← Friss hírekért ugorj a főoldalra

Óriási pazarlás: Döbbenetes mennyiségű élelmiszer kerül a kukákba

Feltöltve: 2024-12-25

Ez így nincs jól...

Döbbenetes az élelmiszer-pazarlás

Szomorú tény, hogy jelentős mennyiségű élelmiszer landol a kukákban. A pazarlás nagy részéért a háztartások felelősek, hiszen az élelmiszer-hulladék legnagyobb arányban ebben a körben keletkezik. Az élelmiszer-veszteség és -pazarlás globális probléma, amely növeli az élelmezési bizonytalanságot, hozzájárul az éhezéshez, az alultápláltsághoz, és jelentősen terheli a környezetet.

„Az élelmiszer termelése magas ökológiai lábnyommal jár, hiszen minden fázishoz – a termesztéstől a csomagoláson át a kereskedelemig – jelentős energiafelhasználásra van szükség”

– összegzi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A pazarolt energia és erőforrások

A feleslegesen megtermelt élelmiszerek kidobásával nemcsak az étel vész kárba, hanem a termeléséhez felhasznált természeti erőforrások – mint a víz és az energia – is. A termesztés, betakarítás, szállítás és gyártás mind környezeti terhet ró a bolygóra, és az élelmiszer-pazarlás mértékének csökkentése kulcsfontosságú az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Élelmiszer-hulladék típusai

A KSH felosztása szerint három kategóriát különböztetünk meg:

1. Elkerülhető élelmiszer-hulladék: emberi fogyasztásra alkalmas ételek és alapanyagok, amelyek gondatlanság miatt végzik a kukában (pl. megromlott joghurt, kidobott készétel).
2. Nem elkerülhető élelmiszer-hulladék: emberi fogyasztásra nem alkalmas részek (pl. tojáshéj, csontok).
3. Potenciálisan elkerülhető hulladék: olyan élelmiszerek, amelyek egyéni ízlés vagy körülmények miatt nem kerülnek felhasználásra (pl. kenyérhéj, almahéj).

Hol keletkezik a legtöbb élelmiszer-hulladék?

Az élelmiszer-lánc minden szakaszában keletkezik hulladék, de a háztartások az arányokat tekintve kiemelkednek. Az Európai Unióban 2020-ban és 2021-ben az élelmiszer-hulladék 55%-a háztartásokban keletkezett, fejenként átlagosan 70 kilogramm mennyiségben. Magyarországon ez az arány még magasabb: meghaladja a 70%-ot, ami azt jelenti, hogy az egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyisége 91 kilogramm.

Unós összehasonlítás

2021-ben az EU országaiban egy főre vetítve átlagosan 131 kilogramm élelmiszer veszett kárba. A legtöbb hulladékot Cipruson, Belgiumban és Dániában regisztrálták (200 kg/fő fölött), míg a legkevesebbet Szlovéniában és Horvátországban (70 kg/fő körüli értékek). Magyarország az unós átlagnál jobb helyzetben van.

A megoldás lehetőségei

A pazarlás megelőzése a leghatékonyabb módszer. Ennek része lehet az élelmiszerek helyes tárolása, a bevásárlás átgondoltsága és a maradékok kreatív felhasználása. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület fontos szerepet játszik az élelmiszer-felesleg hasznosításában. A szervezet 2005 óta gyűjti be és osztja szét a kereskedelmi és feldolgozóipari vá

Megosztás Facebookon

Iratkozz fel és elküldjük neked a legnagyobb vitát kiváltó cikkeinket: 

Feljelentés Gulyás Gergely ellen: újabb részletek, információk

Döbbenetes: Megszólalt Vogel Evelin: Én nem akartam, hogy ez legyen.....

Az eddigi legerősebb írással mentek neki Magyar Péternek - "Megáll az ész! Péter, hát van neked bőr a képeden?"

Feliratkozom és kérem a híreket

Ezekre kerestek rá olvasóink a leggyakrabban, kattints valamelyik címkére! 

Étel   Élelmiszer   Politika   Közélet   Környezetvédelem   Szennyezés   Kuka   Szemét   Pazarlás   Botrány

---

---

---