← Friss hírekért ugorj a főoldalra

Lehallgatás botrány: Magyarország megsértette a Blikk újságírójának emberi jogait

Feltöltve: 2024-11-29

Itt a strasbourgi bíróság ítélete

Az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot a Blikk újságírójának lehallgatása miatt

Pénteken a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) hivatalos döntést hozott, amelyben megállapította, hogy Magyarország megsértette Csikós Klaudia, a Blikk volt újságírójának jogait, amikor titkos megfigyelés alá vonták. A bíróság ítélete szerint az állam jogellenes lehallgatást végzett, amely összeegyeztethetetlen az emberi jogok európai egyezményével. Az ügyért Magyarországot pénzbüntetés megfizetésére kötelezték. - számolt be róla a blikk

Az ügy háttere

Az eset 2016 májusában robbant ki, amikor kiderült, hogy a rendőrség titkos információgyűjtésbe kezdett Csikós Klaudia ellen. Az intézkedések során:

lehallgatták az újságírót,

lekérték a híváslistáját,

valamint a cél a forrásainak azonosítása volt.

A titkos megfigyelésre egy kettős gyilkossági ügy kapcsán került sor. A rendőrség úgy vélte, hogy egy belső informátor súgott a Blikknek. Bár a történtek más médiumok számára is elérhetők voltak, az ügy kirobbanása után egy rendőrt hivatali visszaéléssel gyanúsítottak meg. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) tíz évre titkosította a Germán8 néven futó nyomozást, amely érintette Csikós Klaudiát is.

A bíróság döntése

Az EJEB ítéletében rámutatott, hogy a magyar állam megsértette:

a magánélet védelméhez való jogot,

valamint a véleménynyilvánítás szabadságát.

Az ítélet részletei szerint:

Magyarországnak összesen 11 500 eurót kell kifizetnie (kb. 4,7 millió forint), amelyből 7000 euró nem vagyoni kártérítés,

továbbá a fennmaradó összeg az ügy költségeinek és az esetleges adóknak a fedezésére szolgál.

A bíróság hangsúlyozta, hogy a magyar jog nem biztosít megfelelő eljárási garanciákat az ilyen titkos megfigyelések áldozatai számára. A kérelmező nem tudott hozzáférni független és pártatlan testülethez, amely vizsgálhatta volna a jogsértést. A bíróság szerint az eljárás során nem volt lehetőség megtámadni a titkos megfigyelési intézkedéseket, amelyek célja az újságíró forrásainak felfedése volt. - számolt be róla a blikk

Az ítélet következményei

A döntés rávilágít a magyar titkos megfigyelési rendszer hiányosságaira, különösen arra, hogy:

nincs törvényi előírás a titkos megfigyelési intézkedések bejelentésére,

valamint hiányoznak azok az eljárási biztosítékok, amelyek lehetővé tennék az áldozatok számára a jogorvoslatot.

Az EJEB döntése megerősítette, hogy a titkos megfigyelés gyakorlata nem csupán az újságírók magánéletét veszélyezteti, hanem sérti a sajtószabadság alapelveit is. Ez az ügy fontos precedenst teremthet a hasonló jogsértések kezelésében, és ráirányíthatja a figyelmet a titkos megfigyelési jogszabályok reformjának szükségességére.

nyitókép illusztráció képforrás: google, forrás: blikk

---

Ezekre kerestek rá olvasóink a leggyakrabban, kattints valamelyik címkére! 

Blikk   Magyarország   Lehallgatás   Botrány   Bulvár   Per   Strasbourg   Emberi Jogok   Bíróság   Ítélet

---

---

---