Ilyen se volt még: Orbán Viktor kicsit megdicsérte Magyar Pétert

Orbán Viktor a pápai örökségről és a béke fontosságáról

Reggeli interjújában Orbán Viktor miniszterelnök Ferenc pápa békéhez fűződő örökségét emelte ki. A pápa szerinte olyan időkben állt ki a béke mellett, amikor ez különösen bátor tettnek számított.

Háborús időkben a legnagyobb öröksége a béke... A szentatyának van egy békeöröksége. A béke embere volt, szelíd ember, ez is igaz. De volt egy másik oldala is, ami kifelé ritkábban mutatkozott meg. Rendíthetetlenül bátor ember volt.

Orbán kiemelte, hogy a béke szószólóit manapság gyakran támadják. Ferenc pápát is érte kritika, mégsem hátrált meg.

Nekünk ez különösen fontos volt. Donald Trump elnök úr győzelméig csak ketten álltunk ki a béke mellett, a Vatikán és Magyarország.

Ferenc pápa magyarországi látogatásai és személyes kapcsolódása

A pápa többször is ellátogatott Magyarországra, amit a miniszterelnök különleges gesztusként értékelt.

Kellő körültekintéssel, de szerinte háromszor volt nálunk a pápa, kétszer Kis-Magyarországon, és egyszer Csíksomlyón, ami szerinte példátlan.

Orbán úgy véli, a pápa személyes okokból is szívesen jött: argentin származása révén magyar apácákkal és közösségekkel került kapcsolatba, így szimpátiát alakított ki a magyar nép iránt.

A miniszterelnök hozzátette, hogy a pápa magyar mondatokat is ismert, ami szerinte egyértelműen a közelség jele.

Békefolyamatok és az amerikai szerepvállalás kérdése

Orbán Viktor csalódottságának adott hangot, mivel nem halad a béketeremtés olyan ütemben, ahogy remélte. Bár Donald Trump korábban gyors megoldást ígért, Orbán szerint más akadályok állják útját a béke elérésének.

Az Egyesült Államok nélkül Ukrajna támogatásának semmi értelme, az Egyesült Államok támogatása nélkül Ukrajnának semmi esélye, és nincs katonai perspektíva, amit követni érdemes.

Úgy látja, hogy jelenleg csak Magyarország és Szlovákia támogatja az amerikai béketörekvéseket, ami szerinte nagyban hátráltatja a konfliktus rendezését.

Ukrajna uniós csatlakozása: óvatosság és vita

A miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna EU-s felvételét jelen állás szerint. Ez részben gazdasági és biztonsági aggályokkal, részben a nemzeti érdekek védelmével indokolható.

Az rajtunk, magyarokon is múlik, és nekünk nem nagyon akaródzik.

Kiemelte, hogy a Tisza Párt által szervezett szavazás korrekt volt, és valódi vita zajlik az országban erről a kérdésről. Sőt, még elismerően is szólt róluk:

Tulajdonképpen elég fair módon, azt kell mondjam, az egyetlen olyan európai, brüsszeli hatalmi párt volt, amely megkérdezte a saját híveit arról, hogy mit gondolnak Ukrajna csatlakozásáról.

Miért nem akarjuk Ukrajnát az EU-ban?

Orbán szerint fontos megérteni, hogy az EU bővítése nem pusztán szolidaritási kérdés. A gazdasági haszon és a stabilitás a döntő tényezők. Szerinte Ukrajna csatlakozása több veszélyt rejt, mint amennyi előnyt hozna Magyarország számára.

A vendégmunkások érkezésével a bérek csökkenhetnek, a gyenge minőségű ukrán mezőgazdasági termékek ellehetetleníthetik a hazai gazdákat, és az uniós támogatások is inkább Ukrajnába kerülnének – miközben hazánk befizetővé válna.

Uniós források: harc a jogos juttatásokért

A miniszterelnök világossá tette: Magyarországnak járnak az uniós pénzek, és cél, hogy ezek feltétel nélküli formában érkezzenek.

Magyarországnak ezek a pénzek járnak, ezt meg kell szerezni.

Már sikerült megszerezni 13 milliárd eurót, amely többek között a pedagógusbérek emelését fedezte. Orbán ígérete szerint 2025-ben is jelentős uniós források érkeznek majd, köztük 1000 milliárd forintnyi támogatás. - számolt be róla a 444

Politikai háttérjátékok és a Tisza Párt szerepe

Bár Orbán azt mondta, nem az ő dolga a Tisza Párt motivációit elemezni, azért mégis kitért rá. A Néppárt és a Tisza Párt között szerinte egyfajta hallgatólagos megállapodás jött létre, melynek célja a jelenlegi kormány leváltása.

Nem lesz többé migránsmentes Magyar...

A miniszterelnök ezzel arra utalt, hogy egy kormányváltás esetén alapvető irányváltás következhetne be, különösen migrációs és nemzeti szuverenitást érintő kérdésekben.