Kezdőlap   Budapest     2020-08-07   Csatlakozz hozzánk facebookon
Így megy ez: Kértek 170 milliárdot a magyar focira, négyszer annyit adott a kormány! 
Ha terjedelmét tekintve nem is túl hosszú, de elsõ ránézésre végiggondolt stratégiával vágott neki a hazai futball megújításának a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a 2010-es kormányváltást követõen. Az MLSZ némileg leegyszerûsítve azt tervezte, hogy állami segítséggel megteremti az alapokat, azaz a tömegbázist, az infrastrukturális és a pénzügyi hátteret, és erre építve teszi ismét népszerûvé és eredményessé a magyar focit.

A stratégiáról – amelynek kidolgozásán tucatnyi ember dolgozott, és amelyhez a teljes új elnökség a nevét adta, köztük a Quaestor-ügy miatt azóta letartóztatott Tarsoly Csaba is – egy elõzetes vitaanyag és egy jobban szerkesztett, kissé kilúgozott végsõ verzió is született. A következõ napokban egy cikksorozatban témánként haladva bemutatjuk, hogy mit tervezett az MLSZ, és ebbõl mi valósult meg az elmúlt nyolc évben. Elsõ lépésben azt néztük meg, hogy mennyire sikerült megteremteni azokat az alapokat, amiket a szövetség 2011-ben szükségesnek tartott a fejlõdéshez.

Bár az teljesen egyértelmû, hogy a végsõ célt, azaz a magyar foci eredményessé és népszerûvé tételét nem sikerült elérni, azt nem lehet mondani, hogy a stratégiából semmi nem valósult meg. A labdarúgók száma például elég szép ütemben növekedett az elmúlt években. Bár az adatokkal kapcsolatban felmerülnek bizonyos kételyek – errõl nagyjából egy éve az Index írt alapos cikket –, az MLSZ számai szerint 2016 végén 255 ezer regisztrált futballista volt az országban, majdnem kétszer annyi, mint 2010-ben. Az ezt követõen közzétett dokumentumok alapján ráadásul ez a szám azóta további tízezrekkel nõhetett.

Mindez azt jelenti, hogy elvileg a 2011-es elvárásokat is sikerült túlteljesíteni. Akkor az MLSZ azt fogalmazta meg célként, hogy 2019-re 160 ezer férfi és 10 ezer nõi focista legyen az országban. A stratégia végsõ verziójába azonban ennél kisebb szám került, ott már csak 120 ezer férfi labdarúgóval kalkuláltak.

Nem egyértelmû, hogy az akkori óvatoskodásnak mi volt az oka, de az biztos, hogy felesleges volt szerénykedni. A szövetségnél jelenleg nyilvántartott futballisták száma akkor is meghaladja a vártat, ha a vitaanyagban rögzített nagyobb, 170 ezres adathoz még a remélt 60 ezer focistanövendéket is hozzáadjuk.

Más kérdés, hogy az MLSZ korosztályonként és nemenként már nem közölt hivatalos adatokat. Így elég komoly esély van arra, hogy a masszív túlteljesítés jelentõs részben a különbözõ programokba, elsõsorban a Bozsik intézményi programba bevont gyerekeknek köszönhetõ. Ez azonban még mindig nem lenne gond, különösen, ha tényleg az utánpótlás javítása volt az eredeti cél. Emellett valószínûleg a nõi kvótát is sikerült teljesíteni, legalábbis a különbözõ szövetségi kiadványok szerint már több mint 10 ezer hölgy focizik Magyarországon.

Elárasztották a focipályák az országot

Igazából a pályaépítési programra sem lehet panasz, már persze, ha a dolog anyagi részét figyelmen kívül hagyjuk, és csak a mennyiségre koncentrálunk. Itt az MLSZ a grundnosztalgiából kiindulva azt feltételezte, hogy ha elárasztják az országot kisebb pályákkal, akkor gyerekek tömegei kezdenek majd el focizni, és az új pályák – akárcsak az 50-60-as években a grundok – ontják majd magukból a fiatal tehetségeket.

A szövetség tao-támogatásból, azaz nagyrészt közpénzbõl közel 650 pálya megépítését támogatta 2012 óta az ország különbözõ pontjain. Persze lehet vitatni, hogy feltétlenül el kellett-e költeni ilyen célra több 10 milliárd forintot, de egész biztosan nem ez volt a legrosszabbul hasznosuló befektetés a magyar futballban. A nemzetközi tapasztalatok alapján a

szabadidõs alapinfrastruktúra fejlesztése ugyanis általában valóban kedvezõen hat a versenysportra is, a szabadidõsport egyéb jótékony hatásairól nem is beszélve.

Ráadásul, ha az MLSZ komolyan gondolta, hogy a tömegbázis megteremtése az egész stratégia megvalósításának alapja, akkor ezekre a beruházásokra valóban szükség volt. Sõt, még a pályák számát sem lehet nagyon kritizálni, itt ugyanis legalább nagyságrendi eltérés nincs a stratégiában szereplõ tervekhez képest.

Az állam pénzügyi szerepvállalása esetében azonban ezt már korántsem lehet elmondani. Bár az MLSZ a stratégiájában többször rögzítette, hogy állami finanszírozás nélkül nem lehet újraéleszteni a magyar futballt, ahhoz képest, ami végül ezen a területen 2011 óta történt, kifejezetten szerények voltak a szövetség elvárásai.

Az MLSZ szakemberei három olyan forrást jelöltek meg, amelyrõl úgy gondolták, hogy javítani lehet vele az alulfinanszírozott futball pénzügyi helyzetét: a hatékonyságjavulást – és ezen keresztül a költségek csökkentését -, a tao-támogatásokat, illetve az utánpótlásra kapott egyéb állami forrásokat. Ezt egészítették még ki az infrastruktúra fejlesztésére, azaz a pályák és stadionok építésekre kért pénzzel.

Mindent összevetve tíz évre nagyjából 170 milliárd forintnyi állami forrást reméltek, de óvatos becslés szerint is négyszer ennyit kaptak.

Ráadásul utóbbi nem is a végsõ összeg, hiszen még nem értünk az egy évtizedes tervezési idõszak végére. A hatalmas túllépés magyarázata, hogy a kormány egyrészt nem csak az MLSZ által vázolt három csatornán öntötte a pénzt a fociba, másrészt ezeken keresztül is sokkal többet adott.

A tao-rendszerre például összesítõ táblázatában évi 2-3 milliárdot tervezett be a szövetség, ehhez képest már az elsõ évben 23 milliárd jött be ebbõl a forrásból, azóta pedig csak hízott a program. Az eddig rögzített adatok szerint a hazai cégek 2011 óta 283 milliárd forint adót fizettek a központi költségvetés helyett futballszervezeteknek.

Hasonlóan nagy volt az eltérés az utánpótlás-nevelés fejlesztésére kért és kapott összegek között. Erre 2011-ben évi 400 milliót remélt az MLSZ, a tavalyi büdzséjébe azonban már hatmilliárdot tervezett be, összesítve pedig 18 milliárd felett járunk, szemben a remélt néggyel.

Ennél is jóval nagyobb összeget osztott szét a csapatok között a szövetség a közvetítési jogok értékesítésébõl befolyt összegbõl. Bár normál esetben ez piaci bevétel lenne, itthon burkolt állami támogatás, hiszen a közmédia vette meg a jogokat masszívan túlárazva.

Mindezek fényében nem meglepõ, hogy nemcsak a focicsapatok gazdálkodhatnak sokkal több pénzbõl, mint korábban, hanem az MLSZ is. A stratégiáról szóló vitaanyag alapján úgy tûnt, fixen 10-12 milliárdos éves büdzsével számolnak, amely évrõl évre néhány százalékkal bõvül majd. Ehhez képest már 2012-ben az egy évvel korábbi másfélszeresére ugrott a szövetség bevétele, tavaly pedig majdnem hatszor annyiból sáfárkodhattak, mint 2011-ben.

A legnagyobb tétel, a stadionok fejlesztése ráadásul az eddig felsoroltakban benne sincs. Bár az MLSZ messze erre kérte a legtöbb állami forrást, abból az összegbõl, amit akkor az új Puskás arénára és négy másik stadion megépítésére igényeltek volna, végül a Puskás fele sem jött ki. A vitaanyag 80 milliárd forintra becsülte az öt létesítmény együttes költségét, de a teljes 10 éves idõszakban építéssel és fenntartással együtt is csak 121 milliárdos költséget saccoltak. Jelenleg ennek közel a háromszorosánál tartunk.


HIRDETÉS

G7 SZEKTOR
Jandó Zoltán
Jandó Zoltán
2019. április 20. 07:58• ADAT, KÖZÉLET
Kértek 170 milliárdot a magyar focira, a kormány négyszer annyit adott
Ha terjedelmét tekintve nem is túl hosszú, de elsõ ránézésre végiggondolt stratégiával vágott neki a hazai futball megújításának a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a 2010-es kormányváltást követõen. Az MLSZ némileg leegyszerûsítve azt tervezte, hogy állami segítséggel megteremti az alapokat, azaz a tömegbázist, az infrastrukturális és a pénzügyi hátteret, és erre építve teszi ismét népszerûvé és eredményessé a magyar focit.

HIRDETÉS

A stratégiáról – amelynek kidolgozásán tucatnyi ember dolgozott, és amelyhez a teljes új elnökség a nevét adta, köztük a Quaestor-ügy miatt azóta letartóztatott Tarsoly Csaba is – egy elõzetes vitaanyag és egy jobban szerkesztett, kissé kilúgozott végsõ verzió is született. A következõ napokban egy cikksorozatban témánként haladva bemutatjuk, hogy mit tervezett az MLSZ, és ebbõl mi valósult meg az elmúlt nyolc évben. Elsõ lépésben azt néztük meg, hogy mennyire sikerült megteremteni azokat az alapokat, amiket a szövetség 2011-ben szükségesnek tartott a fejlõdéshez.



KAPCSOLÓDÓ CIKKMár nyolc éve tömik a focicsapatokat állami milliárdokkal, lassan belefulladnak2010-ben 500 millióból gazdálkodhatott egy NB1-es csapat, most 2 milliárdból. Rengeteg támogatás jön az államtól és milliárdoknak nem lehet megállapítani az eredetét.



Épül a tömegbázis
Bár az teljesen egyértelmû, hogy a végsõ célt, azaz a magyar foci eredményessé és népszerûvé tételét nem sikerült elérni, azt nem lehet mondani, hogy a stratégiából semmi nem valósult meg. A labdarúgók száma például elég szép ütemben növekedett az elmúlt években. Bár az adatokkal kapcsolatban felmerülnek bizonyos kételyek – errõl nagyjából egy éve az Index írt alapos cikket –, az MLSZ számai szerint 2016 végén 255 ezer regisztrált futballista volt az országban, majdnem kétszer annyi, mint 2010-ben. Az ezt követõen közzétett dokumentumok alapján ráadásul ez a szám azóta további tízezrekkel nõhetett.


HIRDETÉS


Mindez azt jelenti, hogy elvileg a 2011-es elvárásokat is sikerült túlteljesíteni. Akkor az MLSZ azt fogalmazta meg célként, hogy 2019-re 160 ezer férfi és 10 ezer nõi focista legyen az országban. A stratégia végsõ verziójába azonban ennél kisebb szám került, ott már csak 120 ezer férfi labdarúgóval kalkuláltak.

Nem egyértelmû, hogy az akkori óvatoskodásnak mi volt az oka, de az biztos, hogy felesleges volt szerénykedni. A szövetségnél jelenleg nyilvántartott futballisták száma akkor is meghaladja a vártat, ha a vitaanyagban rögzített nagyobb, 170 ezres adathoz még a remélt 60 ezer focistanövendéket is hozzáadjuk.



KAPCSOLÓDÓ CIKKEgymilliárd forintért vett játékosokat a magyar utánpótlás felcsúti fellegváraHiába vernek el hatalmas összegeket játékosvásárlásra a csapatok, a futballisták leértékelõdnek Magyarországon.



Más kérdés, hogy az MLSZ korosztályonként és nemenként már nem közölt hivatalos adatokat. Így elég komoly esély van arra, hogy a masszív túlteljesítés jelentõs részben a különbözõ programokba, elsõsorban a Bozsik intézményi programba bevont gyerekeknek köszönhetõ. Ez azonban még mindig nem lenne gond, különösen, ha tényleg az utánpótlás javítása volt az eredeti cél. Emellett valószínûleg a nõi kvótát is sikerült teljesíteni, legalábbis a különbözõ szövetségi kiadványok szerint már több mint 10 ezer hölgy focizik Magyarországon.

Elárasztották a focipályák az országot
Igazából a pályaépítési programra sem lehet panasz, már persze, ha a dolog anyagi részét figyelmen kívül hagyjuk, és csak a mennyiségre koncentrálunk. Itt az MLSZ a grundnosztalgiából kiindulva azt feltételezte, hogy ha elárasztják az országot kisebb pályákkal, akkor gyerekek tömegei kezdenek majd el focizni, és az új pályák – akárcsak az 50-60-as években a grundok – ontják majd magukból a fiatal tehetségeket.

HIRDETÉS



A szövetség tao-támogatásból, azaz nagyrészt közpénzbõl közel 650 pálya megépítését támogatta 2012 óta az ország különbözõ pontjain. Persze lehet vitatni, hogy feltétlenül el kellett-e költeni ilyen célra több 10 milliárd forintot, de egész biztosan nem ez volt a legrosszabbul hasznosuló befektetés a magyar futballban. A nemzetközi tapasztalatok alapján a

szabadidõs alapinfrastruktúra fejlesztése ugyanis általában valóban kedvezõen hat a versenysportra is, a szabadidõsport egyéb jótékony hatásairól nem is beszélve.

Ráadásul, ha az MLSZ komolyan gondolta, hogy a tömegbázis megteremtése az egész stratégia megvalósításának alapja, akkor ezekre a beruházásokra valóban szükség volt. Sõt, még a pályák számát sem lehet nagyon kritizálni, itt ugyanis legalább nagyságrendi eltérés nincs a stratégiában szereplõ tervekhez képest.

Megszaladt a ceruza
Az állam pénzügyi szerepvállalása esetében azonban ezt már korántsem lehet elmondani. Bár az MLSZ a stratégiájában többször rögzítette, hogy állami finanszírozás nélkül nem lehet újraéleszteni a magyar futballt, ahhoz képest, ami végül ezen a területen 2011 óta történt, kifejezetten szerények voltak a szövetség elvárásai.

Az MLSZ szakemberei három olyan forrást jelöltek meg, amelyrõl úgy gondolták, hogy javítani lehet vele az alulfinanszírozott futball pénzügyi helyzetét: a hatékonyságjavulást – és ezen keresztül a költségek csökkentését -, a tao-támogatásokat, illetve az utánpótlásra kapott egyéb állami forrásokat. Ezt egészítették még ki az infrastruktúra fejlesztésére, azaz a pályák és stadionok építésekre kért pénzzel.

Mindent összevetve tíz évre nagyjából 170 milliárd forintnyi állami forrást reméltek, de óvatos becslés szerint is négyszer ennyit kaptak.

Ráadásul utóbbi nem is a végsõ összeg, hiszen még nem értünk az egy évtizedes tervezési idõszak végére. A hatalmas túllépés magyarázata, hogy a kormány egyrészt nem csak az MLSZ által vázolt három csatornán öntötte a pénzt a fociba, másrészt ezeken keresztül is sokkal többet adott.

A tao-rendszerre például összesítõ táblázatában évi 2-3 milliárdot tervezett be a szövetség, ehhez képest már az elsõ évben 23 milliárd jött be ebbõl a forrásból, azóta pedig csak hízott a program. Az eddig rögzített adatok szerint a hazai cégek 2011 óta 283 milliárd forint adót fizettek a központi költségvetés helyett futballszervezeteknek.


Hasonlóan nagy volt az eltérés az utánpótlás-nevelés fejlesztésére kért és kapott összegek között. Erre 2011-ben évi 400 milliót remélt az MLSZ, a tavalyi büdzséjébe azonban már hatmilliárdot tervezett be, összesítve pedig 18 milliárd felett járunk, szemben a remélt néggyel.


Ennél is jóval nagyobb összeget osztott szét a csapatok között a szövetség a közvetítési jogok értékesítésébõl befolyt összegbõl. Bár normál esetben ez piaci bevétel lenne, itthon burkolt állami támogatás, hiszen a közmédia vette meg a jogokat masszívan túlárazva.



KAPCSOLÓDÓ CIKKTízmilliárd forint folyik át az MLSZ-en a futballcsapatokhozMég annál is sokkal több pénz kapnak a magyar focicsapatok a közvetítésekért, mint amennyirõl eddig hallani lehetett.



Mindezek fényében nem meglepõ, hogy nemcsak a focicsapatok gazdálkodhatnak sokkal több pénzbõl, mint korábban, hanem az MLSZ is. A stratégiáról szóló vitaanyag alapján úgy tûnt, fixen 10-12 milliárdos éves büdzsével számolnak, amely évrõl évre néhány százalékkal bõvül majd. Ehhez képest már 2012-ben az egy évvel korábbi másfélszeresére ugrott a szövetség bevétele, tavaly pedig majdnem hatszor annyiból sáfárkodhattak, mint 2011-ben.


Egy fél puskásnyi pénzt kértek
A legnagyobb tétel, a stadionok fejlesztése ráadásul az eddig felsoroltakban benne sincs. Bár az MLSZ messze erre kérte a legtöbb állami forrást, abból az összegbõl, amit akkor az új Puskás arénára és négy másik stadion megépítésére igényeltek volna, végül a Puskás fele sem jött ki. A vitaanyag 80 milliárd forintra becsülte az öt létesítmény együttes költségét, de a teljes 10 éves idõszakban építéssel és fenntartással együtt is csak 121 milliárdos költséget saccoltak. Jelenleg ennek közel a háromszorosánál tartunk.


Csak arra az öt arénára, amely a stratégiában szerepelt, 220 milliárd forint ment el, de ezeken kívül is volt még számos milliárdos nagyságrendû egyedi fejlesztés, és egy olyan stadionfejlesztési program is, amiben több mint egy tucatnyi kisebb város gyakran alsóbb osztályokban játszó csapata kapott új arénát százmilliókból.

A finanszírozás estében egyetlen terület van, ahol nem sikerült teljesíteni a terveket: a mûködési hatékonyság javításából – és ezzel párhuzamosan a költségek csökkentésébõl – semmi nem lett, sõt itt egyértelmûen ellentétes folyamatok játszódtak le. A magyar labdarúgás pazarlóbb, mint bármikor, sok esetben teljesen értelmetlen dolgokra mennek el százmilliók, a játékosfizetések köszönõviszonyban sincsenek a teljesítménnyel. Ennek az oka pedig épp az, hogy minden említett csatornán

elöntötte a focit a pénz, így a sportág szereplõit semmi nem késztette arra, hogy hatékonyan használják fel a forrásokat.

Ebbõl már egyértelmûen látszik, hogy az MLSZ elvárásainak sokszoros túlteljesítésével a kormányzat gazdasági szempontból egyértelmûen ártott a magyar futballnak. Így esély sem volt annak az elérésére, amit a szövetség középtávú célként jelölt meg, jelesül, hogy a hazai labdarúgás önfenntartó legyen, és ne szoruljon állami forrásokra. A döntéshozók ezt már csak azért is fontosnak tartották, mert egy a fejlesztési dokumentumokban is idézett TÁRKI-felmérés szerint a magyarok többsége már a 2010-es évek elõtt sem gondolta úgy, hogy közpénzzel kellene tömni a magyar focit. 2007-ben, amikor a kormányzat finoman szólva sem kényeztette el a labdarúgást, a magyarok kétharmada vélekedett úgy, hogy kevesebbet vagy egyáltalán nem költene focira állami forrásból.

A szövetség azt tervezte, hogy a 2010-es évek végére ezt el is érjük. Az MLSZ stratégiája egyenesen úgy fogalmaz, hogy: „A labdarúgás, ha jól üzemeltetik, a költségvetés nettó befizetõjévé válhat a nettó haszonélvezõjébõl. Ezen összefüggés megvalósításával és a társadalom tagjaival való elismertetésével 2018-2020-ra elérhetõ a magyar labdarúgás fenntartható felemelkedése.”

Vagyis az idén a magyar futballnak már hoznia és nem vinnie kellene a közpénzt, ehhez képest 2019-re több mint százmilliárdnyi focihoz kapcsolódó kiadást tervezett be a kormány.

Ami pedig talán ennél is nagyobb probléma, hogy az állami milliárdok továbbra is ellenõrizetlenül és átláthatatlanul áramlanak a fociba. Pedig a szövetség stratégiájában a transzparencia megteremtése is nagy hangsúlyt kapott, sõt elvileg ezt a kabinet is elvárta. A stratégiában azt írták, hogy a

„kormány tehát egyrészrõl szigorúan elvárja a labdarúgás gazdasági megtisztulását, másrészrõl határozottan támogatja az öntisztulási folyamatot”.

Arról a korányról van ugye szó, amelynek minisztériumai évekig minden fórumot felhasználtak arra, hogy ne lehessen kideríteni, honnan érkeznek a tao-milliárdok a sportba, majd amikor bukták a pert, az egyik tárca közölte: meg sincsenek a dokumentumok. Mellesleg ugyanezeket az adatokat a transzparencia szükségességét hosszan taglaló MLSZ is visszatartotta, de a támogatások ellenõrzésénél sem vitézkedett se a szövetség, se a kabinet.

Nem csak a taóval vannak azonban ilyen gondok. Hiába helyezett komoly szankciókat kilátásba az MLSZ arra az esetre, ha egy csapat nem számol be átláthatóan üzleti mûködésérõl, simán elõfordulhat, hogy a Fradi milliárdok eredetét titkolja, és úgy pakolnak közvetve állami forrásokat a cégbe, hogy azt többre értékelik, mint a Barcelonát, a Manchester Unitedet és a Real Madridot együttvéve.

Forrás: G7
Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
540 milliós adócsalás a vád: Az egyik legnagyobb magyar élelmiszerlánc tulajdonosát vitte el a NAV
Rendőrség: Közel száz menekült akart erőszakosan betörni az országba
Hatalmas gázsit kap a kormánytól Demjén Rózsi, a Tankcsapda, Tóth Gabi és Balázs Fecó
80 ezer gyerek vált otthontalanná a bejrúti robbanások miatt
Az UNICEF becslései szerint mintegy 80 ezer gyerek vált otthontalanná a bejrúti robbanások miatt, nekik és családjuknak azonnali segítségre van szükségük – olvasható a szervezet közlem...
  
Hitelmoratórium: egyre kevesebb ügyfél él vele az OTP-nél
Rendhagyó módon online tájékoztató keretében ismertették az OTP Bank féléves eredményének részleteit, ahol Bencsik László vezérigazgató helyettes azt jelezte, hogy sok ügyfelük nem ...
  
540 milliós adócsalás a vád: Az egyik legnagyobb magyar élelmiszerlánc tulajdonosát vitte el a NAV
A NAV nyomozói a napokban őrizetbe vettek egy „közismert kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonost” Debrecenben. A hatóság közleménye szerint a vállalkozó egy év a...
  
36 milliárdot kapott Tombor András tehetséggondozó alapítványa
A kormány a gazdaságvédelmi programokra szánt pénzből csoportosította át a pénzt a Matthias Corvinus Collegiumot (MCC) működtető Tihanyi Alapítvány működési kiadásaira Az MCC alapít...
  
Tűzvész a Hajdúságban, 45 tűzoltó küzd a lángokkal
Egy faipari épület gyulladt ki Kigyulladt egy épület egy faipari telephelyen péntek reggel Hajdúböszörményben, a Kórház téren, a lángokkal jelenleg is nagy erőkkel küzdenek a tűzoltók...
  
Közel 100 ezer forintba kerül a PCR-teszt a hódmezővásárhelyi kórházban
A Csongrád-Csanád Megyei Egészségügyi Ellátó Központban 96 450 forintba kerül elvégezni azt a PCR-tesztet, amelynek a költségét a Nemzeti Népegészségügyi Központ 30 ezer forintra lő...
  
Így néz ki a híres Járványügyi Bevetési Egység
Feladatuk a szuperfertőzők felbukkanása utáni kontaktkutatás és elkülönítés lesz Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában bejelentette, pár órával később be is mutatták a J...
  
Elvitte a NAV az egyik legnagyobb magyar élelmiszerlánc tulajdonosát
A NAV nyomozói a napokban őrizetbe vettek egy „közismert kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonost” Debrecenben A hatóság közleménye szerint a vállalkozó egy év ala...
  
Feljelentették Farkas Flóriánt Kövér Lászlónál az erkölcsisége miatt
Farkas Flórián országgyűlési képviselő, illetve Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló magatartása méltatlan a képviselői erkölcsiséghez – írta Kövér László házelnöknek cím...
  
Könnyezve ölelte át kitagadott unokáját Pécsi Ildikó
Pécsi Ildikó és unokája könnyezve ölelték át egymást Szűcs Lajos sírja mellett. Pécsi Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő összetört a gyásztól, kórházban is kezelt...
  
Rétvári: A kormánynak a pedagógusok szakmai és anyagi megbecsülése egyaránt kiemelten fontos
Július 1-től 10 százalékkal emelkedett a pedagógusok bére, az iskolaigazgatók és helyetteseik pedig vezetői pótlékemelésben részesültek. A megemelt bérek augusztus első napjaiban megé...
  
Müller Cecília: Az illegális migráció nagyban veszélyezteti a magyar járványkezelést
A rendőrségi felvételeken látható, ahogyan augusztus ötödikén éjjel körülbelül száz menekült gyűlt össze Röszkénél a szerb oldalon, a határ közelében. A rendőrség szerint miut...
  
Orbán: Sci-fi filmekben látható különleges egységet hoz létre az operatív törzs
A koronavírus elleni harcban az ország intelligenciaszintje, és az emberek felelőssége dönti el a védekezés sikerességét. Egyebek mellett erről beszélt reggeli rádióinterjújában a mini...
  
Kaposvár: Eltörte kiskorú áldozatának orrát egy 32 éves férfi
Súlyos testi sértés bűntette miatt emelt vádat a Kaposvári Járási Ügyészség azzal a 32 éves férfival szemben, aki az útjában álló kiskorú sértettet többször orron ütötte A vádl...
  
800 millió forintot különítenek el a cigány muzsikusoknak
Budapest — Úgy tűnik, a fesztiválszezon elúszott erre az évre, ezért raktárkoncertekkel segíti a kormány a zenészeket, akik a koronavírus-járvány miatt jó ideje nem jutottak bevételhe...
  
Fluor nem kér a pénzből: zenekaruk többi tagjának adnák a teljes gázsit
Budapest — Úgy tűnik, a fesztiválszezon elúszott erre az évre, ezért raktárkoncertekkel segíti a kormány a zenészeket, akik a koronavírus-járvány miatt jó ideje nem jutottak bevételhe...
  
Sok család kerül bajba - Nincs napirenden a bértámogatás meghosszabbítása
De lehet, hogy 2021-ben is élnek majd a fizetési moratóriumok Augusztus végéig jelentkezhetnek a cégek az állami bértámogatási programra A támogatás iránt nagy volt az igény, a koronaví...
  
A kormány elkezdett felkészülni a digitális oktatásra
Tovább fejleszti a kormány a KRÉTA oktatási rendszert a digitális oktatás hatékonyabb támogatása érdekében - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára A...
  
Előkerülnek a milliárdok raktárkoncertre és cigányzenére
Megjelent a kormányhatározat, amivel előteremtik a pénzt a raktárkoncertekre és a cigányzene támogatására Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő jelentette be nemrég, hogy állami támog...
  
Több mint 50 milliós osztalék: ennyit vett ki a cégéből Kocsis Máté és családja
Jól fialt tavaly a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté családi cége A nyereség mellett azonban még a cég tartalékait is megcsapolták Rekordösszegű pénzt vett ki Kocsis Máté és csalá...
  
Botrány: Erdei Zsolt lemondott
A Magyar Nemzet információi szerint távozott a Magyar Ökölvívó Szövetség (MÖSZ) társelnöki pozíciójából Erdei Zsolt A világbajnok öklözőt 2017 áprilisában választották meg a sz...
  
Kiverte a biztosítékot mert rákérdeztek, kényszermunkában gyártottak e maszkokat
Demeter Márta azt akarta megtudni, hogy vettünk-e ujgur kényszermunkásokkal gyártatott maszkokat, kapott egy semmire sem jó választ Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselő tett fel í...
  
Rekordosztalékot vett ki cégéből Kocsis Máté és családja
Az Mforhu szerint jól fialt tavaly a Fidesz frakcióvezetőjének családi cége Rekordösszegű pénzt vett ki Kocsis Máté és családja az általuk vezetett Hobby Key Kft-ből tavaly – minderr...
  
Újabb botrány van Farkas Flórián körül
Méltatlan a képviseletre, írja a házelnöknek az ORÖ elnökhelyettese Méltatlan a képviseletre Farkas Flórián országgyűlési képviselő, illetve Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló...
  
Schobert Norbi megint elmondta a véleményét - szigorításokat javasol
A fitneszguru most a közösségi médiáról osztotta meg gondolatait Rövid interjút készített a Blikk Schobert Norberttel, aki elárulta: akkor adott gyermekeiknek mobilt, amikor azok betöltöt...
  
Emberölés miatt nyomoznak a meghalt rab ügyében
Az ügyészség vizsgálja annak a 34 éves férfinek a halálát, aki július 23-án halt meg intézkedés közben a sátoraljaújhelyi börtönben A BV közleménye szerint „a fogvatartott dühön...
  
15 ezerrel kevesebb kórházi ágyon ápolnak betegeket, mint a járvány előtt
Júniusban elkezdték feltölteni a tavasszal kiürített kórházi ágyakat A nyár első hónapjában az összes kórházi ágy 53 százalékát használták ki, 12 százalékkal többet, mint máju...
  
Siófok: egy beteg és egy ápoló is elkapta a vírust
„Tegnap a késő esti órákban derült ki, hogy Intézményünk Belgyógyászati Osztályán egy beteg és egy ápoló koronavírus tesztje pozitív lett” - közölte csütörtökön a siófoki k...
  
Orbán: vannak ezek az emberjogi harcosok, akiket én csak libernyákoknak nevezek
"Továbbra is szeretném kérni az ország polgáraitól, hogy segítség a védekezést, () de nem lehet az élet minden rezdülését körülárkolni, mindenki mellé rendőrt állítani," mondta a ...
  
Orbán: Úgy neveltem a lányaimat, hogy a saját lábukon meg tudjanak állni
"Továbbra is szeretném kérni az ország polgáraitól, hogy segítség a védekezést, () de nem lehet az élet minden rezdülését körülárkolni, mindenki mellé rendőrt állítani," mondta a ...
  
THE HUNGARIAN TIMES Impresszum / Sütik
Így megy ez: Kértek 170 milliárdot a magyar focira, négyszer annyit adott a kormány!
Ha terjedelmét tekintve nem is túl hosszú, de elsõ ránézésre végiggondolt stratégiával vágott neki a hazai futball megújításának a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a 2010-es kormányváltást követõen. Az MLSZ némileg leegyszerûsítve azt tervezte, hogy állami segítséggel megteremti az alapokat, azaz a tömegbázist, az infrastrukturális és a pénzügyi hátteret, és erre építve teszi ismét népszerûvé és eredményessé a magyar focit.

A stratégiáról – amelynek kidolgozásán tucatnyi ember dolgozott, és amelyhez a teljes új elnökség a nevét adta, köztük a Quaestor-ügy miatt azóta letartóztatott Tarsoly Csaba is – egy elõzetes vitaanyag és egy jobban szerkesztett, kissé kilúgozott végsõ verzió is született. A következõ napokban egy cikksorozatban témánként haladva bemutatjuk, hogy mit tervezett az MLSZ, és ebbõl mi valósult meg az elmúlt nyolc évben. Elsõ lépésben azt néztük meg, hogy mennyire sikerült megteremteni azokat az alapokat, amiket a szövetség 2011-ben szükségesnek tartott a fejlõdéshez.

Bár az teljesen egyértelmû, hogy a végsõ célt, azaz a magyar foci eredményessé és népszerûvé tételét nem sikerült elérni, azt nem lehet mondani, hogy a stratégiából semmi nem valósult meg. A labdarúgók száma például elég szép ütemben növekedett az elmúlt években. Bár az adatokkal kapcsolatban felmerülnek bizonyos kételyek – errõl nagyjából egy éve az Index írt alapos cikket –, az MLSZ számai szerint 2016 végén 255 ezer regisztrált futballista volt az országban, majdnem kétszer annyi, mint 2010-ben. Az ezt követõen közzétett dokumentumok alapján ráadásul ez a szám azóta további tízezrekkel nõhetett.

Mindez azt jelenti, hogy elvileg a 2011-es elvárásokat is sikerült túlteljesíteni. Akkor az MLSZ azt fogalmazta meg célként, hogy 2019-re 160 ezer férfi és 10 ezer nõi focista legyen az országban. A stratégia végsõ verziójába azonban ennél kisebb szám került, ott már csak 120 ezer férfi labdarúgóval kalkuláltak.

Nem egyértelmû, hogy az akkori óvatoskodásnak mi volt az oka, de az biztos, hogy felesleges volt szerénykedni. A szövetségnél jelenleg nyilvántartott futballisták száma akkor is meghaladja a vártat, ha a vitaanyagban rögzített nagyobb, 170 ezres adathoz még a remélt 60 ezer focistanövendéket is hozzáadjuk.

Más kérdés, hogy az MLSZ korosztályonként és nemenként már nem közölt hivatalos adatokat. Így elég komoly esély van arra, hogy a masszív túlteljesítés jelentõs részben a különbözõ programokba, elsõsorban a Bozsik intézményi programba bevont gyerekeknek köszönhetõ. Ez azonban még mindig nem lenne gond, különösen, ha tényleg az utánpótlás javítása volt az eredeti cél. Emellett valószínûleg a nõi kvótát is sikerült teljesíteni, legalábbis a különbözõ szövetségi kiadványok szerint már több mint 10 ezer hölgy focizik Magyarországon.

Elárasztották a focipályák az országot

Igazából a pályaépítési programra sem lehet panasz, már persze, ha a dolog anyagi részét figyelmen kívül hagyjuk, és csak a mennyiségre koncentrálunk. Itt az MLSZ a grundnosztalgiából kiindulva azt feltételezte, hogy ha elárasztják az országot kisebb pályákkal, akkor gyerekek tömegei kezdenek majd el focizni, és az új pályák – akárcsak az 50-60-as években a grundok – ontják majd magukból a fiatal tehetségeket.

A szövetség tao-támogatásból, azaz nagyrészt közpénzbõl közel 650 pálya megépítését támogatta 2012 óta az ország különbözõ pontjain. Persze lehet vitatni, hogy feltétlenül el kellett-e költeni ilyen célra több 10 milliárd forintot, de egész biztosan nem ez volt a legrosszabbul hasznosuló befektetés a magyar futballban. A nemzetközi tapasztalatok alapján a

szabadidõs alapinfrastruktúra fejlesztése ugyanis általában valóban kedvezõen hat a versenysportra is, a szabadidõsport egyéb jótékony hatásairól nem is beszélve.

Ráadásul, ha az MLSZ komolyan gondolta, hogy a tömegbázis megteremtése az egész stratégia megvalósításának alapja, akkor ezekre a beruházásokra valóban szükség volt. Sõt, még a pályák számát sem lehet nagyon kritizálni, itt ugyanis legalább nagyságrendi eltérés nincs a stratégiában szereplõ tervekhez képest.

Az állam pénzügyi szerepvállalása esetében azonban ezt már korántsem lehet elmondani. Bár az MLSZ a stratégiájában többször rögzítette, hogy állami finanszírozás nélkül nem lehet újraéleszteni a magyar futballt, ahhoz képest, ami végül ezen a területen 2011 óta történt, kifejezetten szerények voltak a szövetség elvárásai.

Az MLSZ szakemberei három olyan forrást jelöltek meg, amelyrõl úgy gondolták, hogy javítani lehet vele az alulfinanszírozott futball pénzügyi helyzetét: a hatékonyságjavulást – és ezen keresztül a költségek csökkentését -, a tao-támogatásokat, illetve az utánpótlásra kapott egyéb állami forrásokat. Ezt egészítették még ki az infrastruktúra fejlesztésére, azaz a pályák és stadionok építésekre kért pénzzel.

Mindent összevetve tíz évre nagyjából 170 milliárd forintnyi állami forrást reméltek, de óvatos becslés szerint is négyszer ennyit kaptak.

Ráadásul utóbbi nem is a végsõ összeg, hiszen még nem értünk az egy évtizedes tervezési idõszak végére. A hatalmas túllépés magyarázata, hogy a kormány egyrészt nem csak az MLSZ által vázolt három csatornán öntötte a pénzt a fociba, másrészt ezeken keresztül is sokkal többet adott.

A tao-rendszerre például összesítõ táblázatában évi 2-3 milliárdot tervezett be a szövetség, ehhez képest már az elsõ évben 23 milliárd jött be ebbõl a forrásból, azóta pedig csak hízott a program. Az eddig rögzített adatok szerint a hazai cégek 2011 óta 283 milliárd forint adót fizettek a központi költségvetés helyett futballszervezeteknek.

Hasonlóan nagy volt az eltérés az utánpótlás-nevelés fejlesztésére kért és kapott összegek között. Erre 2011-ben évi 400 milliót remélt az MLSZ, a tavalyi büdzséjébe azonban már hatmilliárdot tervezett be, összesítve pedig 18 milliárd felett járunk, szemben a remélt néggyel.

Ennél is jóval nagyobb összeget osztott szét a csapatok között a szövetség a közvetítési jogok értékesítésébõl befolyt összegbõl. Bár normál esetben ez piaci bevétel lenne, itthon burkolt állami támogatás, hiszen a közmédia vette meg a jogokat masszívan túlárazva.

Mindezek fényében nem meglepõ, hogy nemcsak a focicsapatok gazdálkodhatnak sokkal több pénzbõl, mint korábban, hanem az MLSZ is. A stratégiáról szóló vitaanyag alapján úgy tûnt, fixen 10-12 milliárdos éves büdzsével számolnak, amely évrõl évre néhány százalékkal bõvül majd. Ehhez képest már 2012-ben az egy évvel korábbi másfélszeresére ugrott a szövetség bevétele, tavaly pedig majdnem hatszor annyiból sáfárkodhattak, mint 2011-ben.

A legnagyobb tétel, a stadionok fejlesztése ráadásul az eddig felsoroltakban benne sincs. Bár az MLSZ messze erre kérte a legtöbb állami forrást, abból az összegbõl, amit akkor az új Puskás arénára és négy másik stadion megépítésére igényeltek volna, végül a Puskás fele sem jött ki. A vitaanyag 80 milliárd forintra becsülte az öt létesítmény együttes költségét, de a teljes 10 éves idõszakban építéssel és fenntartással együtt is csak 121 milliárdos költséget saccoltak. Jelenleg ennek közel a háromszorosánál tartunk.


HIRDETÉS

G7 SZEKTOR
Jandó Zoltán
Jandó Zoltán
2019. április 20. 07:58• ADAT, KÖZÉLET
Kértek 170 milliárdot a magyar focira, a kormány négyszer annyit adott
Ha terjedelmét tekintve nem is túl hosszú, de elsõ ránézésre végiggondolt stratégiával vágott neki a hazai futball megújításának a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a 2010-es kormányváltást követõen. Az MLSZ némileg leegyszerûsítve azt tervezte, hogy állami segítséggel megteremti az alapokat, azaz a tömegbázist, az infrastrukturális és a pénzügyi hátteret, és erre építve teszi ismét népszerûvé és eredményessé a magyar focit.

HIRDETÉS

A stratégiáról – amelynek kidolgozásán tucatnyi ember dolgozott, és amelyhez a teljes új elnökség a nevét adta, köztük a Quaestor-ügy miatt azóta letartóztatott Tarsoly Csaba is – egy elõzetes vitaanyag és egy jobban szerkesztett, kissé kilúgozott végsõ verzió is született. A következõ napokban egy cikksorozatban témánként haladva bemutatjuk, hogy mit tervezett az MLSZ, és ebbõl mi valósult meg az elmúlt nyolc évben. Elsõ lépésben azt néztük meg, hogy mennyire sikerült megteremteni azokat az alapokat, amiket a szövetség 2011-ben szükségesnek tartott a fejlõdéshez.



KAPCSOLÓDÓ CIKKMár nyolc éve tömik a focicsapatokat állami milliárdokkal, lassan belefulladnak2010-ben 500 millióból gazdálkodhatott egy NB1-es csapat, most 2 milliárdból. Rengeteg támogatás jön az államtól és milliárdoknak nem lehet megállapítani az eredetét.



Épül a tömegbázis
Bár az teljesen egyértelmû, hogy a végsõ célt, azaz a magyar foci eredményessé és népszerûvé tételét nem sikerült elérni, azt nem lehet mondani, hogy a stratégiából semmi nem valósult meg. A labdarúgók száma például elég szép ütemben növekedett az elmúlt években. Bár az adatokkal kapcsolatban felmerülnek bizonyos kételyek – errõl nagyjából egy éve az Index írt alapos cikket –, az MLSZ számai szerint 2016 végén 255 ezer regisztrált futballista volt az országban, majdnem kétszer annyi, mint 2010-ben. Az ezt követõen közzétett dokumentumok alapján ráadásul ez a szám azóta további tízezrekkel nõhetett.


HIRDETÉS


Mindez azt jelenti, hogy elvileg a 2011-es elvárásokat is sikerült túlteljesíteni. Akkor az MLSZ azt fogalmazta meg célként, hogy 2019-re 160 ezer férfi és 10 ezer nõi focista legyen az országban. A stratégia végsõ verziójába azonban ennél kisebb szám került, ott már csak 120 ezer férfi labdarúgóval kalkuláltak.

Nem egyértelmû, hogy az akkori óvatoskodásnak mi volt az oka, de az biztos, hogy felesleges volt szerénykedni. A szövetségnél jelenleg nyilvántartott futballisták száma akkor is meghaladja a vártat, ha a vitaanyagban rögzített nagyobb, 170 ezres adathoz még a remélt 60 ezer focistanövendéket is hozzáadjuk.



KAPCSOLÓDÓ CIKKEgymilliárd forintért vett játékosokat a magyar utánpótlás felcsúti fellegváraHiába vernek el hatalmas összegeket játékosvásárlásra a csapatok, a futballisták leértékelõdnek Magyarországon.



Más kérdés, hogy az MLSZ korosztályonként és nemenként már nem közölt hivatalos adatokat. Így elég komoly esély van arra, hogy a masszív túlteljesítés jelentõs részben a különbözõ programokba, elsõsorban a Bozsik intézményi programba bevont gyerekeknek köszönhetõ. Ez azonban még mindig nem lenne gond, különösen, ha tényleg az utánpótlás javítása volt az eredeti cél. Emellett valószínûleg a nõi kvótát is sikerült teljesíteni, legalábbis a különbözõ szövetségi kiadványok szerint már több mint 10 ezer hölgy focizik Magyarországon.

Elárasztották a focipályák az országot
Igazából a pályaépítési programra sem lehet panasz, már persze, ha a dolog anyagi részét figyelmen kívül hagyjuk, és csak a mennyiségre koncentrálunk. Itt az MLSZ a grundnosztalgiából kiindulva azt feltételezte, hogy ha elárasztják az országot kisebb pályákkal, akkor gyerekek tömegei kezdenek majd el focizni, és az új pályák – akárcsak az 50-60-as években a grundok – ontják majd magukból a fiatal tehetségeket.

HIRDETÉS



A szövetség tao-támogatásból, azaz nagyrészt közpénzbõl közel 650 pálya megépítését támogatta 2012 óta az ország különbözõ pontjain. Persze lehet vitatni, hogy feltétlenül el kellett-e költeni ilyen célra több 10 milliárd forintot, de egész biztosan nem ez volt a legrosszabbul hasznosuló befektetés a magyar futballban. A nemzetközi tapasztalatok alapján a

szabadidõs alapinfrastruktúra fejlesztése ugyanis általában valóban kedvezõen hat a versenysportra is, a szabadidõsport egyéb jótékony hatásairól nem is beszélve.

Ráadásul, ha az MLSZ komolyan gondolta, hogy a tömegbázis megteremtése az egész stratégia megvalósításának alapja, akkor ezekre a beruházásokra valóban szükség volt. Sõt, még a pályák számát sem lehet nagyon kritizálni, itt ugyanis legalább nagyságrendi eltérés nincs a stratégiában szereplõ tervekhez képest.

Megszaladt a ceruza
Az állam pénzügyi szerepvállalása esetében azonban ezt már korántsem lehet elmondani. Bár az MLSZ a stratégiájában többször rögzítette, hogy állami finanszírozás nélkül nem lehet újraéleszteni a magyar futballt, ahhoz képest, ami végül ezen a területen 2011 óta történt, kifejezetten szerények voltak a szövetség elvárásai.

Az MLSZ szakemberei három olyan forrást jelöltek meg, amelyrõl úgy gondolták, hogy javítani lehet vele az alulfinanszírozott futball pénzügyi helyzetét: a hatékonyságjavulást – és ezen keresztül a költségek csökkentését -, a tao-támogatásokat, illetve az utánpótlásra kapott egyéb állami forrásokat. Ezt egészítették még ki az infrastruktúra fejlesztésére, azaz a pályák és stadionok építésekre kért pénzzel.

Mindent összevetve tíz évre nagyjából 170 milliárd forintnyi állami forrást reméltek, de óvatos becslés szerint is négyszer ennyit kaptak.

Ráadásul utóbbi nem is a végsõ összeg, hiszen még nem értünk az egy évtizedes tervezési idõszak végére. A hatalmas túllépés magyarázata, hogy a kormány egyrészt nem csak az MLSZ által vázolt három csatornán öntötte a pénzt a fociba, másrészt ezeken keresztül is sokkal többet adott.

A tao-rendszerre például összesítõ táblázatában évi 2-3 milliárdot tervezett be a szövetség, ehhez képest már az elsõ évben 23 milliárd jött be ebbõl a forrásból, azóta pedig csak hízott a program. Az eddig rögzített adatok szerint a hazai cégek 2011 óta 283 milliárd forint adót fizettek a központi költségvetés helyett futballszervezeteknek.


Hasonlóan nagy volt az eltérés az utánpótlás-nevelés fejlesztésére kért és kapott összegek között. Erre 2011-ben évi 400 milliót remélt az MLSZ, a tavalyi büdzséjébe azonban már hatmilliárdot tervezett be, összesítve pedig 18 milliárd felett járunk, szemben a remélt néggyel.


Ennél is jóval nagyobb összeget osztott szét a csapatok között a szövetség a közvetítési jogok értékesítésébõl befolyt összegbõl. Bár normál esetben ez piaci bevétel lenne, itthon burkolt állami támogatás, hiszen a közmédia vette meg a jogokat masszívan túlárazva.



KAPCSOLÓDÓ CIKKTízmilliárd forint folyik át az MLSZ-en a futballcsapatokhozMég annál is sokkal több pénz kapnak a magyar focicsapatok a közvetítésekért, mint amennyirõl eddig hallani lehetett.



Mindezek fényében nem meglepõ, hogy nemcsak a focicsapatok gazdálkodhatnak sokkal több pénzbõl, mint korábban, hanem az MLSZ is. A stratégiáról szóló vitaanyag alapján úgy tûnt, fixen 10-12 milliárdos éves büdzsével számolnak, amely évrõl évre néhány százalékkal bõvül majd. Ehhez képest már 2012-ben az egy évvel korábbi másfélszeresére ugrott a szövetség bevétele, tavaly pedig majdnem hatszor annyiból sáfárkodhattak, mint 2011-ben.


Egy fél puskásnyi pénzt kértek
A legnagyobb tétel, a stadionok fejlesztése ráadásul az eddig felsoroltakban benne sincs. Bár az MLSZ messze erre kérte a legtöbb állami forrást, abból az összegbõl, amit akkor az új Puskás arénára és négy másik stadion megépítésére igényeltek volna, végül a Puskás fele sem jött ki. A vitaanyag 80 milliárd forintra becsülte az öt létesítmény együttes költségét, de a teljes 10 éves idõszakban építéssel és fenntartással együtt is csak 121 milliárdos költséget saccoltak. Jelenleg ennek közel a háromszorosánál tartunk.


Csak arra az öt arénára, amely a stratégiában szerepelt, 220 milliárd forint ment el, de ezeken kívül is volt még számos milliárdos nagyságrendû egyedi fejlesztés, és egy olyan stadionfejlesztési program is, amiben több mint egy tucatnyi kisebb város gyakran alsóbb osztályokban játszó csapata kapott új arénát százmilliókból.

A finanszírozás estében egyetlen terület van, ahol nem sikerült teljesíteni a terveket: a mûködési hatékonyság javításából – és ezzel párhuzamosan a költségek csökkentésébõl – semmi nem lett, sõt itt egyértelmûen ellentétes folyamatok játszódtak le. A magyar labdarúgás pazarlóbb, mint bármikor, sok esetben teljesen értelmetlen dolgokra mennek el százmilliók, a játékosfizetések köszönõviszonyban sincsenek a teljesítménnyel. Ennek az oka pedig épp az, hogy minden említett csatornán

elöntötte a focit a pénz, így a sportág szereplõit semmi nem késztette arra, hogy hatékonyan használják fel a forrásokat.

Ebbõl már egyértelmûen látszik, hogy az MLSZ elvárásainak sokszoros túlteljesítésével a kormányzat gazdasági szempontból egyértelmûen ártott a magyar futballnak. Így esély sem volt annak az elérésére, amit a szövetség középtávú célként jelölt meg, jelesül, hogy a hazai labdarúgás önfenntartó legyen, és ne szoruljon állami forrásokra. A döntéshozók ezt már csak azért is fontosnak tartották, mert egy a fejlesztési dokumentumokban is idézett TÁRKI-felmérés szerint a magyarok többsége már a 2010-es évek elõtt sem gondolta úgy, hogy közpénzzel kellene tömni a magyar focit. 2007-ben, amikor a kormányzat finoman szólva sem kényeztette el a labdarúgást, a magyarok kétharmada vélekedett úgy, hogy kevesebbet vagy egyáltalán nem költene focira állami forrásból.

A szövetség azt tervezte, hogy a 2010-es évek végére ezt el is érjük. Az MLSZ stratégiája egyenesen úgy fogalmaz, hogy: „A labdarúgás, ha jól üzemeltetik, a költségvetés nettó befizetõjévé válhat a nettó haszonélvezõjébõl. Ezen összefüggés megvalósításával és a társadalom tagjaival való elismertetésével 2018-2020-ra elérhetõ a magyar labdarúgás fenntartható felemelkedése.”

Vagyis az idén a magyar futballnak már hoznia és nem vinnie kellene a közpénzt, ehhez képest 2019-re több mint százmilliárdnyi focihoz kapcsolódó kiadást tervezett be a kormány.

Ami pedig talán ennél is nagyobb probléma, hogy az állami milliárdok továbbra is ellenõrizetlenül és átláthatatlanul áramlanak a fociba. Pedig a szövetség stratégiájában a transzparencia megteremtése is nagy hangsúlyt kapott, sõt elvileg ezt a kabinet is elvárta. A stratégiában azt írták, hogy a

„kormány tehát egyrészrõl szigorúan elvárja a labdarúgás gazdasági megtisztulását, másrészrõl határozottan támogatja az öntisztulási folyamatot”.

Arról a korányról van ugye szó, amelynek minisztériumai évekig minden fórumot felhasználtak arra, hogy ne lehessen kideríteni, honnan érkeznek a tao-milliárdok a sportba, majd amikor bukták a pert, az egyik tárca közölte: meg sincsenek a dokumentumok. Mellesleg ugyanezeket az adatokat a transzparencia szükségességét hosszan taglaló MLSZ is visszatartotta, de a támogatások ellenõrzésénél sem vitézkedett se a szövetség, se a kabinet.

Nem csak a taóval vannak azonban ilyen gondok. Hiába helyezett komoly szankciókat kilátásba az MLSZ arra az esetre, ha egy csapat nem számol be átláthatóan üzleti mûködésérõl, simán elõfordulhat, hogy a Fradi milliárdok eredetét titkolja, és úgy pakolnak közvetve állami forrásokat a cégbe, hogy azt többre értékelik, mint a Barcelonát, a Manchester Unitedet és a Real Madridot együttvéve.

Forrás: G7
540 milliós adócsalás a vád: Az egyik legnagyobb magyar élelmiszerlánc tulajdonosát vitte el a NAV
Rendőrség: Közel száz menekült akart erőszakosan betörni az országba
Hatalmas gázsit kap a kormánytól Demjén Rózsi, a Tankcsapda, Tóth Gabi és Balázs Fecó
Orbán Viktor: Úgy neveltem a lányaimat, hogy a saját lábukon meg tudjanak állni
80 ezer gyerek vált otthontalanná a bejrúti robbanások miatt
Hitelmoratórium: egyre kevesebb ügyfél él vele az OTP-nél
540 milliós adócsalás a vád: Az egyik legnagyobb magyar élelmiszerlánc tulajdonosát vitte el a NAV
36 milliárdot kapott Tombor András tehetséggondozó alapítványa
Tűzvész a Hajdúságban, 45 tűzoltó küzd a lángokkal
Közel 100 ezer forintba kerül a PCR-teszt a hódmezővásárhelyi kórházban
Így néz ki a híres Járványügyi Bevetési Egység
Elvitte a NAV az egyik legnagyobb magyar élelmiszerlánc tulajdonosát
Feljelentették Farkas Flóriánt Kövér Lászlónál az erkölcsisége miatt
Könnyezve ölelte át kitagadott unokáját Pécsi Ildikó
Rétvári: A kormánynak a pedagógusok szakmai és anyagi megbecsülése egyaránt kiemelten fontos
Müller Cecília: Az illegális migráció nagyban veszélyezteti a magyar járványkezelést
Orbán: Sci-fi filmekben látható különleges egységet hoz létre az operatív törzs
Kaposvár: Eltörte kiskorú áldozatának orrát egy 32 éves férfi
800 millió forintot különítenek el a cigány muzsikusoknak
Fluor nem kér a pénzből: zenekaruk többi tagjának adnák a teljes gázsit
Sok család kerül bajba - Nincs napirenden a bértámogatás meghosszabbítása
A kormány elkezdett felkészülni a digitális oktatásra
Előkerülnek a milliárdok raktárkoncertre és cigányzenére
Több mint 50 milliós osztalék: ennyit vett ki a cégéből Kocsis Máté és családja
Botrány: Erdei Zsolt lemondott
Kiverte a biztosítékot mert rákérdeztek, kényszermunkában gyártottak e maszkokat
Rekordosztalékot vett ki cégéből Kocsis Máté és családja
Újabb botrány van Farkas Flórián körül
Schobert Norbi megint elmondta a véleményét - szigorításokat javasol
Emberölés miatt nyomoznak a meghalt rab ügyében
15 ezerrel kevesebb kórházi ágyon ápolnak betegeket, mint a járvány előtt
Siófok: egy beteg és egy ápoló is elkapta a vírust
Orbán: vannak ezek az emberjogi harcosok, akiket én csak libernyákoknak nevezek
Orbán: Úgy neveltem a lányaimat, hogy a saját lábukon meg tudjanak állni
Oltás: Gulyás nem árulta el, mely céggel vagy cégekkel szerződtek le
Botrány: Lemondott Pilismarót képviselő-testülete
Találtak két fertőzöttet a siófoki kórházban
Évi 6,6 millióért kér tanácsot pajtásától Demeter Szilárd
Magyarország: Éhségsztrájkba kezdtek kiutasított külföldiek
Gulyás: Karácsony Gergely elvesztette a higgadtságát
Müller Cecília a határkerítésnél: illegális migrációról beszélt
Brutálisan összeverte a barátnőjét az erdélyi magyar egyetem egyik tanársegédje
Winkler Róbert: Most már mi is a csicskamédiához tartozunk
Mutatjuk Boldog István törvényjavaslatát
Kiderült miért vittek el bilincsben egy nőt a rendőrök egy budapesti kávézóból
Kigyulladt a brüsszeli World Trade Center