|
|
Magyarország gazdasági teljesítménye 2025 első negyedévében a vártnál gyengébben alakult. A bruttó hazai termék (GDP) éves szinten 0,4 százalékos, míg az előző negyedévhez viszonyítva 0,2 százalékos visszaesést mutatott – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. Ez jelentős eltérés a korábban várt 0,3 százalékos bővüléstől. A háztartások fogyasztása nem tudta kompenzálni az ipari szektor és a beruházások gyengélkedését, valamint a kedvezőtlen nemzetközi környezetet. A magyar gazdaság továbbra is szorosan követi a német gazdasági folyamatokat, ahol csupán stagnálás várható az évre. A KSH közlése szerint a külkereskedelmi mutatók javulást mutatnak: 2025 márciusában a kivitel volumene 5, míg a behozatalé 6,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az aktívum 1,8 milliárd euró volt, 173 millióval jobb a tavalyi szintnél. Februárhoz képest azonban az export 0,3 százalékkal csökkent, míg az import 2,1 százalékkal nőtt – szezonálisan és munkanaphatással korrigált adatok alapján. A kedvezőtlen negyedéves teljesítmény a korábbi kormányzati előrejelzéseket is felülírta. A kormány eredetileg 3 százalék feletti bővülést várt, amit előbb 2,5 százalékra, most pedig legfeljebb 1-1,5 százalékra lehet módosítani. A gazdaságot elsősorban az ipari szektor teljesítménye húzza vissza. Hiába a jelentős állami támogatások és beruházások, a termelés volumene csökken. Ennek hátterében részben a gyenge külső kereslet, részben pedig az elektromos járművekhez és akkumulátorokhoz köthető gyártási problémák állnak. Az ellentmondásos jelenség – csökkenő termelékenység és növekvő reálbérek – komoly makrogazdasági egyensúlytalanságot jelez. Regős szerint a márciusi adatok alapján a kiskereskedelem, az építőipar és a turizmus bővülhetett volna, de a részletes számok hiányában két lehetőség marad: vagy a márciusi teljesítmény volt kiugróan rossz ezeken a területeken, vagy olyan ágazatok gyengélkedtek, amelyeket a havi KSH-jelentések nem fednek le. A kormányzat eredetileg 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számolt a költségvetés tervezésekor, 3,7 százalékos hiánycéllal. Az új helyzetben viszont már 2,5 százalékos növekedéshez igazították volna, de most ez is túl optimistának tűnik. Az export és az import márciusban egyaránt növekedett, így ezek nem magyarázzák a GDP gyengeségét. Az export 5, míg az import 6,4 százalékos emelkedést mutatott éves alapon. A pozitív külkereskedelmi egyenleg inkább a forint árfolyamát támogatta, nem pedig a GDP-adatokat. Érdekesség, hogy a forint nem reagált gyengüléssel az adatokra, ami meglepetésként ért több piaci szereplőt is. Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója úgy véli, az első negyedéves adat a negatív forgatókönyv valóra válását jelzi. A globális gazdasági és kereskedelmi feszültségek tovább fokozódtak, és ez nem hagyja érintetlenül a magyar gazdaságot sem. Az amerikai kormány 90 napos halasztást adott a viszontvámokra, de ha a bizonytalanság fennmarad, az akár technikai recessziót is jelenthet 2025 első félévében. Az Eurostat előzetes adatai alapján a 14 vizsgált uniós tagállamból Németország, Ausztria és Magyarország mutatott visszaesést éves összevetésben. A többi ország többsége ugyan növekedést tudott felmutatni, de csak három – Írország, Litvánia és Spanyolország – lépte át a 2 százalékos bővülési határt.Felhős gazdasági kilátások: lassuló növekedés, csökkenő lendület
Külkereskedelmi adatok: javuló egyenleg, de nem elegendő
Elemzői reakciók: szerkezeti gondok és visszafogott növekedési kilátások
„Kiábrándító”
– így értékelte az adatokat Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki szerint bár a recesszió lehetősége felmerül, egyelőre nem ez tűnik valószínűnek. Hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatottság továbbra is magas szinten van, a munkanélküliségi ráta pedig 4,3 százalékon áll.Átírt növekedési várakozások és ipari gyengeségek
„Az idei növekedési várakozások is lefelé módosulnak, nagyjából 1 százalék körüli növekedés várható idénre, nagyon kedvező esetben talán 1,5 százalék”
– tette hozzá Regős. - számolt be róla az indexIpar és beruházások: a növekedés gátjai
Miért lett mégis gyenge a GDP-adat?
„Így tehát két megoldás lehet: a márciusi adatok az első kéthavinál jóval rosszabbul alakultak ezeken a területeken, vagy pedig a KSH havi adatközlései által nem lefedett ágazatok teljesítménye volt ennyire kedvezőtlen”
– fogalmazott a szakértő.Költségvetési kihívások: csökkenő növekedés, növekvő hiány?
„Bár talán szépíti a helyzetet, hogy a legnagyobb probléma vélhetően nem a fogyasztással van, azaz az áfabevételek az eddig ismert adatok alapján szépen jönnek. Kérdés tehát, hogy a kisebb növekedés miatt milyen beavatkozásra lesz szükség költségvetési oldalon.”
– mondta Regős Gábor.A márciusi külkereskedelmi mutatók nem magyarázzák a visszaesést
Amundi: bekövetkeztek a lefelé mutató kockázatok
„A lefelé mutató kockázatok bekövetkeztek a magyar gazdaságban”
– írta az Indexnek küldött elemzésében. Hozzátette, hogy a szolgáltatási szektor még mindig húzza a gazdaságot a lakossági fogyasztás révén, de az ipari és beruházási teljesítmény továbbra is gyenge maradt.Veszélyes közeljövő: recesszió fenyeget a második negyedévben
Csökkenő optimizmus Európában is
Iratkozz fel és elküldjük neked a legnagyobb vitát kiváltó cikkeinket:
Feljelentés Gulyás Gergely ellen: újabb részletek, információkEzekre kerestek rá olvasóink a leggyakrabban, kattints valamelyik címkére!
gazdasági visszaesés magyar GDP 2025 KSH GDP adatok magyar ipar teljesítménye beruházások Magyarországon gazdasági kilátások 2025 magyar gazdaság elemzés export-import adatok 2025 EU források és növekedés Recesszió MagyarországonHa hibát találtál, vagy megosztanád a véleményedet, kérjük, jelezd az alábbi e-mail címen: e-mail cím megjelenítése . Köszönjük az észrevételeidet!
