|
|
Az Országgyűlés hétfői döntésével felhatalmazta a kormányt, hogy újabb 180 nappal, jövő év májusáig meghosszabbítsa a már másfél éve érvényben lévő különleges jogrendet, a háborús veszélyhelyzetet. A felhatalmazással a kormány folytathatja a rendeleti kormányzást.
Aligha gondolkodik majd sokat az Orbán-kormány, hogy meghosszabbítsa a november 25-én lejáró, az Ukrajnában zajló háborúra hivatkozva Magyarországon érvényben lévő háborús veszélyhelyzetet, főleg azután, hogy az Országgyűlés hétfőn felhatalmazta a kormányt erre a lépésre. A törvényhozás
131 igen, 52 nem, 1 tartózkodás mellett adta meg a jogot az Orbán-kormánynak arra, hogy a háborús veszélyhelyzetet 2024. május 23-ig meghosszabbítsa.
A friss törvénymódosítás indoklása nem bonyolítja túl a helyzetet, csak annyit ír, hogy „mivel az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi – különösen menekültügyi, gazdasági és energetikai – következményei az elmúlt időszakban továbbra sem változtak, a (...) veszélyhelyzet meghosszabbítása indokolt”.
A hosszabbítással éppen kétévesre nyúlik majd a háborús veszélyhelyzet, amely kifejezéssel akkor ismerkedett meg a széles nyilvánosság, amikor a speciális állapot Orbán Viktor miniszterelnök tavaly május 24-i, drámai hangulatú videóüzenete után pár órával, éjféltől először életbe is lépett.
A háborús veszélyhelyzet komolyan hangzik, és az is. A veszélyhelyzet egyike az Alaptörvényben rögzített különleges jogrendi kategóriáknak, mellette még kettő van, a hadiállapot és a szükségállapot. Közös a háromban, hogy ezek idején jogilag speciális körülmények érvényesek:
kisebb-nagyobb mértékben rendszerszinten változik meg az állam működése és jelentősen kibővül a kormány jogköre: kormányrendeletekkel hatályos törvények rendelkezései átmenetileg felülírhatók, sőt alapvető jogok is felfüggeszthetők.
A három különleges jogrend közül a veszélyhelyzet a leggyengébb, mert a hadiállapotot tényleg csak háborús helyzet, főleg külső fegyveres támadás esetén lehet elrendelni, szükségállapot pedig főleg a puccskísérletként leírható komoly konfliktus esetén léptethető életbe.
A háborús veszélyhelyzet tavaly májusi élesítése amúgy komoly változást nem hozott. Addigra ugyanis már bő két éve veszélyhelyzetben éltünk, csak addig a kormány azt nem a háborúra, hanem a koronavírus-világjárványra hivatkozva tartotta fenn.
Tavaly május 24-e óta viszont már háborús veszélyhelyzetben élünk, azóta az Orbán-kormány aktívan él is a felhatalmazás jelentette rendeleti kormányzás jogi lehetőségével. Erre nem véletlenül kapott rá a kabinet, hiszen gyakorlatilag korlátlan hatalmat jelent az Országgyűlés megkerülésével.
Noha annak idején Gulyás Gergely miniszter nem győzött fogadkozni, miszerint csak akkor vezetik be ezt a lehetőséget, ha nagyon muszáj és akkor is csak arra használják majd a rendeleti kormányzást, ami a háborús helyzettel összefügg, ezt a fogadalmát a kabinetnek nem sikerült tartania. Vagyis
ezzel győzte le Orbán Viktor az időközben lassúvá és nehézkessé vált törvénygyárat – innentől még egyszerűbbé vált a kormányzás.
Ennek megfelelően Orbán Viktor és kormánya az elmúlt másfél évben a háborúra hivatkozva egyre gyakrabban kormányrendeletekkel írt át törvényeket, hirdet ki a veszélyhelyzeti döntéseket.
Iratkozz fel és elküldjük neked a legnagyobb vitát kiváltó cikkeinket:
Feljelentés Gulyás Gergely ellen: újabb részletek, információkEzekre kerestek rá olvasóink a leggyakrabban, kattints valamelyik címkére!
Ha hibát találtál, vagy megosztanád a véleményedet, kérjük, jelezd az alábbi e-mail címen: e-mail cím megjelenítése . Köszönjük az észrevételeidet!
