Lehallgatás botrány: Magyarország megsértette a Blikk újságírójának emberi jogait
Feltöltve: 2024-11-29
Itt a strasbourgi bíróság ítélete
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot a Blikk újságírójának lehallgatása miatt
Pénteken a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) hivatalos döntést hozott, amelyben megállapította, hogy Magyarország megsértette Csikós Klaudia, a Blikk volt újságírójának jogait, amikor titkos megfigyelés alá vonták. A bíróság ítélete szerint az állam jogellenes lehallgatást végzett, amely összeegyeztethetetlen az emberi jogok európai egyezményével. Az ügyért Magyarországot pénzbüntetés megfizetésére kötelezték. - számolt be róla a blikk
Az ügy háttere
Az eset 2016 májusában robbant ki, amikor kiderült, hogy a rendőrség titkos információgyűjtésbe kezdett Csikós Klaudia ellen. Az intézkedések során:
lehallgatták az újságírót,
lekérték a híváslistáját,
valamint a cél a forrásainak azonosítása volt.
A titkos megfigyelésre egy kettős gyilkossági ügy kapcsán került sor. A rendőrség úgy vélte, hogy egy belső informátor súgott a Blikknek. Bár a történtek más médiumok számára is elérhetők voltak, az ügy kirobbanása után egy rendőrt hivatali visszaéléssel gyanúsítottak meg. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) tíz évre titkosította a Germán8 néven futó nyomozást, amely érintette Csikós Klaudiát is.
A bíróság döntése
Az EJEB ítéletében rámutatott, hogy a magyar állam megsértette:
a magánélet védelméhez való jogot,
valamint a véleménynyilvánítás szabadságát.
Az ítélet részletei szerint:
Magyarországnak összesen 11 500 eurót kell kifizetnie (kb. 4,7 millió forint), amelyből 7000 euró nem vagyoni kártérítés,
továbbá a fennmaradó összeg az ügy költségeinek és az esetleges adóknak a fedezésére szolgál.
A bíróság hangsúlyozta, hogy a magyar jog nem biztosít megfelelő eljárási garanciákat az ilyen titkos megfigyelések áldozatai számára. A kérelmező nem tudott hozzáférni független és pártatlan testülethez, amely vizsgálhatta volna a jogsértést. A bíróság szerint az eljárás során nem volt lehetőség megtámadni a titkos megfigyelési intézkedéseket, amelyek célja az újságíró forrásainak felfedése volt. - számolt be róla a blikk
Az ítélet következményei
A döntés rávilágít a magyar titkos megfigyelési rendszer hiányosságaira, különösen arra, hogy:
nincs törvényi előírás a titkos megfigyelési intézkedések bejelentésére,
valamint hiányoznak azok az eljárási biztosítékok, amelyek lehetővé tennék az áldozatok számára a jogorvoslatot.
Az EJEB döntése megerősítette, hogy a titkos megfigyelés gyakorlata nem csupán az újságírók magánéletét veszélyezteti, hanem sérti a sajtószabadság alapelveit is. Ez az ügy fontos precedenst teremthet a hasonló jogsértések kezelésében, és ráirányíthatja a figyelmet a titkos megfigyelési jogszabályok reformjának szükségességére.
