|
|
Levághatnák Magyarországot az orosz gázról! - Súlyos döntést hozott a kormány
Rendkívüli jelentőségű kormányrendelet jelent meg a csütörtök éjjeli Magyar Közlönyben, amellyel a kormány elébe akart menni annak, hogy a Gazprommal szembeni uniós gázpiaci végrehajtási ügyhalmazt a magyar állami MVM-mel szemben érvényesítsék – erősítette meg a Portfolio értelmezését egy megbízható magyarországi forrás. Ha ez a végrehajtás teljesülne idehaza, akkor az akár elvezethetne oda is, hogy leállna az orosz cég gázszállítása a magyar állami gázszolgáltató felé, nem jutna ugyanis hozzá az orosz Gazprom az MVM-től elindított átutalásokhoz. Egy külföldi, uniós versenyjogban jártas szakértő közben arra figyelmeztetett, hogy a kormányrendelet uniós alapszerződésbe ütközhet, és nem feltétlenül iktatott ki vele minden veszélyforrást a kormány. Megkérdeztük az MVM Csoportot is a kormányrendeletről, amely azt hangsúlyozta: "minden olyan kezdeményezést és megoldást fontosnak tart, amely hozzájárul Magyarország ellátásbiztonságához".
Azt, hogy rendkívüli jelentőségű a tegnap esti Magyar Közlönyben megjelent 117/2024. (V. 30.) számú kormányrendelet, az is jelzi, hogy szinte azonnal, este 11 órakor hatályba is lépett. A tartalmát tekintve pedig azért nagy jelentőségű, mert a Portfolio által tegnap részletesen megírt,
TÖBB UNIÓS ORSZÁGRA KITERJEDŐ GÁZPIACI VÉGREHAJTÁSI ÜGY ITTHONI ÉRVÉNYESÍTÉSÉT IGYEKSZIK VELE BLOKKOLNI A KORMÁNY. EZT MEG IS ERŐSÍTETTE NEKÜNK EGY MEGBÍZHATÓ MAGYARORSZÁGI FORRÁS.
A rendelettel egy fontos, rövidesen élesedő kockázatot akart kezelni a kormány. Úgy tűnik ugyanis, hogy több uniós cég pereket nyer a Gazprommal szemben, ami alapján követeléseik keletkeznek az orosz gázóriás felé. Ezt pedig jobb híján úgy érvényesíthetik, hogy a Gazprommal még üzletelő cégek (mint például az OMV és az MVM) Gazprom felé elindított átutalásaira teszik rá a kezüket. Ha ezek a végrehajtások idehaza is teljesülésbe mennének, akkor félő, hogy a Gazprom az MVM felé is leállítaná a gázszállítást, így a 2021-ben 15 évre kötött, évi 4,5 milliárd köbméteres hosszú távú gázszállítási szerződés se tudna teljesülni.
Amint megírtuk: több mint egytucatnyi per zajlik a Gazprom ellen a 2022-ben leállított gázszállítások miatt különböző európai választottbíróságok előtt, illetve egy nagyobb követelés ügyében a minap már határozatot is hozott a választottbíróság (információink szerint egy nagyobb német, cseh, vagy olasz energiaszolgáltatóról lehet szó). Az ilyen határozatok nagyon gyorsan válhatnak rendes bíróság által jóváhagyott végrehajtási határozatokká, és onnantól kezdve könnyen elindulhat egy dominó: ha a követelő fél nem jut a pénzéhez a Gazpromtól (amely egyébként leállítja felé a gázszállítást, hiszen a legfoglalás erejéig nem akar ingyen szállítani), akkor az uniós végrehajtási rendszer nyomán minden olyan féltől is lefoglalhat pénzt a követelés erejéig, amely fél még teljesít kifizetést a Gazprom felé. Tudomásunk szerint magyar, szlovák, osztrák cégek még biztosan fizetnek az orosz cég felé.
Éppen ennek akart tehát elébe menni a magyar kormány a rendelettel, hogy az MVM felől a Gazprom felé teljesített kifizetésre ne tudják rátenni a kezüket az uniós cégek által megbízott végrehajtók. A kormányrendelet "Magyarország ellátásbiztonságának, az egyetemes gázszolgáltatás zavartalanságának garantálása és ezáltal a gazdasági és társadalmi rend fenntartása érdekében" indoklást fűzte a lépés mögé, és azt rögzítette, hogy az MVM felől a Gazprom felé, tehát
A szerződéses partner részére fizetendő földgáz ellenértéket harmadik személy követelésének biztosítása vagy kielégítése céljából lefoglalni, végrehajtás alá vonni, azzal kapcsolatban biztosítási intézkedést elrendelni – a magyar közrendbe ütközése miatt – nem lehet.
Ha ugyanis ezt meg lehetett volna tenni, akkor fennállt volna annak a veszélye, hogy a Gazprom nemcsak az osztrák OMV felé állítja le egyelőre a gázszállításokat (mint ahogy az most benne van a pakliban az OMV-vel szembeni végrehajtás érvényesítése miatt), hanem az MVM felé is. Sőt, mivel több mint egytucatnyi perben együttesen akár több tízmilliárd eurós méretű (!) kártérítést is megítélhetnek az uniós választottbíróságok a következő időszakban a felpereseknek, így az uniós szintű végrehajtások együttes összege akár több tízmilliárd eurós méretűre is duzzadhat. Ez pedig minden olyan régiós vállalatnak súlyos kihívásokat okozhat, amelyek még vesznek orosz gázt, mert így akár a következő több évre szóló orosz gázvásárlásuk ellenértékére is rátehetnék a kezüket a végrehajtók. Erre reagálva nyilván a Gazprom is leállítaná a szállításokat, kiteljesítve a dominó-hatást.
Ennek a láncreakciónak akart tehát elébe menni a sürgősen hatályba léptetett kormányrendelettel a magyar kormány. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az uniós szintű végrehajtási szabályokat itthon nem engedi érvényesíteni ebben az ügyben a kormány a fenti indoklás miatt. az intézkedés hatályát pedig úgy jelölte meg, hogy "a veszélyhelyzet ideje alatt". Azt viszont nem tudjuk, hogy ez utóbbi meddig tart majd, hiszen az ukrajnai háborúra hivatkozva vezette be a veszélyhelyzeti kategóriát a kormány.
A Portfolio által megkeresett külföldi, uniós versenyjogban jártas szakértő azonban három fontos kockázatra, illetve következményre is felhívta a figyelmünket a friss kormányrendelet láttán:
Egyrészt arra, hogy annak tartalma ütközhet az uniós alapszerződés (TFEU) 101-es és 102-es paragrafusában lefektetettekkel, hiszen a bírósági végrehajtás korlátozása szembe mehet a szabad és fair verseny elvárásaival, a versenykorlátozás tilalmával, illetve a domináns piaci erővel való visszaélés tilalmával. Ahogy rámutatott: "A bírósági végrehajtás hiánya potenciálisan tisztességtelen piaci környezethez vezethet, ami ellentétes e cikkek szellemével. Az Európai Unió Bírósága hozott olyan ítéleteket, amelyekben kimondta, hogy ellentétes a TEFU-val, ha olyan törvényeket vezetnek be, amelyek megakadályozzák a vállalatokat abban, hogy kártérítésükhöz hozzájussanak."
Másrészt arra, hogy világos hierarchia van a jogforrások között arra az esetre, hogy melyik jogszabálynak van elsőbbsége. Így tehát még ha szembe is megy a magyar kormányrendelet az uniós jogi keretekkel, akkor is megvan a menete annak, hogy mit kell tenni. Ő úgy fogalmazott: "Az Európai Unió jól bevált hierarchia rendszerrel rendelkezik, amelynek értelmében jogütközés esetén az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben."
Harmadrészt arra, hogy a kormányrendelet csak Magyarországon hatályos, és ez nem védi meg az MVM esetleg külföldön található eszközeit, illetve a külföldi bankszámlákon keresztül a Gazprom felé végrehajtandó átutalásokat a végrehajtástól, azaz az esetleges külföldi eszközök lefoglalásától, illetve az elindított pénzátutalások blokkolásától. Ahogy levezette: "Ha az új jogszabály valóban ellentétesnek bizonyul az uniós joggal, az MVM külföldi vagyonát potenciálisan lefoglalhatják. Továbbá, ha az MVM külföldi bankszámlákat használ tranzakcióihoz, ezeket a számlákat is lefoglalhatják."
Az említett magyar forrás a gázpiaci helyzet kapcsán azt emelte ki: az orosz gázra még legalább 2027-ig szükség van a régióban, mert csak addigra készülnek el azok az olaszországi, horvátországi és németországi infrastruktúra-fejlesztések (vezetékek, LNG-terminálok, illetve bővítések), amelyek mentén már lehetne kezelni azt a helyzetet, ha az orosz szállítások tényleg leállnának. Szerinte egyébként a legnehezebb helyzetbe Szlovákia kerülne a következő években abban az esetben, ha az orosz szállítások tényleg leállnának a fenti végrehajtási ügy tovagyűrűző hatásai miatt. Emellett az is ott lebeg a régiós gázpiaci szereplők szeme előtt, hogy az orosz-ukrán tranzitszállítás is leállhat 2025. január 1-től az eddigi fogadkozások alapján.
Iratkozz fel és elküldjük neked a legnagyobb vitát kiváltó cikkeinket:
Feljelentés Gulyás Gergely ellen: újabb részletek, információkEzekre kerestek rá olvasóink a leggyakrabban, kattints valamelyik címkére!
Ha hibát találtál, vagy megosztanád a véleményedet, kérjük, jelezd az alábbi e-mail címen: e-mail cím megjelenítése . Köszönjük az észrevételeidet!
