fõ célja, hogy végeredményben olyan szintre emelje az adókat, hogy a szénerõmûvek ne legyenek gazdaságosan fenntarthatók.

Ezeket a költségeket ugyan valamelyeset csökkentheti, hogy két 100 megawattos széntüzelésû blokkot 2021. végén a terv szerint leállítanak. A másik három szenes blokkot 2029-ig állítanák le a terv szerint. 2029 után már csak két gáztüzelésû blokk és a naperõmû mûködne, amiknek így együtt nem haladja meg a teljesítménye bármelyik széntüzelésû blokkét. Csakhogy a Mátrai Erõmû Zrt.-nek az engedélyek kifutása utáni idõszakra vonatkozóan bányabezárási és erõmûbontási kötelezettsége van. Ha tehát a szennyezõ blokkok bezárásával spórol az erõmû a kvótákon, a másik oldalon jelentõs pluszköltség keletkezik ebbõl a kötelezettségbõl.

Az Opus Global márciusi tájékoztató anyaga feltételes módban úgy fogalmaz, hogy ha a leszerelésre és bányabontásra félretett pénz (nagyjából 20 milliárd forint) nem fedezi a rekultiváció költségeit, az “negatívan hathat ki a cégcsoport eredményességére”. Ez a kvóták elszálló költségén kívül még egy kockázat, ami az új tulajdonos pénztárcájából húzhat ki többletforrásokat. És a gazdasági realitások alapján az sem tûnik biztosnak, hogy a maradék három szenes blokkot érdemes lesz 2029-ig mûködtetni.

Arról már nem is beszélve, hogy a Napi.hu cikke szerint az erõmû potenciális teljesítményét az is visszafogja, hogy a blokkok régiek, ami miatt egyre gyakrabban kell õket karbantartás miatt kivonni az áramtermelésbõl.

Az Opus Nyrt-t megkerestük kérdéseinkkel, a cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

A Mátrai Erõmû idén a magyarországi áramtermelés nagyjából tizedét, az elmúlt öt évben átlagosan pedig az ötödét adta. Ezért valószínûleg az állam ellátásbiztonsági okok miatt azt szeretné, hogy valamilyen formában továbbra is üzemeljen majd. Erre két opció van: vagy a kvótaköltség elszállása miatt méregdrága szenes áramtermelés, vagy az erõmû modernizációja, ami viszont szintén hatalmas költségeket jelent.

Az állam csak akkor segíthet be ebben, ha tulajdonossá válik, máskülönben az állami segítség tiltott állami támogatásnak számítana. Bármelyik is lesz a választás, mindkét lehetõség esetén óriási a kockázata, hogy mindez nagyon sokba fog kerülni az adófizetõknek.

Forrás: G7
Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Ujhelyi István: Orbán Viktor hazudott
Ajándékot helyeztek el Tiborcz István balatoni nyaralója előtt
Öngyilkos lett Nánási László, Bács-Kiskun megye volt főügyésze
Újabb magyar idősotthonban jelent meg a vírus
Jelenleg látogatási és felvételi tilalom van a Teveli úti intézményben Folyamatosan tesztelik a pápai Teveli úti idősotthon lakóit és dolgozóit, mivel az otthon egyik alkalmazottjának po...
  
Családi rendezvény volt: 36 fertőzött, 127 ember karanténban
Az ország másik felére is eljutott a koronavírus egy júliusi, Győr-Moson-Sopron megyei, zártkörű családi rendezvényről, számolt be az állami tévé a Nemzeti Népegészségügyi Központ...
  
Rotyis Bálint: A nemzeti konzultáció Európában egyedülálló ....
Az ellenzék csak próbálkozik, de nem tud hatékonyan fellépni a nemzeti konzultációval szemben – mondta Rotyis Bálint, a Médianéző Központ elemzője az M1-en Rotyis Bálint azt mondta, a ...
  
Súlyos beteg XVI. Benedek
Súlyosan megbetegedett XVI Benedek miután meglátogatta haldokló bátyját, közölte életrajzírója, Peter Seewald A 93 éves Joseph Ratzinger övsömörben szenved, erős fájdalmai vannak, han...
  
Balesetezett a honvédelmi minisztert szállító autó
Hétfő délelőtt egy teher- és egy haszongépjármű, valamint egy személygépkocsi balesetezett eddig tisztázatlan körülmények között az M7-es autópályán Siófok mellett A Somogy Megyei ...
  
Hivatalos: tarthatnak gólyatáborokat az egyetemek
Mivel a jogszabályok nem térnek ki a gólyatáborok szervezésére, ezért az intézmények saját hatáskörben dönthetnek annak megtartásáról, válaszolta a Belügyminisztérium az ATV Hírad...
  
Bajban Rogán-Gaál Cecília pénztárcája: Idén nem lesz Magyarország Szépe
Miután a nemzetközi járványhelyzet miatt a Miss World jogtulajdonosa 2021-re halasztotta a verseny döntőjét, elmarad a Magyarország Szépe is, olvasható az esemény Facebook-oldalán A Miss W...
  
Lemondott a szigligeti polgármester: Bizonyos befektetőkkel szemben védtelenek vagyunk
Bizonyos vállalkozókkal, befektetőkkel szemben, úgy érezzük, védtelenek vagyunk. Úgy látjuk, ezeket a folyamatokat településvezetőként már nem tudjuk megállítani, így a testület a le...
  
Fél év alatt több mint 154 millióért utazott a világban Szijjártó Péter
Január és július 1. között 50 alkalommal ült fel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter valamilyen repülőre, vagyis a 3 milliónál is több átlagárat figyelembe véve, 154 ...
  
Der Spiegel: Fegyvereket vesz Orbán a németektől, hogy így vegye meg a hallgatásukat
Csak tavaly rekordösszegért, 1,8 milliárd euró értékben szállított Németország fegyvereket és harci-katonai felszereléseket hazánknak, s ezzel Magyarország a németek az egyik legnagyob...
  
Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság alakul
A szoptatásbarát társadalom létrejöttének elősegítésére szeptember elején Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság alakul az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kezdeményezésére....
  
Ujhelyi István: Orbán Viktor hazudott
Csatlakozzon Magyarország az európai egészségügyi unióhoz, továbbá a kormány hozza nyilvánosságra a magyar egészségügyről készülő átfogó tanulmányt és vitassa azt meg szakmai sze...
  
Öngyilkos lett Nánási László, Bács-Kiskun megye volt főügyésze
Vasárnap hajnalban öngyilkos lett Nánási László, Bács-Kiskun megye volt főügyésze – írta a HírKlikk. A hírt a Pesti Srácoknak és a kecskeméti hiros.hu-nak is megerősítették. Nán...
  
Elképesztő videó: percekig üldözte ledudálóját egy BMW-s Székesfehérváron
Előre jeleznénk, hogy ezúttal egy olyan olvasói történetet, videót mutatunk be nektek, amit megnézve garantáltan felszökik a vérnyomásotok. Az esemény Székesfehérváron történt 30-á...
  
Víruspánik tört ki a szegedi vonatpótló buszon
Három ember szállt fel Hódmezővásárhelyen az egyik, Szegedre tartó vonatpótló buszra, akikről kiderült, hogy hatósági karanténban kellene lenniük A járművet azonnal körülvették a r...
  
Megjelent Bogdán László megható nekrológja
A július 14-én elhunyt Bogdán Lászlóról, Cserdi polgármesteréről írt nekrológot a The Economist, brit hírmagazin. A Mese egy faluról című Bogdánról szóló megemlékezésben a The Ec...
  
Hárman vakultak meg a budaörsi horrorklinikán
Három ember végleg elveszítette a látását azok közül, akiknek a szürkehályog-műtétjét a Budaörsi Egészségügyi Központban végezték el – tudta meg a Ripost Mint arról korábban be...
  
Újbudai kettős tragédia: Egy anyukát is megölt az ablakból kiugró János
Hátborzongató részleteket tudott meg a Blikk a pénteken, Kelenföldön történt felfoghatatlan tragédiáról. Mint ismeretes, a Hadak útján lévő egyik 14 emeletes társasház legfelső emel...
  
Magyarország kamat nélkül hitelt ad Kenyának
Az erről szóló megállapodás a csütörtök éjszakai Magyar Közlönyben jelent meg Már megszületett a két ország közti szerződés a kötött segélyhitelről, a nulla százalékos kamattal...
  
Migránsokat fogott a magyar rendőrség
A pogányi reptérnél állították meg a rendőrök a migránsokat szállító személygépkocsit A rendőrök július 31-én 17 óra 55 perckor egy lengyel honosságú személyautót, illetve anna...
  
Varga Mihály: Európa élvonalában van a magyar gazdasági növekedés
Megjelent 7,3 milliárd forintos keretösszeggel a hazai zöld gazdaság kapacitásainak fejlesztését támogató felhívás. A pályázatok 2020. augusztus 31-től nyújthatók be - tájékoztatta V...
  
Szívszorító részletek a babakocsis tragédiáról
A kelenföldi 15 emeletes panelházat most a csend és a gyász lengi körbe Mint korábban megírtuk, kiugrott egy férfi egy XI kerületi bérházból, s egy babakocsit toló anyára esett Mindkette...
  
Szlávik főorvos szerint sokkal több a napi fertőzött, mint amennyit közzétesznek
A vakcina kifejlesztéséig csak a már megszokott módon lehet védekezni a koronavírus-fertőzés ellen: maszkhasználat, kézfertőtlenítés, távolságtartás és a külföldről hazatérők ell...
  
Egy magyar kisnyugdíjas százmilliós követelése döntheti be az újpesti fociklubot
A lila-fehér klub elleni végrehajtást a bíróság 16,5 millió forint miatt rendelte el Információink szerint azonban a háttérben sokkal nagyobb összegekről van szó, melyek könnyen bedönt...
  
Meglepő bejelentést tett a győri Audi – 6 milliárd euróról van szó
A cégközlönyben megjelent adatok szerint 6 milliárd euróval csökkenti az Audi Hungária Zrt az alaptőkéjét A társaság az okot nem részletezi, de a lépés meglepőnek tűnik Igaz, tavassza...
  
Csak annyira futja a nyugdíjból idén, mint 2010-ben
Az átlagfizetésből élők életszínvonala sokat javult az elmúlt 10 évben, ellenben a minimálbér vásárlóereje vajmi keveset változott, az inflációhoz kötött nyugdíjemelés pedig láth...
  
400 millió Ft támogatást kapott a Kurultaj Orbánéktól, a járvány ellenére is megtartják a rendezvényt
Elmarad a Kárpátia koncertje, nem lesznek esti és éjszakai táncházak sem, de megtartják a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlést, ami a hun és türk tudatú népek legnagyobb közös hagyomány...
  
Orbán Viktor nem ért egyet Matolcsy Györggyel - színjáték vagy botrány?
Mást gondol a magyar egészségügy helyzetéről a magyar miniszterelnök, és mást mutat az MNB jelentése Az egészségügyről folyamatos a vita Magyarországon, az ellenzék rendszeresen támad...
  
Ukrajna a vörös zónába sorolta Magyarországot
Az adatokat hetente felülvizsgálják Változtatott az ukrán kormányzat az európai gyakorlathoz igazodva a külföldi országok vörös, illetve zöld besorolásán is, emiatt augusztus 1-jétől...
  
Mindig megjelenik itt valaki, aki el akarja venni a Balaton-partot
A PRO-MOT Kft-ben korábban érdekelt volt Mészáros Lőrinc és Tiborcz István is Most a cég többségi tulajdonosa az Indotek Group, amelyet a 10 leggazdagabb magyar, Jellinek Dániel vezet 2013-...
  
THE HUNGARIAN TIMES Impresszum / Sütik
Sokmilliárdos veszteség hullik az állam nyakába, ha megveszi Mészároséktól a Mátrai Erõmûvet!
Hacsak addig valami csoda nem történik, nincs sok esély arra, hogy a Mátrai Erõmû a 2020-as évektõl kezdve évi több milliárd forintos veszteség termelése nélkül tudjon mûködni.

Mindez azért különösen aktuális, mert Mészáros Lõrinc tõzsdei cége, az Opus Global nemrég hivatalosan is bejelentette, hogy az állami MVM szándéknyilatkozatot írt alá a céggel arról, hogy megvásárolná az ország második legnagyobb erõmûvét.

Arra a kérdésre, hogy miért akar az állami MVM veszteséges erõmûvet venni, azt válaszolta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter a kormány sajtótájékoztatóján, hogy az erõmû nem is veszteséges, ugyanis 2018-ban nyereségessé vált, és osztalékot is fizetett. A Mátrai Erõmû Zrt. 2018-ban a hivatalos beszámolója szerint valójában 817 milliós veszteséget termelt, az adózás elõtt eredménye lett pozitív, 795 millió forint.

Ráadásul a 817 milliós veszteség csaknem 5 milliárdos mínuszt produkáló üzemi eredmény mellett jött össze, tehát az erõmûhöz tartozó napelempark decemberi eladása nélkül jóval nagyobb lett volna a veszteség. Igaz, még ez a veszteség is kisebb, mint a 2017-es, amikor 9 milliárdos mínusszal zárta az évet a cég.

A közgyûlés mindenesetre úgy döntött a veszteséges mûködés ellenére, hogy fizet 11,2 milliárd forint osztalékot, méghozzá az 57 milliárdos eredménytartalék terhére. Ez az eredménytartalék a korábbi években jött össze, amikor a korábbi német tulajdonos, az RWE az erõmû méregdrága modernizációjához szükséges beruházásokra tett félre, egyébként teljesen racionális módon. Az osztalékfizetést a közgyûlés az erõmû pénzügyi egyensúlyának helyreállításával, valamint a vezetés optimizmusával indokolta.

Mészáros Lõrinc és üzleti köre 2018 tavaszán szerezte meg az erõmû 73 százalékát, így a tavalyi év után fizetett osztalékból 8 milliárd forint hozzájuk került. Ezzel szinte rögtön nyerõbe kerültek a vásárlással, hiszen az RWE részvénycsomagját mindössze 5,9 milliárd forintért vették még 2017 végén.

Az Opus Global 2018-as konszolidált beszámolójában még bizakodó volt az erõmûben rejlõ üzleti lehetõségeket illetõen, ezért is tûnhet meglepõnek, hogy most mégis eladják. A beszámolóban a tervek között szerepelt az energiatárolásába és a hálózat szabályozásába tervezett befektetés, amivel a résztulajdonos szerint

“a társaság megõrizheti a piaci pozícióját, árbevételi szintjét és személyzete jelentõs hányadát is”.

Az Opus az április végén leadott jelentés szerint abban is bízott, hogy az EU komoly pénzeket ad majd “a szénalapú termelés visszafejlesztésébõl eredõ hatások mérséklésére mind az ellátásbiztonság fenntartására”. A legfrissebb hírek alapján azonban ezeknek az uniós pénzeknek a sorsa elég bizonytalan. A Politico nemrég éppen arról írt cikket, hogy Németország elszipkázná Kelet-Európától az átállást segítõ forrásokat.

A bizonytalan EU-s pénzek mellett azonban legalább két oka is van annak, ami alapján nagyon nem tûnik valószínûnek, hogy az erõmû évek óta zsugorodó árbevétele nõni kezdjen, vagy jelentõsebb beruházás nélkül nyereségessé válik az erõmû gazdálkodása.

Az egyik ok az, hogy az elmúlt két évben tetszhalott állapotából életre kelt az EU klímavédelmi rendszere, és egy 2017-es uniós reform és a melegebb nyarak miatt nõtt a karbonkvóta ára. Arról már eddig is lehetett olvasni a magyar sajtóban, hogy az üzlet idõzítésének köze lehet a szén-dioxid-kvóta drágulásához. Csakhogy az erõmû céges beszámolóit átböngészve az is kiderül, hogy az erõmû a volt német tulajdonossal kötött kedvezõ ügyletnek köszönhetõen 2020-ig a piaci árnál jóval olcsóbban, tonnánként 5-6 eurós áron jut hozzá a termeléshez szükség kvóták egy részéhez. Ezzel milliárdokat tudott spórolni.

Ezeknek a kvótáknak az ára azonban nagyjából az ötszörösére nõtt azóta. Ezért a kvóták beszerzése évi több tízmilliárd forintos többletkiadást jelenthet az erõmûnek 2021-tõl kezdve. Ezt már akkor is tudni lehetett, amikor 2019 elején a közgyûlés osztalékfizetés mellett döntött az eredménytartalék terhére.

Az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer lényege, hogy meghatározott szint feletti károsanyag-kibocsátáshoz a vállalatoknak kvótákat kell venniük. Így a kvótaárak emelkedése egyre gazdaságtalanabbá teszi a kevésbé környezetbarát technológiákat. Valójában

a veszteség már az utóbbi években is jóval nagyobb lett volna, ha az erõmû vezetése nem kötött volna egy nagyon elõnyös szerzõdést a volt német tulajdonossal.

A Mátrai Erõmû Zrt. 2016-os beszámolója alapján az erõmû egy korábban kötött szerzõdés keretében 2017 és 2020 között minden évben elég nagy mennyiségben kapott és kap kvótákat a német RWE Supply & Trading GMBH-tól. Bár a mennyiség változó, évi 6244 és 2800 kilotonna között alakul, és az elõre meghatározott tonnánkénti egységár nagyon kedvezõ: 5,31 és 6,85 euró között mozog.

Tavaly például 5020 kilotonna szén-dioxid kibocsátására feljogosító kvótát kapott így az erõmû a németektõl tonnánként 6,62 eurós áron, miközben a piaci átlagár 2018 egészében 16 euró volt. Idén pedig 2800 kilotonna kibocsátására feljogosító kvótát kap az erõmû decemberben tonnánként 6,85 eurós áron, miközben a piacon ezt idén átlagosan csaknem 25 euróért lehetett volna megvenni.

Azt önmagában a beszámolók alapján nehéz megbecsülni, hogy évente mennyi pénzt spórolt ezzel az erõmû, ugyanis a kvótákat nem kell feltétlenül egybõl felhasználni, szét is lehet osztani az évek között. A kvótagazdálkodást átlátó iparági forrásunk szerint ilyen helyzetben az jellemzõ, hogy a kvóták egy részét lekötött kvótákból fedezik, másik részüket piaci áron veszik.

Viszont ha egy hozzávetõleges becslés kedvéért feltételezzük, hogy a 2018-ban átlagosan üzemben tartott 500 megawatt teljesítmény termelvényét teljes egészében olcsó kvótával fedezték, akkor az akkori euró/forint árfolyamon átváltva nagyjából 10 milliárd forintos költség jön ki. Tehát nagyjából az árbevétel hetedét vitte el a környezetvédelmi adó.

Ha feltételezzük, hogy 2021-ben, a szerzõdés lejárta után az erõmûnek piaci, 25 euró/tonnás áron kellene fedeznie a nagyjából 500 MW-os teljesítmény által megtermelt áramot, akkor ehhez képest egész brutális összeg jön ki: 330-as euró/ forint árfolyammal 41,25 milliárd forint, ami több mint a 2018-as árbevétel fele.

Ha tehát addig valahogyan nem sikerül kedvezõbb áron kvótát venni, vagy a kvóták árfolyama nem esik össze, ez a költség már önmagában vastagon veszteségessé teheti az erõmû mûködését.

Persze az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer fõ célja, hogy végeredményben olyan szintre emelje az adókat, hogy a szénerõmûvek ne legyenek gazdaságosan fenntarthatók.

Ezeket a költségeket ugyan valamelyeset csökkentheti, hogy két 100 megawattos széntüzelésû blokkot 2021. végén a terv szerint leállítanak. A másik három szenes blokkot 2029-ig állítanák le a terv szerint. 2029 után már csak két gáztüzelésû blokk és a naperõmû mûködne, amiknek így együtt nem haladja meg a teljesítménye bármelyik széntüzelésû blokkét. Csakhogy a Mátrai Erõmû Zrt.-nek az engedélyek kifutása utáni idõszakra vonatkozóan bányabezárási és erõmûbontási kötelezettsége van. Ha tehát a szennyezõ blokkok bezárásával spórol az erõmû a kvótákon, a másik oldalon jelentõs pluszköltség keletkezik ebbõl a kötelezettségbõl.

Az Opus Global márciusi tájékoztató anyaga feltételes módban úgy fogalmaz, hogy ha a leszerelésre és bányabontásra félretett pénz (nagyjából 20 milliárd forint) nem fedezi a rekultiváció költségeit, az “negatívan hathat ki a cégcsoport eredményességére”. Ez a kvóták elszálló költségén kívül még egy kockázat, ami az új tulajdonos pénztárcájából húzhat ki többletforrásokat. És a gazdasági realitások alapján az sem tûnik biztosnak, hogy a maradék három szenes blokkot érdemes lesz 2029-ig mûködtetni.

Arról már nem is beszélve, hogy a Napi.hu cikke szerint az erõmû potenciális teljesítményét az is visszafogja, hogy a blokkok régiek, ami miatt egyre gyakrabban kell õket karbantartás miatt kivonni az áramtermelésbõl.

Az Opus Nyrt-t megkerestük kérdéseinkkel, a cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

A Mátrai Erõmû idén a magyarországi áramtermelés nagyjából tizedét, az elmúlt öt évben átlagosan pedig az ötödét adta. Ezért valószínûleg az állam ellátásbiztonsági okok miatt azt szeretné, hogy valamilyen formában továbbra is üzemeljen majd. Erre két opció van: vagy a kvótaköltség elszállása miatt méregdrága szenes áramtermelés, vagy az erõmû modernizációja, ami viszont szintén hatalmas költségeket jelent.

Az állam csak akkor segíthet be ebben, ha tulajdonossá válik, máskülönben az állami segítség tiltott állami támogatásnak számítana. Bármelyik is lesz a választás, mindkét lehetõség esetén óriási a kockázata, hogy mindez nagyon sokba fog kerülni az adófizetõknek.

Forrás: G7
Ujhelyi István: Orbán Viktor hazudott
Ajándékot helyeztek el Tiborcz István balatoni nyaralója előtt
Öngyilkos lett Nánási László, Bács-Kiskun megye volt főügyésze
Gyurcsány Ferenc gyászol
Újabb magyar idősotthonban jelent meg a vírus
Családi rendezvény volt: 36 fertőzött, 127 ember karanténban
Rotyis Bálint: A nemzeti konzultáció Európában egyedülálló ....
Súlyos beteg XVI. Benedek
Balesetezett a honvédelmi minisztert szállító autó
Hivatalos: tarthatnak gólyatáborokat az egyetemek
Bajban Rogán-Gaál Cecília pénztárcája: Idén nem lesz Magyarország Szépe
Lemondott a szigligeti polgármester: Bizonyos befektetőkkel szemben védtelenek vagyunk
Fél év alatt több mint 154 millióért utazott a világban Szijjártó Péter
Der Spiegel: Fegyvereket vesz Orbán a németektől, hogy így vegye meg a hallgatásukat
Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság alakul
Ujhelyi István: Orbán Viktor hazudott
Öngyilkos lett Nánási László, Bács-Kiskun megye volt főügyésze
Elképesztő videó: percekig üldözte ledudálóját egy BMW-s Székesfehérváron
Víruspánik tört ki a szegedi vonatpótló buszon
Megjelent Bogdán László megható nekrológja
Hárman vakultak meg a budaörsi horrorklinikán
Újbudai kettős tragédia: Egy anyukát is megölt az ablakból kiugró János
Magyarország kamat nélkül hitelt ad Kenyának
Migránsokat fogott a magyar rendőrség
Varga Mihály: Európa élvonalában van a magyar gazdasági növekedés
Szívszorító részletek a babakocsis tragédiáról
Szlávik főorvos szerint sokkal több a napi fertőzött, mint amennyit közzétesznek
Egy magyar kisnyugdíjas százmilliós követelése döntheti be az újpesti fociklubot
Meglepő bejelentést tett a győri Audi – 6 milliárd euróról van szó
Csak annyira futja a nyugdíjból idén, mint 2010-ben
400 millió Ft támogatást kapott a Kurultaj Orbánéktól, a járvány ellenére is megtartják a rendezvényt
Orbán Viktor nem ért egyet Matolcsy Györggyel - színjáték vagy botrány?
Ukrajna a vörös zónába sorolta Magyarországot
Mindig megjelenik itt valaki, aki el akarja venni a Balaton-partot
Kalifornia lángol: ezreket kellett evakuálni
A magyarok közel kétharmada még mindig uniópárti
Magyar polgármester: Bizonyos vállalkozókkal szemben védtelenek vagyunk
Valami történik: Orbán 5 milliárddal bővíti a közmunka keretét
Reagált az Index-ügyre Gulyás: Miért ne történhetne meg?
Gyakorlatilag beismerte, hogy megvezették Orbán Viktort
Kiskorúakat futtattak - lecsapott rájuk a magyar rendőrség
Nem bírta tovább: Öngyilkos lett a volt magyar főügyész
Szijjártó botrány: 154 milliót utazgatott el eddig idén
A kormány ősszel újra nekimegy a börtönkártérítéseknek
Harmadosztályban is jár a stadion
Egymásnak estek Kína és az USA budapesti nagykövetei