Az elmúlt évek nagy gazdasági növekedése ellenére a termelékenység terén nem történt előrelépés Magyarországon az EU átlaghoz képest, a fejlődést intézményi és piaci sajátosságok is akadályozzák - írja országelemzésében az Európai Bizottság. A testület szerint a fenntartható felzárkózáshoz előrelépésre lenne szükség a termelékenységben, amelyhez képzettebb munkaerőre és egészségesebb piaci környezetre lenne szükség.
Noha a gazdasági növekedés erős volt Magyarországon az elmúlt 10 évben, a termelékenységünk nem tudott érdemben nőni – hívja fel a figyelmet az Európai Bizottság az Európai Szemeszter keretében megfogalmazott országspecifikus jelentésében. Emlékeztetnek, hogy 2010 óta a GDP-növekedést a foglalkoztatottság bővülése eredményezte, a 20-64 éves korosztályban a foglalkoztatottság a 2010-es 62%-ról 78,8%-ra nőtt 2021-re, ami jócskán az EU-s átlag (73,1%) felett van.
A foglalkoztatottság növekedése ugyanakkor 2019-ben már erősen lassult, és a vállalatoknak már problémát okozott a képzett munkaerő felvétele. A kormányzat célja, hogy a foglalkoztatottságot 2030-ra 85%-ra növelje – emlékeztet a Bizottság, és egyben felhívják a figyelmet rá, hogy a foglalkoztatottsággal ellentétben
a termelékenység terén nem csökkent a lemaradásunk az EU-átlagához képest 2010 óta. |
Egy átlagos magyarországi dolgozó 32%-kal kevesebbet termel egy átlagos uniós munkavállalónál (az alacsonyabb árszínvonal és a hosszabb magyar munkaidő figyelembe vételével).
A Bizottság szerint a termelékenység növelése elengedhetetlen a hosszú távú növekedés biztosításához. A testület szerint emiatt Magyarország számára most azt kell célul kitűzni, hogy a munkaerőintenzív és erőforrás-igényes termelés helyett fejlettebb és produktívabb tevékenységekkel kapcsolódjunk be a globális értékláncokba. A Bizottság szerint ehhez innovációra és hatékonyabban működő piacokra van szükség, amelyhez pedig több magasan képzett dolgozó és befogadóbb üzleti környezet szükséges.
Jelenleg Magyarország a lemaradók között van az EU innovációs mutatóiban, és az EU-hoz viszonyított teljesítményünk még romlott is az utóbbi időben. Az oktatás terén sem értünk el sikereket a Bizottság szerint: 2010 óta nőtt a korai iskolaelhagyások száma, és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya messze elmarad az EU-s átlagtól. |
Felhívják a figyelmet arra is, hogy míg a magyar kormány támogatta az export-orientált beruházásokat, számos, a belföldi piacot kiszolgáló szolgáltatás esetében egyre nagyobb állami beavatkozást tapasztalnak. Ez a fokozott beavatkozás ágazatspecifikus adók, testre szabott jogszabályok és az üzleti tranzakciókat célzó kormányzati döntések formájában jelentkezett. Ezek a beavatkozások csökkentették a versenyt és akadályozták a hatékonyabb vállalatok növekedését. Az üzleti környezetet érintő további kihívások közé tartoznak a korrupcióellenes keretrendszer hiányosságai, a bírói függetlenség és a jogalkotás minőségének gyengeségei – írja a Bizottság az országjelentésében.
A dokumentumban azt írják, hogy a magyar vállalatok közül a kisvállalatok termelékenysége különösen nagy lemaradásban van az EU-hoz képest. Ez leginkább azért van, mert a magyar kisvállalatok nem mutatnak hajlandóságot az innovációra, és kevésbé nyitottak a digitális megoldásokra, mint az európai vállalatok. A magyar vállalatok mindössze harmada használ legalább 3 digitális technológiát, miközben az EU-átlag 55%. Az olyan technológiák átültetése, mint a big data, a felhőtechnológia és a mesterséges intelligencia különösen alacsony Magyarországon. A tudományos és üzleti élet közötti együttműködés az évek során nem javult, és továbbra is a nagyvállalatokra korlátozódik.
A vállalati szintű adatokra támaszkodó kutatások azt mutatják, hogy a 2010-es években a magyarországi termelékenység lassulása nagyrészt az erőforrások lassabb átcsoportosításának köszönhető a hatékonyabb cégek felé. A szolgáltatási ágazat csökkenő dinamizmusa az újonnan alapított vállalatok számának csökkenésében is tükröződik.
A magyar gazdaságban a versenyt többféleképpen akadályozzák: az új versenytársak belépésének megakadályozásával, a termelékenyebb cégek növekedésének gátlásával, valamint a legkevésbé hatékony cégek túl hosszú ideig történő piacon tartásával – hívja fel a figyelmet a Bizottság.
|