Most durvul csak igazán az az MNB-botrány - „az állam kénytelen lesz kifizetni.”

Újabb milliárdok úszhatnak el a közpénzből: folytatódik az MNB-s ingatlanbotrány

Hosszúra nyúlt a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány lengyelországi ingatlancégénél, a GTC-nél tartott első felügyelőbizottsági ülés – tudta meg a HVG. Eközben napvilágra került egy újabb, 6-7 milliárd forintos kötelezettség is, amit az előző vezetés vállalt be egy másik, ugyancsak MNB-s botrányba keveredett ingatlancégnél. A számlát pedig valószínűleg az államnak kell majd állnia.

Új vezetők, régi problémák

A testületbe három új tagot neveztek ki, miután az alapítvány vezetését Varga Mihály friss jegybankelnök körei vették át. Hegedüs István, az új vagyonkezelési vezető, Daróczi Ferenc építész és Minárik Ferenc ügyvéd kaptak megbízatást. Mindez azután történt, hogy az Állami Számvevőszék súlyos gazdálkodási szabálytalanságokat és vagyoni veszteséget tárt fel az alapítványnál, amelyet Matolcsy György MNB-elnök hozott létre. A számvevők feljelentést is tettek.

A legnagyobb kockázatot a lengyel tőzsdén jegyzett GTC jelenti, ahová a 2014-ben induló 266 milliárd forintos alapítványi tőke jelentős részét helyezték el – szakmailag aligha indokolható módon.

Kockázatos üzletek árnyékában

A felügyelőbizottság előtt két fontos feladat áll: egyrészt áttekinteni a GTC aktuális pénzügyi mérlegét, másrészt értékelni egy vitatott, mintegy 500 millió eurós befektetést, amit még Matolcsy Ádámhoz köthető korábbi vezetők hagytak jóvá. Ez az akvizíció egy Németországban található lakásportfóliót érint, amely jelenleg a Peach Property Group tulajdonában van. Az indoklás szerint a nyugat-európai lakások jól kiegészítik majd a kelet-európai irodaházakat – írta a Telex.

Értékvesztés és bizonytalanság a tőzsdén

A GTC részvényei folyamatosan veszítenek értékükből, mióta 2020 tavaszán megjelentek a tőzsdén – árfolyamuk több mint felével csökkent. Az új vezetés csak remélheti, hogy ez nem tükrözi a valós vagyoni helyzetet. A tavalyi első háromnegyed évre vonatkozó mérleg szerint a Pallas Athéné alapítvány – amely körülbelül 62 százalékos tulajdonrésszel bír – közel 300 milliárd forintnyi nettó ingatlanvagyont birtokol. A GTC összesített ingatlanvagyona 2,3 milliárd euróra rúg, ám ehhez 1,2 milliárd euró hitel is társul. - számolt be róla a hvg

Likviditási gondok és megkérdőjelezhető döntések

A cég gyorsan eladható vagyontárgyai elenyészőek, így ha új befektetést terveznének, azt csak meglévő ingatlanok eladásából tudnák finanszírozni – jelen piaci körülmények között ez kockázatos lépés lenne. A GTC jelenlegi állapota több hibás vagy akár szándékosan félrevezető döntés következménye, amelyben kulcsszerepet játszottak a Matolcsy Ádámhoz kötődő üzleti körök, különösen Száraz István alapkezelője által működtetett magántőkealapok, amelyekkel az alapítvány üzleti kapcsolatba került.

Svájci luxusprojekt: újabb pénznyelő?

A botrányos ügyek sora nem ér véget. Az ÁSZ által említett másik kockázatos külföldi befektetés a svájci Ultima luxusingatlan-portfólióhoz kapcsolódik. A HVG szerint az alapítvány vagyonkezelője, az Optima Zrt. új vezetése – élén Hegedüs Istvánnal – egyelőre azt sem tudja pontosan, mekkora részesedéssel bírnak a cégben. Egy bonyolult opciós kötelezettségi rendszer is terheli őket, amely szerint legkésőbb a nyár folyamán kötelező kivásárolniuk az öt százaléknál kisebb tulajdonrészeket – ez a lépés akár 6-7 milliárd forintos pluszterhet is jelenthet.

Fizetésképtelenség küszöbén

Az MNB által alapított vagyonkezelő pillanatnyilag működési nehézségekkel küzd. Nincs elég forrásuk még az alapvető működéshez sem, nemhogy ilyen mértékű pénzügyi kötelezettségek teljesítéséhez. Az alapítvány fennmaradása érdekében szakértők segítségét veszik igénybe, hogy feltérképezzék, mi maradt az induló 266 milliárd forintos tőkéből és a hasonló összegű hitelből, és ezek hogyan alakultak az évek során. Emellett szükséges meghatározni, mit lehet egyáltalán értékesíteni a hitelek visszafizetéséhez. Az első segítséget már megkapták: az MNB további 400 millió forintot biztosított a működésre.

Felelősségre vonás kérdőjelekkel

Ahogy az új vezetés egyre több információhoz jut, várhatóan további feljelentések is születnek majd. Az első már meg is történt, egy gyanús vagyonkimentési kísérlet kapcsán. Az Optima korábbi vezérigazgatója, Stofa György még az utolsó munkanapjain próbálta átjátszani a vagyonkezelő cég irányítását egy Száraz Istvánhoz köthető magántőkealapnak. Ezt azonban már meghiúsította Varga Mihály beavatkozása.

Politikai szálak és következmények

Bár a jegybanki vezetőváltás talán elindította a Pallas Athéné alapítvány megtisztítását, a felelősségre vonás továbbra is politikai alkuk függvénye lehet. Erre utal az is, hogy az Országgyűlés Gazdasági bizottságának fideszes többsége elutasította, hogy meghallgassák az érintett szereplőket – köztük Matolcsy Györgyöt is.