Kezdőlap   Budapest     2020-08-07   Csatlakozz hozzánk facebookon
Hihetetlen érveléssel hagyta jóvá a Kormányhivatal Orbán török haverjának, hogy lebontsa a Közvágóhíd épületeit! 
Korábbi összeállításunkban bemutattuk, milyen építészeti és ipartörténeti remeket pusztít el éppen az Orbán Viktor miniszterelnökhöz és üzleti köréhez ezer szállal kötõdõ, de Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is igen bensõséges viszonyban lévõ Adnan Polat cége. Mostani cikkünkben azt tárjuk fel, milyen körülmények és döntések vezettek oda, hogy a külföldi befektetõ gyakorlatilag a földdel tehette egyenlõvé a XIX. századi épületegyüttes többségét – beleértve a mûemléki értékkel rendelkezõ, helyi védettség alatt álló épületrészeket is.

Az Alfahír birtokába jutott dokumentációból kiderül, hogy létezik olyan iránymutatás, amely önmérsékletre, a mûemlékvédelmi, városképi és történeti szempontok figyelembevételére szorította volna a projektet levezényelõ APD Real Estate Kft.-t.

Mártonffy Miklós, Budapest fõépítésze még 2018. március 29-ei keltezéssel írt egy meglehetõsen kritikus szakvéleményt a beruházással kapcsolatban.

A szakember a dokumentumban megerõsítette, hogy a Soroksári út 58., Máriássy utca 2-6. és Vágóhíd utca 1-5. által határolt, 38021/34 helyrajzi szám alatt található, 4,8 hektáros Közvágóhíd területe

1994 óta valóban helyi védettség alatt áll.
Mártonffy kiemelte, hogy a Fõvárosi Közgyûlés olyan építményeket vagy épületegyütteseket részesít helyi védelemben, amelyek Budapest "városképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti értéket" képviselnek és "azok megóvása a jövõ nemzedékek számára kiemelt fontosságú". Hozzátette:

"Az egykori Közvágóhíd építményei a fõvárosi helyi védettségû épületek sorában minden bizonnyal a legjelentõsebbek közé tartoznak."

A fõépítész nagyjából azokat az épületrészeket javasolta megõrzendõnek, melyek a mára eltüntetett látványterveken is szerepeltek, de javaslatát kiegészítette a telekhatárokon álló egyemeletes és földszintes épületekkel is.

A szakvélemény arra is felhívja a figyelmet, hogy a helyi védettségû épületek csak részlegesen bonthatók, amit azonban a védett érték megõrzése érekében feltételekhez lehet kötni.

A fõépítész a IX. kerület építési szabályzatának 2017-es módosítására is kitér, amely drasztikusan megnövelte az építési magasságot és sûrûséget, és amelyet a Fõvárosi Önkormányzat még abban az évben szakmai szempontból véleményezett (a módosítással az akkori fideszes kerületvezetés és közgyûlési többség épp a hasonló, városképromboló beruházásoknak akart kedvezni – a szerk.).

Mártonffy Miklós hangsúlyozta, hogy a fõvárosi szakvéleményben szerepel, hogy

"a fejlesztések során biztosítani kell a területen a fõvárosi védelem alatt álló épületállomány megõrzését, kedvezõ városképi megjelenését",

illetve annak ellenére meg kell õrizni a helyi és mûemléki védelem alatt álló épületállományt, hogy azt a kerületi tervlapokon nem jelölték meg.

E szempontok figyelembevétele mellett javasolta, hogy "a tervezett fejlesztések volumene (...) messze el kellene, hogy maradjon a kerületi szabályozásban biztosított beépítési paraméterek maximális értékétõl".

A dokumentumból ugyanakkor kiderül, hogy a török befektetõ már eleve a víztoronyhoz kapcsolódó épületrészek és a mészároscsarnokok homlokzatának lebontásával, majd késõbbi visszaépítésével számolt, amit a fõépítész nem tartott szakmailag kielégítõ és indokolt megoldásnak. Ahogy azt a módszert is kifogásolta, miszerint az eredeti vagy másolat homlokzatok és épületrészek is csupán egyes falakként maradnának meg, eredeti belsõ tömegük és dimenzióik eltûnnének, átalakulnának.

"A területen lényegesen több, eredeti állapotában fennmaradt vagy kisebb volumenû átalakítással helyreállítható és mûszaki szempontból is megõrizhetõ építészeti érték áll, mint amennyi a tervek szerint megtartásra kerülne"

– áll a szakvéleményben, amely az eredeti elgondolásokkal kapcsolatban hangsúlyozza:

a cég a máig fennmaradt épületállománynak "méltatlanul kevés" részét tervezi megtartani, ami "szakmai szempontból is kifogásolható". Mártonffy szerint:

"Nyilvánvaló, hogy a terület nagy ívû fejlesztésével az itt álló védett építészeti értékek csak óriási kompromisszumok árán õrizhetõk meg, de ezeket a kompromisszumokat nem csak az örökségvédelem oldaláról szükséges megtenni. A fejlesztõi szándéknak is azonosulnia kell azzal, hogy itt nem egy üres terület áll rendelkezésre, hanem egy Budapest fejlõdésében jelentõs szerepet játszott, ma már örökségvédelem alatt álló ipari emlék építészeti értékeinek megtartásával is számolni kell."

A fõépítész azt is nyomatékosította, hogy az új épületeknek az eredeti épületegyüttes fennmaradó részeinek szépségét kellene hangsúlyoznia, és nem csupán a megõrzési kötelezettségnek kellene látszódnia rajtuk. A tervekkel kapcsolatban arra is figyelmeztetett, hogy "az új épületek közötti légtér helyenként minimális", továbbá az új funkciók – iroda, szálloda, kereskedelem, jelentõs mennyiségû lakás – alapellátásához szükséges közintézményeket is hiányolta a területrõl. A szakvélemény arra is rávilágított, hogy a beruházás a Duna-parton már megvalósult fejlesztésekhez sem igazodik, így a Müpa és a Nemzeti Színház, illetve a környéken felépült többi lakópark épületeinél is robosztusabb lesz.

"Ismerve számos európai városban és Budapesten is azokat a fejlesztéseket, amelyek megtartották, értékõrzõ módon kiegészítették és kiemelték a régi értékeket, megállapíthatjuk, hogy azok rendre sikeresnek bizonyultak. Miért ne történhetne ez Így a Közvágóhíd esetében is?"

– zárul a fõépítész költõi kérdésével a dokumentum.

A török vállalkozó valószínûleg nem nagyon értette, mi is ez az akadékoskodás itt a mûemlékvédelmi szempontokkal, az épített környezethez való igazodással meg a kompromisszumokkal. Azonban mit ad Isten, alig telt el egy minimális idõ, és a kormány két focimeccs között, 2018. július 27-én

nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházássá nyilvánította a projektet, így a cégnek már semmiféle korlátozást nem kellett figyelembe vennie, és szabaddá vált az út a rombolás elõtt.
Az APD Real Estate ezt követõen már teljes lelki nyugalommal kérhetett engedélyt arra, hogy

a Közvágóhíd területén 39 épületet tegyen a földdel egyenlõvé.
Ezt a vállalkozás 2019. május 20-án meg is kapta a kiemelt beruházások kapcsán illetékes V. kerületi Kormányhivataltól. A kormányzati szerv – a fõépítészi szakvéleményt teljesen figyelmen kívül hagyva – csak a víztorony, a két bejárati szobor és a fõkaputól balra elhelyezkedõ intézõségi épület bontását tiltotta meg a befektetõnek, minden más épületet és épületrészt szabad prédának minõsített.

Az engedély tehát a telekhatárokon álló épületekre is vonatkozik, sõt konkrétan azokkal kezdi az eltüntethetõ objektumok felsorolását, így valószínûleg igazunk volt, amikor azt feltételeztük, hogy ezek csak azért kerülték el eddig a bontást, hogy egyelõre ne kelljen helyettük is kerítést építeni a munkaterület érintett szakaszaira.

Az engedély indoklása hosszasan idézi a bontási kérelem mellékleteként benyújtott értékvédelmi dokumentációt, melyben az APD Real Estate, meglehetõsen kifacsart logikával, azzal indokolja a bontást, hogy:

"Az eredeti közvágóhídi rendeltetés egyértelmû volt. Ez azonban sem az eredeti, sem az idõközben módosították(sic!) formájával nem állítható vissza. (...) Tehát új rendeltetésre van szükség… Az új funkció azonban nem kis mértékben függ az együttes megtartandó részeitõl. Minél több marad meg a régibõl, annál determináltabb a rendeltetés."

Értjük, ugye? Ezek alapján a török projektgazda szerint a világ számos pontján nagy sikerrel megvalósult, a mûemléki épületek megõrzésével és felújításával kivitelezett funkcióváltások a tudományos fantasztikum világába sorolandók, és meg sem történtek. Ennél már csak az a nagyobb képtelenség, hogy a Kormányhivatal helyt adott ennek a blõd érvelésnek, ami nyilvánvalóan csak azt a célt szolgálta, hogy a befektetõnek minél kevésbé kelljen megkötnie azokat a bizonyos, mûemlékvédelmi kompromisszumokat.

Ugyanis e gondolkodás mentén haladva például a kormányzat számára fontos, reprezentációs céllal helyreállított Várkertbazárt azonnal le kéne bontani. Hiszen a legtöbb eredeti részét annak ellenére tartották meg, hogy az épületegyüttes olyan – az APD Real Estate szerint vállalhatatlan, elképzelhetetlen és összeférhetetlen – új funkciókkal bõvült, mint az ezelõtt ott sohasem létezõ múzeum, a prémium bolt és vendéglátóhely, illetve a multifunkciós rendezvényközpont. De a sajátos török logika szerint talán még az újonnan épített mozgólépcsõ is gyanúsan soknak tûnhet.

A cég ugyanakkor elismerte, hogy a Közvágóhíd a XX. század "elejére kialakult budapesti városkép része", és hogy ezt figyelembe kell venni. Ám ez szerintük csak az épületegyüttes már említett, minimális részére vonatkozik. A magyarázkodás fölsorol pár hevenyészett érvet amellett, hogy miért kell mindent megsemmisíteni a területen, de ezek rendkívül átlátszó módon csak arra szolgálnak, hogy a befektetõnek a lehetõ legkevesebbet kelljen költenie a régi objektumok megõrzésére.

A legarcpirítóbb "érv" azzal indokolja a rombolást, hogy

a régi épületek nem illenének az új környezetbe.
Vagyis nem harmonizálnának azokkal az otromba, stílusukban semmilyen, építészeti és esztétikai értéket egyáltalán nem képviselõ valamikkel – elnézést, a beruházó szerint "a mi építészetünkben az átlagból kiemelkedõ házakkal" –, amiket az APD Real Estate fel akar húzni a területen.

Külön érdekesség, hogy ennek ellenére az értékvédelmi dokumentáció megõrzendõnek tartotta volna a "két egykori csarnok építészetileg érdekes és a maga módján ipari épületként ritka, monumentális homlokzatait". Sõt, a fõkapu melletti intézõség déli párjának, az egykori igazgatósági épületnek a visszaépítését sem zárta ki. Azonban annak tudatában, hogy a homlokzatokat is ledózerolták, és az egymásnak ellentmondó tervek és elképzelések alapján korántsem biztos, hogy vissza is építik, roppant kétséges, hogy ebbõl bármi is megvalósuljon.

Hogy minél nagyobb legyen a kavarodás, a dokumentum egy 2018. augusztus 9-én kelt, a bontási kérvényhez csatolt fõpolgármesteri településképi véleményt is tartalmaz, amiben Tarlós István – illetve jó eséllyel inkább valamelyik beosztottja – szintén arról lamentált, hogy a Közvágóhidat teljesen nem lehetne gazdaságosan felújítani. Bár még ez az irat is javasolta a befektetõnek, hogy vizsgálja meg, lehet-e több épületet integrálni az általa kidolgozott koncepcióba.

Amint látjuk, nem lehetett.

A legszörnyûbb az az ilyen kiemelt kormányzati beruházásokban, hogy még az önkormányzatnak sincs rendes rálátása és ráhatása a projektekre. Gyalázatos, hogy ezeknél az építkezéseknél semminek nincs felelõse és bizonyos szabályokat figyelmen kívül lehet hagyni"

– panaszolta az Alfahírnek Szilágyi Zsolt, a Jobbik ferencvárosi képviselõjével. Az ellenzéki városatya, aki portálunknak már korábban is nyilatkozott a kerületben zajló gyanús ingatlanügyletekrõl és a történelmi épített örökség részét képezõ házak sorozatos eltüntetésérõl, hozzátette:

"Érdekes, hogy 2018-ban is csak pár napig voltak elérhetõek a Közvágóhíd területére szánt lakópark tervei az V. kerületi Kormányhivatal honlapján. Az ünnepek alatt valószínûleg nem nézték meg tömegek a dokumentumokat."

A jobbikos képviselõ szerint sem kellõ módon érvényesülnek a beruházás kapcsán a mûemlékvédelmi szempontok:

"Hogyha vissza is építenek egyes épületrészeket, akkor azok már nem ugyanazok lesznek, melyekre az eredeti helyi védettség vonatkozott. A gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy a beruházók nem az eredetinek megfelelõ építõanyagokat használnak ilyenkor rekonstrukcióra, hanem tégla helyett vasbetont alkalmaznak. A végeredmény így külsõre ugyan hasonlíthat az eredetihez – jobb esetben –, ám a történelmi érték elveszik."

Kifejtette, hogy a beruházók általában azért szeretik levetetni a régi épületekrõl a mûemlékvédelmi vagy helyi szintû védettséget, mert akkor kevesebbet kell költeniük az eredeti homlokzatok és esetenként a belsõ terek megõrzésére, szakszerû helyreállítására.

"Pedig léteznek szakszerû módszerek a megfelelõ állagmegõrzésre és helyreállításra. A fõvárosban szerencsére több esetben is sikerült megmenteni értékes homlokzatokat, például a Hegedûs Gyula utcai lakópark építésénél vagy a Bajcsy-Zsilinszky úton, az egykori Zrínyi Nyomda esetében. Van erre megoldás, csak akarni kell."

A városatya abban is erõsen kételkedik, hogy a beruházó tényleg elvégezte-e a bontási engedély feltételéül megszabott régészeti feltárást a területen.

Szilágyi szerint az eredeti elgondolásokhoz képest jelentõsen átalakult a terület beépítésének és átalakításának a koncepciója:

"Egy darabig szórakoztató és kulturális funkciót emlegettek a terület kapcsán – nyilván igényesebb kivitelben, mint amikor kisebb szórakozóhelyek és próbatermek mûködtek néhány épületben –, ami sokkal elõnyösebb lett volna a környéknek, hiszen visszakapcsolta volna a Közvágóhidat Budapest vérkeringésébe. Aztán ez hirtelen lekerült a napirendrõl, és jött a gigalakópark."

A képviselõ azzal kapcsolatban maximálisan osztja a budapesti fõépítész aggályait, hogy már az egykori Marhavásár helyén a befejezéshez közeledõ lakópark-beruházás sem tartalmazta a kisebb falunyi ember ellátásához és jóllétéhez szükséges infrastruktúrát. Rendelõt, iskolát, óvodát, bölcsõdét vagy sportolási lehetõséget pedig a vágóhídon megvalósuló tervekben sem találni.

"Hihetetlen, hogy ennek a megoldásán csak akkor kezdenek el tipródni egyesek, amikor már az egyik lakópark építése a célegyenesben van, a másiknak pedig most látnak neki"

– fogalmazott Szilágyi, aki lehangolónak nevezte, hogy az anyagi haszon ilyen mértékben felülírhatja a IX. kerület és Budapest jellegzetességeinek megõrzésére irányuló törekvéseket:

"Szomorú vagyok, hogy egy újabb történelmi épületegyüttes tûnik el Ferencvárosból, holott legalább részben meg lehetett volna õrizni az utókornak. Sajnos ilyen az, amikor az üzleti érdekek mindent felülírnak. Már csak abban bízhatunk, hogy azt a keveset nem bontja le a beruházó, amit most meghagynak."

A félreértések elkerülése érdekében fontos leszögezni: a Közvágóhíd körüli figyelemfelkeltés nem a város fejlõdése ellen irányul. Természetes, hogy Budapestnek is haladnia kell a korral. Ezen felül mindenkit az fog a legkevésbé zavarni, ha nem a belvárost terheljük tovább üveg-acél rettenetekkel, hanem az ilyen jellegû lakóparkok rehabilitációra váró rozsdaövezetekbe kerülnek.

De az talán minimális elvárás lenne, hogy ez ne járjon indokolatlan rombolással, a történelmi és városképi szempontból fontos épületeink, ipartörténeti mûemlékeink se essenek áldozatul ennek a folyamatnak.
Az a gondolatmenet pedig, ami a Közvágóhíd, vagy bármelyik, mûvészeti szempontból is értékes iparterület eredeti funkciójának visszaállíthatatlanságát hangsúlyozza, nem más, mint egy méretes szalmabábérvelés. Ugyanis senki sem gondolja, hogy a területen újból az eredetivel megegyezõ húsüzemnek kellene mûködnie, ezt senki sem követelte.

A mûemlékvédelem és az épített örökség iránt elkötelezett emberek – köztük e sorok írója is – csupán azt várták volna el, hogy a befektetõ a múltat tiszteletben tartva és méltó módon megõrizve újítsa föl az erre érdemes épületeket, és ez ne csak azt a maroknyi jellegzetes alkotást jelentse, amelyek jelenleg ugyan a terület karakterét adják, de az új koncepcióban már a látványtervek szerint is el fognak veszni.

Számos nemzetközi példa van arra, hogy lehet és kell a hasonló jellegû iparterületeket a város számára újrahasznosítani, szórakoztató, kulturális és szabadidõs funkciókkal úgy ellátni, hogy az eredeti építészeti értékek ne tûnjenek el, sõt eredeti pompájukban maradjanak fenn. Ráadásul mindezt úgy, hogy még üzletileg is kifizetõdõ legyen mind az államnak, mind a beruházóknak.

Forrás: Alfahír
Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
540 milliós adócsalás a vád: Az egyik legnagyobb magyar élelmiszerlánc tulajdonosát vitte el a NAV
Rendőrség: Közel száz menekült akart erőszakosan betörni az országba
Hatalmas gázsit kap a kormánytól Demjén Rózsi, a Tankcsapda, Tóth Gabi és Balázs Fecó
80 ezer gyerek vált otthontalanná a bejrúti robbanások miatt
Az UNICEF becslései szerint mintegy 80 ezer gyerek vált otthontalanná a bejrúti robbanások miatt, nekik és családjuknak azonnali segítségre van szükségük – olvasható a szervezet közlem...
  
Hitelmoratórium: egyre kevesebb ügyfél él vele az OTP-nél
Rendhagyó módon online tájékoztató keretében ismertették az OTP Bank féléves eredményének részleteit, ahol Bencsik László vezérigazgató helyettes azt jelezte, hogy sok ügyfelük nem ...
  
540 milliós adócsalás a vád: Az egyik legnagyobb magyar élelmiszerlánc tulajdonosát vitte el a NAV
A NAV nyomozói a napokban őrizetbe vettek egy „közismert kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonost” Debrecenben. A hatóság közleménye szerint a vállalkozó egy év a...
  
36 milliárdot kapott Tombor András tehetséggondozó alapítványa
A kormány a gazdaságvédelmi programokra szánt pénzből csoportosította át a pénzt a Matthias Corvinus Collegiumot (MCC) működtető Tihanyi Alapítvány működési kiadásaira Az MCC alapít...
  
Tűzvész a Hajdúságban, 45 tűzoltó küzd a lángokkal
Egy faipari épület gyulladt ki Kigyulladt egy épület egy faipari telephelyen péntek reggel Hajdúböszörményben, a Kórház téren, a lángokkal jelenleg is nagy erőkkel küzdenek a tűzoltók...
  
Közel 100 ezer forintba kerül a PCR-teszt a hódmezővásárhelyi kórházban
A Csongrád-Csanád Megyei Egészségügyi Ellátó Központban 96 450 forintba kerül elvégezni azt a PCR-tesztet, amelynek a költségét a Nemzeti Népegészségügyi Központ 30 ezer forintra lő...
  
Így néz ki a híres Járványügyi Bevetési Egység
Feladatuk a szuperfertőzők felbukkanása utáni kontaktkutatás és elkülönítés lesz Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában bejelentette, pár órával később be is mutatták a J...
  
Elvitte a NAV az egyik legnagyobb magyar élelmiszerlánc tulajdonosát
A NAV nyomozói a napokban őrizetbe vettek egy „közismert kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonost” Debrecenben A hatóság közleménye szerint a vállalkozó egy év ala...
  
Feljelentették Farkas Flóriánt Kövér Lászlónál az erkölcsisége miatt
Farkas Flórián országgyűlési képviselő, illetve Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló magatartása méltatlan a képviselői erkölcsiséghez – írta Kövér László házelnöknek cím...
  
Könnyezve ölelte át kitagadott unokáját Pécsi Ildikó
Pécsi Ildikó és unokája könnyezve ölelték át egymást Szűcs Lajos sírja mellett. Pécsi Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő összetört a gyásztól, kórházban is kezelt...
  
Rétvári: A kormánynak a pedagógusok szakmai és anyagi megbecsülése egyaránt kiemelten fontos
Július 1-től 10 százalékkal emelkedett a pedagógusok bére, az iskolaigazgatók és helyetteseik pedig vezetői pótlékemelésben részesültek. A megemelt bérek augusztus első napjaiban megé...
  
Müller Cecília: Az illegális migráció nagyban veszélyezteti a magyar járványkezelést
A rendőrségi felvételeken látható, ahogyan augusztus ötödikén éjjel körülbelül száz menekült gyűlt össze Röszkénél a szerb oldalon, a határ közelében. A rendőrség szerint miut...
  
Orbán: Sci-fi filmekben látható különleges egységet hoz létre az operatív törzs
A koronavírus elleni harcban az ország intelligenciaszintje, és az emberek felelőssége dönti el a védekezés sikerességét. Egyebek mellett erről beszélt reggeli rádióinterjújában a mini...
  
Kaposvár: Eltörte kiskorú áldozatának orrát egy 32 éves férfi
Súlyos testi sértés bűntette miatt emelt vádat a Kaposvári Járási Ügyészség azzal a 32 éves férfival szemben, aki az útjában álló kiskorú sértettet többször orron ütötte A vádl...
  
800 millió forintot különítenek el a cigány muzsikusoknak
Budapest — Úgy tűnik, a fesztiválszezon elúszott erre az évre, ezért raktárkoncertekkel segíti a kormány a zenészeket, akik a koronavírus-járvány miatt jó ideje nem jutottak bevételhe...
  
Fluor nem kér a pénzből: zenekaruk többi tagjának adnák a teljes gázsit
Budapest — Úgy tűnik, a fesztiválszezon elúszott erre az évre, ezért raktárkoncertekkel segíti a kormány a zenészeket, akik a koronavírus-járvány miatt jó ideje nem jutottak bevételhe...
  
Sok család kerül bajba - Nincs napirenden a bértámogatás meghosszabbítása
De lehet, hogy 2021-ben is élnek majd a fizetési moratóriumok Augusztus végéig jelentkezhetnek a cégek az állami bértámogatási programra A támogatás iránt nagy volt az igény, a koronaví...
  
A kormány elkezdett felkészülni a digitális oktatásra
Tovább fejleszti a kormány a KRÉTA oktatási rendszert a digitális oktatás hatékonyabb támogatása érdekében - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára A...
  
Előkerülnek a milliárdok raktárkoncertre és cigányzenére
Megjelent a kormányhatározat, amivel előteremtik a pénzt a raktárkoncertekre és a cigányzene támogatására Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő jelentette be nemrég, hogy állami támog...
  
Több mint 50 milliós osztalék: ennyit vett ki a cégéből Kocsis Máté és családja
Jól fialt tavaly a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté családi cége A nyereség mellett azonban még a cég tartalékait is megcsapolták Rekordösszegű pénzt vett ki Kocsis Máté és csalá...
  
Botrány: Erdei Zsolt lemondott
A Magyar Nemzet információi szerint távozott a Magyar Ökölvívó Szövetség (MÖSZ) társelnöki pozíciójából Erdei Zsolt A világbajnok öklözőt 2017 áprilisában választották meg a sz...
  
Kiverte a biztosítékot mert rákérdeztek, kényszermunkában gyártottak e maszkokat
Demeter Márta azt akarta megtudni, hogy vettünk-e ujgur kényszermunkásokkal gyártatott maszkokat, kapott egy semmire sem jó választ Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselő tett fel í...
  
Rekordosztalékot vett ki cégéből Kocsis Máté és családja
Az Mforhu szerint jól fialt tavaly a Fidesz frakcióvezetőjének családi cége Rekordösszegű pénzt vett ki Kocsis Máté és családja az általuk vezetett Hobby Key Kft-ből tavaly – minderr...
  
Újabb botrány van Farkas Flórián körül
Méltatlan a képviseletre, írja a házelnöknek az ORÖ elnökhelyettese Méltatlan a képviseletre Farkas Flórián országgyűlési képviselő, illetve Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló...
  
Schobert Norbi megint elmondta a véleményét - szigorításokat javasol
A fitneszguru most a közösségi médiáról osztotta meg gondolatait Rövid interjút készített a Blikk Schobert Norberttel, aki elárulta: akkor adott gyermekeiknek mobilt, amikor azok betöltöt...
  
Emberölés miatt nyomoznak a meghalt rab ügyében
Az ügyészség vizsgálja annak a 34 éves férfinek a halálát, aki július 23-án halt meg intézkedés közben a sátoraljaújhelyi börtönben A BV közleménye szerint „a fogvatartott dühön...
  
15 ezerrel kevesebb kórházi ágyon ápolnak betegeket, mint a járvány előtt
Júniusban elkezdték feltölteni a tavasszal kiürített kórházi ágyakat A nyár első hónapjában az összes kórházi ágy 53 százalékát használták ki, 12 százalékkal többet, mint máju...
  
Siófok: egy beteg és egy ápoló is elkapta a vírust
„Tegnap a késő esti órákban derült ki, hogy Intézményünk Belgyógyászati Osztályán egy beteg és egy ápoló koronavírus tesztje pozitív lett” - közölte csütörtökön a siófoki k...
  
Orbán: vannak ezek az emberjogi harcosok, akiket én csak libernyákoknak nevezek
"Továbbra is szeretném kérni az ország polgáraitól, hogy segítség a védekezést, () de nem lehet az élet minden rezdülését körülárkolni, mindenki mellé rendőrt állítani," mondta a ...
  
Orbán: Úgy neveltem a lányaimat, hogy a saját lábukon meg tudjanak állni
"Továbbra is szeretném kérni az ország polgáraitól, hogy segítség a védekezést, () de nem lehet az élet minden rezdülését körülárkolni, mindenki mellé rendőrt állítani," mondta a ...
  
THE HUNGARIAN TIMES Impresszum / Sütik
Hihetetlen érveléssel hagyta jóvá a Kormányhivatal Orbán török haverjának, hogy lebontsa a Közvágóhíd épületeit!
Korábbi összeállításunkban bemutattuk, milyen építészeti és ipartörténeti remeket pusztít el éppen az Orbán Viktor miniszterelnökhöz és üzleti köréhez ezer szállal kötõdõ, de Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is igen bensõséges viszonyban lévõ Adnan Polat cége. Mostani cikkünkben azt tárjuk fel, milyen körülmények és döntések vezettek oda, hogy a külföldi befektetõ gyakorlatilag a földdel tehette egyenlõvé a XIX. századi épületegyüttes többségét – beleértve a mûemléki értékkel rendelkezõ, helyi védettség alatt álló épületrészeket is.

Az Alfahír birtokába jutott dokumentációból kiderül, hogy létezik olyan iránymutatás, amely önmérsékletre, a mûemlékvédelmi, városképi és történeti szempontok figyelembevételére szorította volna a projektet levezényelõ APD Real Estate Kft.-t.

Mártonffy Miklós, Budapest fõépítésze még 2018. március 29-ei keltezéssel írt egy meglehetõsen kritikus szakvéleményt a beruházással kapcsolatban.

A szakember a dokumentumban megerõsítette, hogy a Soroksári út 58., Máriássy utca 2-6. és Vágóhíd utca 1-5. által határolt, 38021/34 helyrajzi szám alatt található, 4,8 hektáros Közvágóhíd területe

1994 óta valóban helyi védettség alatt áll.
Mártonffy kiemelte, hogy a Fõvárosi Közgyûlés olyan építményeket vagy épületegyütteseket részesít helyi védelemben, amelyek Budapest "városképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti értéket" képviselnek és "azok megóvása a jövõ nemzedékek számára kiemelt fontosságú". Hozzátette:

"Az egykori Közvágóhíd építményei a fõvárosi helyi védettségû épületek sorában minden bizonnyal a legjelentõsebbek közé tartoznak."

A fõépítész nagyjából azokat az épületrészeket javasolta megõrzendõnek, melyek a mára eltüntetett látványterveken is szerepeltek, de javaslatát kiegészítette a telekhatárokon álló egyemeletes és földszintes épületekkel is.

A szakvélemény arra is felhívja a figyelmet, hogy a helyi védettségû épületek csak részlegesen bonthatók, amit azonban a védett érték megõrzése érekében feltételekhez lehet kötni.

A fõépítész a IX. kerület építési szabályzatának 2017-es módosítására is kitér, amely drasztikusan megnövelte az építési magasságot és sûrûséget, és amelyet a Fõvárosi Önkormányzat még abban az évben szakmai szempontból véleményezett (a módosítással az akkori fideszes kerületvezetés és közgyûlési többség épp a hasonló, városképromboló beruházásoknak akart kedvezni – a szerk.).

Mártonffy Miklós hangsúlyozta, hogy a fõvárosi szakvéleményben szerepel, hogy

"a fejlesztések során biztosítani kell a területen a fõvárosi védelem alatt álló épületállomány megõrzését, kedvezõ városképi megjelenését",

illetve annak ellenére meg kell õrizni a helyi és mûemléki védelem alatt álló épületállományt, hogy azt a kerületi tervlapokon nem jelölték meg.

E szempontok figyelembevétele mellett javasolta, hogy "a tervezett fejlesztések volumene (...) messze el kellene, hogy maradjon a kerületi szabályozásban biztosított beépítési paraméterek maximális értékétõl".

A dokumentumból ugyanakkor kiderül, hogy a török befektetõ már eleve a víztoronyhoz kapcsolódó épületrészek és a mészároscsarnokok homlokzatának lebontásával, majd késõbbi visszaépítésével számolt, amit a fõépítész nem tartott szakmailag kielégítõ és indokolt megoldásnak. Ahogy azt a módszert is kifogásolta, miszerint az eredeti vagy másolat homlokzatok és épületrészek is csupán egyes falakként maradnának meg, eredeti belsõ tömegük és dimenzióik eltûnnének, átalakulnának.

"A területen lényegesen több, eredeti állapotában fennmaradt vagy kisebb volumenû átalakítással helyreállítható és mûszaki szempontból is megõrizhetõ építészeti érték áll, mint amennyi a tervek szerint megtartásra kerülne"

– áll a szakvéleményben, amely az eredeti elgondolásokkal kapcsolatban hangsúlyozza:

a cég a máig fennmaradt épületállománynak "méltatlanul kevés" részét tervezi megtartani, ami "szakmai szempontból is kifogásolható". Mártonffy szerint:

"Nyilvánvaló, hogy a terület nagy ívû fejlesztésével az itt álló védett építészeti értékek csak óriási kompromisszumok árán õrizhetõk meg, de ezeket a kompromisszumokat nem csak az örökségvédelem oldaláról szükséges megtenni. A fejlesztõi szándéknak is azonosulnia kell azzal, hogy itt nem egy üres terület áll rendelkezésre, hanem egy Budapest fejlõdésében jelentõs szerepet játszott, ma már örökségvédelem alatt álló ipari emlék építészeti értékeinek megtartásával is számolni kell."

A fõépítész azt is nyomatékosította, hogy az új épületeknek az eredeti épületegyüttes fennmaradó részeinek szépségét kellene hangsúlyoznia, és nem csupán a megõrzési kötelezettségnek kellene látszódnia rajtuk. A tervekkel kapcsolatban arra is figyelmeztetett, hogy "az új épületek közötti légtér helyenként minimális", továbbá az új funkciók – iroda, szálloda, kereskedelem, jelentõs mennyiségû lakás – alapellátásához szükséges közintézményeket is hiányolta a területrõl. A szakvélemény arra is rávilágított, hogy a beruházás a Duna-parton már megvalósult fejlesztésekhez sem igazodik, így a Müpa és a Nemzeti Színház, illetve a környéken felépült többi lakópark épületeinél is robosztusabb lesz.

"Ismerve számos európai városban és Budapesten is azokat a fejlesztéseket, amelyek megtartották, értékõrzõ módon kiegészítették és kiemelték a régi értékeket, megállapíthatjuk, hogy azok rendre sikeresnek bizonyultak. Miért ne történhetne ez Így a Közvágóhíd esetében is?"

– zárul a fõépítész költõi kérdésével a dokumentum.

A török vállalkozó valószínûleg nem nagyon értette, mi is ez az akadékoskodás itt a mûemlékvédelmi szempontokkal, az épített környezethez való igazodással meg a kompromisszumokkal. Azonban mit ad Isten, alig telt el egy minimális idõ, és a kormány két focimeccs között, 2018. július 27-én

nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházássá nyilvánította a projektet, így a cégnek már semmiféle korlátozást nem kellett figyelembe vennie, és szabaddá vált az út a rombolás elõtt.
Az APD Real Estate ezt követõen már teljes lelki nyugalommal kérhetett engedélyt arra, hogy

a Közvágóhíd területén 39 épületet tegyen a földdel egyenlõvé.
Ezt a vállalkozás 2019. május 20-án meg is kapta a kiemelt beruházások kapcsán illetékes V. kerületi Kormányhivataltól. A kormányzati szerv – a fõépítészi szakvéleményt teljesen figyelmen kívül hagyva – csak a víztorony, a két bejárati szobor és a fõkaputól balra elhelyezkedõ intézõségi épület bontását tiltotta meg a befektetõnek, minden más épületet és épületrészt szabad prédának minõsített.

Az engedély tehát a telekhatárokon álló épületekre is vonatkozik, sõt konkrétan azokkal kezdi az eltüntethetõ objektumok felsorolását, így valószínûleg igazunk volt, amikor azt feltételeztük, hogy ezek csak azért kerülték el eddig a bontást, hogy egyelõre ne kelljen helyettük is kerítést építeni a munkaterület érintett szakaszaira.

Az engedély indoklása hosszasan idézi a bontási kérelem mellékleteként benyújtott értékvédelmi dokumentációt, melyben az APD Real Estate, meglehetõsen kifacsart logikával, azzal indokolja a bontást, hogy:

"Az eredeti közvágóhídi rendeltetés egyértelmû volt. Ez azonban sem az eredeti, sem az idõközben módosították(sic!) formájával nem állítható vissza. (...) Tehát új rendeltetésre van szükség… Az új funkció azonban nem kis mértékben függ az együttes megtartandó részeitõl. Minél több marad meg a régibõl, annál determináltabb a rendeltetés."

Értjük, ugye? Ezek alapján a török projektgazda szerint a világ számos pontján nagy sikerrel megvalósult, a mûemléki épületek megõrzésével és felújításával kivitelezett funkcióváltások a tudományos fantasztikum világába sorolandók, és meg sem történtek. Ennél már csak az a nagyobb képtelenség, hogy a Kormányhivatal helyt adott ennek a blõd érvelésnek, ami nyilvánvalóan csak azt a célt szolgálta, hogy a befektetõnek minél kevésbé kelljen megkötnie azokat a bizonyos, mûemlékvédelmi kompromisszumokat.

Ugyanis e gondolkodás mentén haladva például a kormányzat számára fontos, reprezentációs céllal helyreállított Várkertbazárt azonnal le kéne bontani. Hiszen a legtöbb eredeti részét annak ellenére tartották meg, hogy az épületegyüttes olyan – az APD Real Estate szerint vállalhatatlan, elképzelhetetlen és összeférhetetlen – új funkciókkal bõvült, mint az ezelõtt ott sohasem létezõ múzeum, a prémium bolt és vendéglátóhely, illetve a multifunkciós rendezvényközpont. De a sajátos török logika szerint talán még az újonnan épített mozgólépcsõ is gyanúsan soknak tûnhet.

A cég ugyanakkor elismerte, hogy a Közvágóhíd a XX. század "elejére kialakult budapesti városkép része", és hogy ezt figyelembe kell venni. Ám ez szerintük csak az épületegyüttes már említett, minimális részére vonatkozik. A magyarázkodás fölsorol pár hevenyészett érvet amellett, hogy miért kell mindent megsemmisíteni a területen, de ezek rendkívül átlátszó módon csak arra szolgálnak, hogy a befektetõnek a lehetõ legkevesebbet kelljen költenie a régi objektumok megõrzésére.

A legarcpirítóbb "érv" azzal indokolja a rombolást, hogy

a régi épületek nem illenének az új környezetbe.
Vagyis nem harmonizálnának azokkal az otromba, stílusukban semmilyen, építészeti és esztétikai értéket egyáltalán nem képviselõ valamikkel – elnézést, a beruházó szerint "a mi építészetünkben az átlagból kiemelkedõ házakkal" –, amiket az APD Real Estate fel akar húzni a területen.

Külön érdekesség, hogy ennek ellenére az értékvédelmi dokumentáció megõrzendõnek tartotta volna a "két egykori csarnok építészetileg érdekes és a maga módján ipari épületként ritka, monumentális homlokzatait". Sõt, a fõkapu melletti intézõség déli párjának, az egykori igazgatósági épületnek a visszaépítését sem zárta ki. Azonban annak tudatában, hogy a homlokzatokat is ledózerolták, és az egymásnak ellentmondó tervek és elképzelések alapján korántsem biztos, hogy vissza is építik, roppant kétséges, hogy ebbõl bármi is megvalósuljon.

Hogy minél nagyobb legyen a kavarodás, a dokumentum egy 2018. augusztus 9-én kelt, a bontási kérvényhez csatolt fõpolgármesteri településképi véleményt is tartalmaz, amiben Tarlós István – illetve jó eséllyel inkább valamelyik beosztottja – szintén arról lamentált, hogy a Közvágóhidat teljesen nem lehetne gazdaságosan felújítani. Bár még ez az irat is javasolta a befektetõnek, hogy vizsgálja meg, lehet-e több épületet integrálni az általa kidolgozott koncepcióba.

Amint látjuk, nem lehetett.

A legszörnyûbb az az ilyen kiemelt kormányzati beruházásokban, hogy még az önkormányzatnak sincs rendes rálátása és ráhatása a projektekre. Gyalázatos, hogy ezeknél az építkezéseknél semminek nincs felelõse és bizonyos szabályokat figyelmen kívül lehet hagyni"

– panaszolta az Alfahírnek Szilágyi Zsolt, a Jobbik ferencvárosi képviselõjével. Az ellenzéki városatya, aki portálunknak már korábban is nyilatkozott a kerületben zajló gyanús ingatlanügyletekrõl és a történelmi épített örökség részét képezõ házak sorozatos eltüntetésérõl, hozzátette:

"Érdekes, hogy 2018-ban is csak pár napig voltak elérhetõek a Közvágóhíd területére szánt lakópark tervei az V. kerületi Kormányhivatal honlapján. Az ünnepek alatt valószínûleg nem nézték meg tömegek a dokumentumokat."

A jobbikos képviselõ szerint sem kellõ módon érvényesülnek a beruházás kapcsán a mûemlékvédelmi szempontok:

"Hogyha vissza is építenek egyes épületrészeket, akkor azok már nem ugyanazok lesznek, melyekre az eredeti helyi védettség vonatkozott. A gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy a beruházók nem az eredetinek megfelelõ építõanyagokat használnak ilyenkor rekonstrukcióra, hanem tégla helyett vasbetont alkalmaznak. A végeredmény így külsõre ugyan hasonlíthat az eredetihez – jobb esetben –, ám a történelmi érték elveszik."

Kifejtette, hogy a beruházók általában azért szeretik levetetni a régi épületekrõl a mûemlékvédelmi vagy helyi szintû védettséget, mert akkor kevesebbet kell költeniük az eredeti homlokzatok és esetenként a belsõ terek megõrzésére, szakszerû helyreállítására.

"Pedig léteznek szakszerû módszerek a megfelelõ állagmegõrzésre és helyreállításra. A fõvárosban szerencsére több esetben is sikerült megmenteni értékes homlokzatokat, például a Hegedûs Gyula utcai lakópark építésénél vagy a Bajcsy-Zsilinszky úton, az egykori Zrínyi Nyomda esetében. Van erre megoldás, csak akarni kell."

A városatya abban is erõsen kételkedik, hogy a beruházó tényleg elvégezte-e a bontási engedély feltételéül megszabott régészeti feltárást a területen.

Szilágyi szerint az eredeti elgondolásokhoz képest jelentõsen átalakult a terület beépítésének és átalakításának a koncepciója:

"Egy darabig szórakoztató és kulturális funkciót emlegettek a terület kapcsán – nyilván igényesebb kivitelben, mint amikor kisebb szórakozóhelyek és próbatermek mûködtek néhány épületben –, ami sokkal elõnyösebb lett volna a környéknek, hiszen visszakapcsolta volna a Közvágóhidat Budapest vérkeringésébe. Aztán ez hirtelen lekerült a napirendrõl, és jött a gigalakópark."

A képviselõ azzal kapcsolatban maximálisan osztja a budapesti fõépítész aggályait, hogy már az egykori Marhavásár helyén a befejezéshez közeledõ lakópark-beruházás sem tartalmazta a kisebb falunyi ember ellátásához és jóllétéhez szükséges infrastruktúrát. Rendelõt, iskolát, óvodát, bölcsõdét vagy sportolási lehetõséget pedig a vágóhídon megvalósuló tervekben sem találni.

"Hihetetlen, hogy ennek a megoldásán csak akkor kezdenek el tipródni egyesek, amikor már az egyik lakópark építése a célegyenesben van, a másiknak pedig most látnak neki"

– fogalmazott Szilágyi, aki lehangolónak nevezte, hogy az anyagi haszon ilyen mértékben felülírhatja a IX. kerület és Budapest jellegzetességeinek megõrzésére irányuló törekvéseket:

"Szomorú vagyok, hogy egy újabb történelmi épületegyüttes tûnik el Ferencvárosból, holott legalább részben meg lehetett volna õrizni az utókornak. Sajnos ilyen az, amikor az üzleti érdekek mindent felülírnak. Már csak abban bízhatunk, hogy azt a keveset nem bontja le a beruházó, amit most meghagynak."

A félreértések elkerülése érdekében fontos leszögezni: a Közvágóhíd körüli figyelemfelkeltés nem a város fejlõdése ellen irányul. Természetes, hogy Budapestnek is haladnia kell a korral. Ezen felül mindenkit az fog a legkevésbé zavarni, ha nem a belvárost terheljük tovább üveg-acél rettenetekkel, hanem az ilyen jellegû lakóparkok rehabilitációra váró rozsdaövezetekbe kerülnek.

De az talán minimális elvárás lenne, hogy ez ne járjon indokolatlan rombolással, a történelmi és városképi szempontból fontos épületeink, ipartörténeti mûemlékeink se essenek áldozatul ennek a folyamatnak.
Az a gondolatmenet pedig, ami a Közvágóhíd, vagy bármelyik, mûvészeti szempontból is értékes iparterület eredeti funkciójának visszaállíthatatlanságát hangsúlyozza, nem más, mint egy méretes szalmabábérvelés. Ugyanis senki sem gondolja, hogy a területen újból az eredetivel megegyezõ húsüzemnek kellene mûködnie, ezt senki sem követelte.

A mûemlékvédelem és az épített örökség iránt elkötelezett emberek – köztük e sorok írója is – csupán azt várták volna el, hogy a befektetõ a múltat tiszteletben tartva és méltó módon megõrizve újítsa föl az erre érdemes épületeket, és ez ne csak azt a maroknyi jellegzetes alkotást jelentse, amelyek jelenleg ugyan a terület karakterét adják, de az új koncepcióban már a látványtervek szerint is el fognak veszni.

Számos nemzetközi példa van arra, hogy lehet és kell a hasonló jellegû iparterületeket a város számára újrahasznosítani, szórakoztató, kulturális és szabadidõs funkciókkal úgy ellátni, hogy az eredeti építészeti értékek ne tûnjenek el, sõt eredeti pompájukban maradjanak fenn. Ráadásul mindezt úgy, hogy még üzletileg is kifizetõdõ legyen mind az államnak, mind a beruházóknak.

Forrás: Alfahír
540 milliós adócsalás a vád: Az egyik legnagyobb magyar élelmiszerlánc tulajdonosát vitte el a NAV
Rendőrség: Közel száz menekült akart erőszakosan betörni az országba
Hatalmas gázsit kap a kormánytól Demjén Rózsi, a Tankcsapda, Tóth Gabi és Balázs Fecó
Orbán Viktor: Úgy neveltem a lányaimat, hogy a saját lábukon meg tudjanak állni
80 ezer gyerek vált otthontalanná a bejrúti robbanások miatt
Hitelmoratórium: egyre kevesebb ügyfél él vele az OTP-nél
540 milliós adócsalás a vád: Az egyik legnagyobb magyar élelmiszerlánc tulajdonosát vitte el a NAV
36 milliárdot kapott Tombor András tehetséggondozó alapítványa
Tűzvész a Hajdúságban, 45 tűzoltó küzd a lángokkal
Közel 100 ezer forintba kerül a PCR-teszt a hódmezővásárhelyi kórházban
Így néz ki a híres Járványügyi Bevetési Egység
Elvitte a NAV az egyik legnagyobb magyar élelmiszerlánc tulajdonosát
Feljelentették Farkas Flóriánt Kövér Lászlónál az erkölcsisége miatt
Könnyezve ölelte át kitagadott unokáját Pécsi Ildikó
Rétvári: A kormánynak a pedagógusok szakmai és anyagi megbecsülése egyaránt kiemelten fontos
Müller Cecília: Az illegális migráció nagyban veszélyezteti a magyar járványkezelést
Orbán: Sci-fi filmekben látható különleges egységet hoz létre az operatív törzs
Kaposvár: Eltörte kiskorú áldozatának orrát egy 32 éves férfi
800 millió forintot különítenek el a cigány muzsikusoknak
Fluor nem kér a pénzből: zenekaruk többi tagjának adnák a teljes gázsit
Sok család kerül bajba - Nincs napirenden a bértámogatás meghosszabbítása
A kormány elkezdett felkészülni a digitális oktatásra
Előkerülnek a milliárdok raktárkoncertre és cigányzenére
Több mint 50 milliós osztalék: ennyit vett ki a cégéből Kocsis Máté és családja
Botrány: Erdei Zsolt lemondott
Kiverte a biztosítékot mert rákérdeztek, kényszermunkában gyártottak e maszkokat
Rekordosztalékot vett ki cégéből Kocsis Máté és családja
Újabb botrány van Farkas Flórián körül
Schobert Norbi megint elmondta a véleményét - szigorításokat javasol
Emberölés miatt nyomoznak a meghalt rab ügyében
15 ezerrel kevesebb kórházi ágyon ápolnak betegeket, mint a járvány előtt
Siófok: egy beteg és egy ápoló is elkapta a vírust
Orbán: vannak ezek az emberjogi harcosok, akiket én csak libernyákoknak nevezek
Orbán: Úgy neveltem a lányaimat, hogy a saját lábukon meg tudjanak állni
Oltás: Gulyás nem árulta el, mely céggel vagy cégekkel szerződtek le
Botrány: Lemondott Pilismarót képviselő-testülete
Találtak két fertőzöttet a siófoki kórházban
Évi 6,6 millióért kér tanácsot pajtásától Demeter Szilárd
Magyarország: Éhségsztrájkba kezdtek kiutasított külföldiek
Gulyás: Karácsony Gergely elvesztette a higgadtságát
Müller Cecília a határkerítésnél: illegális migrációról beszélt
Brutálisan összeverte a barátnőjét az erdélyi magyar egyetem egyik tanársegédje
Winkler Róbert: Most már mi is a csicskamédiához tartozunk
Mutatjuk Boldog István törvényjavaslatát
Kiderült miért vittek el bilincsben egy nőt a rendőrök egy budapesti kávézóból
Kigyulladt a brüsszeli World Trade Center