Budapest     2021-06-16   Csatlakozz hozzánk facebookon
Orbán döntött: Inkább nem kérte a magyar kormány az egyetemeknek ígért 1200 milliárd forintot Brüsszelből 
A magyar kormány szerdán beadta az Európai Bizottsághoz az EU-s helyreállítási alap magyar felhasználási tervét, eszerint csak a 2500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásra tartunk igényt. A további 3300 milliárdnyi kedvezményes hitelt nem kérjük, hivatalosan azért, mert nem akarunk eladósodni. A legnagyobb vesztes az egyetemi szféra: a korábbi terv szerint nekik szánt 1200 milliárdból csak egy töredék részt igényel a magyar kormány.

Magyarország az uniós tagállamok közül 15.-ként adta le a tervet. Az eredeti határidő április vége lett volna, és korábban ugyan a magyar kormány azt tervezte, hogy minél gyorsabban adjuk le az igénylést, nem Magyarország késett egyedül. A szokásosan hosszadalmas uniós költségvetési tervezéshez képest a Helyreállítási és Ellenállási Eszközt (angol rövidítéssel RRF-et) EU-s mércével elég rapid tempóban fogadják el, a terv, hogy a hat éves keretből már idén nyár végén le lehessen hívni egy 13 százalékos előleget.

Az RRF a koronavírus-járványra adott EU-s pénzügyi válasz, igaz, az Európai Uniót így is sok kritika éri, hogy csak most lép, miközben globális riválisai, az Egyesült Államok és Kína már nagy volumenű válságkezelési csomagokkal állt elő. Az uniós érvelés szerint az RRF-nek azonban más is a célja: eszerint a tagállamok már hatékony gazdaságvédelmi lépéseket tettek, az EU pedig a közvetlen, rövid távú válságmenedzsment helyett inkább egy olyan beruházásélénkítő pakkal jelentkezik, amelyik középtávon lesz képes új irányokat adni az európai gazdaságnak.

Ennek felelnek meg az RRF megkötései is, amelyekhez a tagállamoknak alkalmazkodniuk kell: a helyreállítási alapban kapott pénzek 37 százalékát például klímavédelmi beruházásokra kell fordítaniuk, 20 százalékát pedig digitális átállásra. Vannak más szempontok is, amelyek együttesen elég bonyolult elvárásrendszert jelentenek, és a tagállamok terveit az Európai Bizottságnak még jóvá is kell hagynia.

Ez a gyakorlatban részben politikai alkukat is jelenthet, ehhez kapcsolható Orbán Viktor április 23-i brüsszeli útja, amelyre Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is vele tartott. A magyar küldöttség aznap Ursula von der Leyennel, a Bizottság német elnökével, Céline Gauerrel, a helyreállítási alapért felelős bizottsági munkacsoport vezetőjével és Björn Seibert kabinetfőnökkel vacsorázott.

Gulyás azt mondta, hogy a vacsorán a helyreállítási alap felhasználásáról csak mellékesen volt szó, a magyar miniszter azonban másnap meglepő bejelentést tett: Magyarország mégsem kéri a korábban tervezett 5800 milliárd forintos teljes összeget, amelyre Magyarország igényt formálhatna. A bejelentés szerint a magyar kormány a 3300 milliárd forintos, kedvezményes hitelként lehetne igénybe vehető részről mond le, ehelyett csak a 2500 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kéri.

Ez azért is váratlan volt, mert korábban a társadalmi vitával kapcsolatos uniós elvárásoknak megfelelően a magyar kormány nyilvánossá tette, hogy mire kívánja elkölteni a teljes, 5800 milliárd forintos összeget, vagyis az eredeti terv még erre vonatkozott. A változást Gulyás azzal indokolta, hogy nem akarják eladósítani az országot, bár ezt a kijelentést árnyalta, hogy mint a Direkt36 kiderítette, február végén a magyar kormány úgy döntött, hogy a Fudan Egyetem budapesti kampuszát 450 milliárd forintos kínai hitelből akarja a magyar állam megépíteni.

Hogy a „brüsszeli” eladósodás elkerülésén kívül milyen további szempontjai lehettek a magyar kormánynak, amikor úgy döntöttek, hogy nem kérik a helyreállítási alapból ezt az ominózus 3300 milliárd forintot, találgatások tárgya. Jelen állás szerint sok más tagállam sem veszi igénybe ezt a kedvezményes uniós hitelt, várhatóan csak hat-hét ország kéri azt már most. Ennek egyik oka, hogy ezt később, egészen 2023-ig lehet pótolni, így több idő maradhat a tervek kidolgozására. Az is elképzelhető, hogy a pénzpiacok számára és a hitelbesorolás szempontjából nem feltétlenül előnyös kép az, ha egy tagállam abba a kisebbségbe tartozik, amelyik a piac helyett a kedvezményes hitelre hagyatkozik.

Szintén lehetséges, hogy egyes tagállamok inkább azokat a tételeket teszik be a vissza nem térítendő támogatások közé, amelyek várhatóan könnyebben átmennek majd a bizottsági vizsgálaton, amikor a helyreállítási alapra beadott tagállami terveket kell jóváhagyni – a magyar kormány is dönthetett úgy, hogy inkább gyorsan beadja a tutit, és nem akarja az elfogadás szempontjából kockázatosabb elemekkel késleltetni a vissza nem térítendő minél gyorsabb leokézását.

Sajtóértesülések szerint az eredeti, még a teljes, a hitel igénybe vételével számoló magyar tervből leginkább a felsőoktatás finanszírozására vonatkozó rész lehetett politikailag a legkritikusabb. A Népszava értesülései szerint Orbán április végi brüsszeli vacsorája emiatt kifejezetten rosszul sikerült, a magyar miniszterelnök állítólag sértődötten állt fel az asztaltól, miután von der Leyenék egyértelművé tették előtte, hogy a magyar terv elfogadhatatlan számukra, és ebben nem számíthat politikai kompromisszumra.

A fő kifogás az ellenzéki lap tudomása szerint az alapítványokba kiszervezett egyetemek voltak. A magyar felsőoktatást 2021-ban a magyar kormány radikálisan átalakította: a Corvinus, vagy a botrányosra sikeredett SZFE-átalakítás után a legtöbb magyar felsőoktatási intézmény számára – formálisan a saját kérésükre, de nem presszió nélkül – a kormány „lehetővé tette” a modellváltást, ami után már nem állami intézmények lesznek, hanem alapítványi fenntartásba kerülnek. Az alapítványok kuratóriumait a kormány nevezi ki, ezekbe jellemzően kormányhű embereket tettek, Orbán Viktor pedig nyilvánosan is kijelentette, hogy ezekbe „nemzeti” szempont alapján tesznek embereket, és cél volt, hogy „internacionalista-globalista” személyek ne lehessenek a tagok között.

Az egyetemi szférának a kormány soha nem látott, összesen 1500 milliárd forintos fejlesztési forrásokat ígért, és a modellváltás során is fontos szempont volt az egyetemi döntéseknél, hogy a helyreállítási alapból nagyon komoly pénzek érkezhetnek a felsőoktatásba. A sajtóértesülések szerint azonban éppen a Bizottság éppen a modellváltást nem akarja finanszírozni, és ezen mehetett el az eredeti magyar tervezet is: a Népszava úgy tudja, hogy az EB már december óta folyamatosan jelezte a problémáit: semmilyen garanciát nem lát arra, hogy a kiszervezett egyetemek átláthatóan gazdálkodnak majd a rájuk bízott vagyonnal.

A magyar kormány szerdán végül hivatalosan is beadta a helyreállítási alapra vonatkozó tervezetet Brüsszelben, és valóban elátt a hiteltől, csak a 2500 milliárdos vissza nem térítendőt igényelte. Hogy pontosan mire, még nem tudni. Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára az MTI-nek annyit mondott, hogy a magyar terv az oktatási rendszerek fejlesztésére a teljes, 2500 milliárdos összeg 20,4 százalékát fordítja. Mint Magyari Péter a 444-en írja, ezt az 510 milliárd forintos előirányzatot az oktatási fejlesztésekre ahhoz képest érdemes nézni, hogy az eredeti, még hitellel kalkuláló terv alapján 1191 milliárd forint ment volna az egyetemek megújítására, és további 458 milliárd a közoktatásra és általában család- és gyermekvédelemre. Ez a kb. 1700 milliárd most nem egész a harmadára csökkent; és a 444 tudomása szerint ennek is legfeljebb a fele mehet a felsőoktatásra; leginkább klímabarát egyetemi infrastruktúrafejlesztésre. Hogy az egyetemeknek beígért további bő 1000 milliárddal mi lesz, egyelőre kérdés.

A szerdán beadott magyar terv legmeghatározóbb eleme az egészségügyi fejlesztés, erre a források 34,1 százalékát szánják. Kiemelt terület a környezetbarát közlekedés fejlesztése is, erre a keret 25%-át fordítják. További források mennek a körforgásos gazdaságra való átállás elősegítésére, a legelmaradottabb települések felzárkóztatására, valamint környezetvédelmi kezdeményezésekre – hangsúlyozza a kormánykommunikáció.
Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Orbán a VIP páholyból nézte végig a magyar válogatott vereségét - nem akármilyen képeket posztoltak
Óriási botrány: Rejtélyes idegent fogtak el a Parlamentben, 70 év körüli zavart idős ember jutott be
NATO pofon: nem tartják számon az Orbán Viktor által kiemelt migrációt a legfontosabb kihívások között
Baj van: bepanaszolták az UEFA-nál a magyar drukkereket
Azért érkezett panasz az Európai Labdarúgó-szövetséghez, mert a Budapesten tartott Magyarország-Portugália meccs alatt a közönség soraiban a magyar drukkerek LMBTQ-ellenes transzparenseke...
  
Hosszan beszélt Szijjártó a felvidéki magyar politikai érdekképviselet egységesítési folyamatáról
Amennyiben a koronavírus-világjárvány nem vesz új, váratlan fordulatot, Magyarország június 24-től visszaállítja belső schengeni határain a normális átjárást - jelentette be Szijjár...
  
Mindenki Németh Szilárd szívhez szóló beszédéről beszél: Egykori hőseink példaként szolgálnak számunkra
A nemzeti múltra, az egykori hősökre való emlékezés fontos feladat, egy nemzet csak erős alapokra építheti sikeres jövőjét - hangsúlyozta a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti álla...
  
Elképesztő részletek - Az osztrák hadseregé volt az egyik páncélozott jármű, amit Mészáros birtokánál lefotóztak
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói helyszíni szemlét is tartottak Mészáros Lőrinc bicskei magántavánál, ahol megvizsgálták azokat a páncélozott járműveket is, amelyeket még...
  
Ilyet még miniszterelnök nem kapott: börtön falára vetítették Orbánt és Mészárost, a rendőrség beidézte az elkövetőt
A Jobbik elnökét a védelmi intézkedések megszegésére hivatkozva hívták be. Idézést kapott az Országos Rendőr-főkapitányságtól Jakab Péter, miután kivetítette az Országházra, ho...
  
Elképesztő ami történt: a gyerekműsorok alatt megjelenő fideszes kampányvideók miatt tettek feljelentést
Feljelentést tett a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnál (NMHH) a Fidesz Youtube-reklámjai miatt Csordás Anett, a C8 és a Momentum képviselőjelöltje, valamint Orosz Anna, a Momentum e...
  
Ők nem tudták ki az a Ronaldo
Vereséggel kezdtük az Európa-bajnokságot. Portugália ellen játszotta első mérkőzését a magyar labdarúgó-válogatott az Európa-bajnokságon. Az F-csoport nyitómeccsét Cristiano...
  
Hadházy feljelentése után a NAV nyomozói megtekintették Mészáros Lőrinc katonai járműveit
”A NAV nyomozói kérésemre megtekintették Lőrinc katonai járműveit a hatalmas bicskei luxusbirtokon. A nyomozók szerint Lőrinc az egyiket AUSZTRIÁBÓL hozatta. Úgy látszik, a Gázos ...
  
Ment a nagy ígérgetés, de sokan mégse láthatták a Vajdaságban a magyar-portugál meccset
Sötét képernyőt nézhettek a Sat-Trakt előfizetői kedden délután a magyar-portugál meccs helyett, pedig a topolyai akadémiát magyar pénzből felépítő kábelhálózatot-tulajdonos pár ...
  
Csizmadia szerint itt az ideje, hogy a balliberális országfosztás nyomába eredjenek
A CÖF-CÖKA elnöke azt is mondta, hogy a honvédők akaratára megalakítják a Civil Igazságtételi Bizottságot. “Meggyőződésünk szerint itt az ideje annak, hogy a balliberális országfo...
  
Kellemetlen: Szijjártó saját magát leplezte le a Kúria új elnökével kapcsolatban
A bírói függetlenséget korlátozó lépésként értékelte Varga Zs. András kúriai elnökké választását az ENSZ bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges előadój...
  
Szijjártó 182 milliárd forint elköltését jelentette be, elképesztő számokat közölt
Idén minden eddiginél több forrást, összesen 182 milliárd forintot biztosít a kormány a kutatásfejlesztési és innovációs pályázatokra - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági ...
  
Orbán meglépte: visszakozott, majd közben a parlament átadott 26 hektárt a Fudan alapítványának
A kormány a június eleji Fudan-tüntetés óta azt mondogatja, hogy a kínai egyetem „közéleti vitára alkalmas formában pillanatnyilag nem létezik”, vagyis szerintük az országgyűlési v...
  
Benkő Tibor személyesen ellenőrizte a magyar hadgyakorlatot - most már nyugodtan aludhatunk , határaink védettek
A magyar katonák felkészültek, gyorsan és precízen hajtják végre a feladatokat a haderőfejlesztési programnak köszönhetően a XXI. századi kihívásoknak megfelelő eszközökkel – hangs...
  
Népszava: Magyarországon működő német multik is válaszlépéseket fontolgatnak Orbán új törvénye miatt
Nemcsak a német politikusok, hanem a gazdasági vezetők sem örülnek az új magyar törvénynek. A Magyarországon működő német cégek körében is felháborodást keltett a törvény, amely...
  
Magyarország fegyverkezik, közben a szakértő szerint a Kecskeméten parkoltatott MiG-ek már csak vashulladéknak jók
Több ország vitte volna a gépeket, de nem adtuk, pedig milliárdos üzlet kínálkozott. Irak 7,5 milliárd forintot adott volna a kecskeméti vadászrepülő-flottáért, az összeg jó részét...
  
Mindig van egy idióta - íme a szurkoló aki berohant a pályára a magyar-portugálon
Előkerült egy videó a magyar–portugál Eb-meccsen pályára rohanó magyar szurkolóról. Még Schön Szabolcs meg nem adott magyar lesgóljának hatása alatt volt a Puskás Aréna, amikor vala...
  
Bíróság elé álltak a negyedik emeletről kizuhant Pannika szülei és keresztanyja
Gödöllő- Ma áll először bíróság előtt a négy éve tragikus körülmények között meghalt három éves Pannika szülei és keresztanyja. A kislányt 2017 májusában egyedül hagyták a la...
  
Szijjártó szerint komoly versenyelőnyre tettünk szert - megalakult az újraindításáért felelős operatív törzs
A következő hetek döntései arról szólnak, hogy Európa legsikeresebb oltási kampányával szerzett előnyünket hogyan váltsuk aprópénzre - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszt...
  
Lépni kell, Bakondi népvándorlás miatt aggódik: Jelentős nyomás alatt áll a magyar határ
Továbbra is jelentős nyomás alatt áll a magyar határ: idén már eddig körülbelül annyi illegális bevándorló próbálkozott az átjutással, mint tavaly egész évben - közölte a miniszte...
  
Elképesztő bejelentés: új operatív törzs alakul Szijjártó Péterrel
Megtartotta alakuló ülését a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon. A tervek szeri...
  
Hivatalos: igazságtételi bizottság alakul a 2006-os események vizsgálata céljából
A többi között a 2006-os események vizsgálata céljából Civil Igazságtételi Bizottságot hozott létre a Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖK...
  
Varga szerint az ellenzék javaslata új adók bevezetéséhez vagy eladósodáshoz vezetett volna
Az Országgyűlés elfogadta Magyarország jövő évi költségvetését, az újraindítás költségvetését - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltett videóüzenet...
  
Varga Judit szerint ahhoz, hogy megértsük az EU működését, készségekre van szükség
Az erős nemzetek erős Európája mellett tett hitet Varga Judit igazságügyi miniszter kedden az Országházban, a Magyarország és a közép-európai térség az Európai Unióban, az Európai Un...
  
Orbán a VIP páholyból nézte végig a magyar válogatott vereségét - nem akármilyen képeket posztoltak
Kint van a portugálok elleni Eb-meccsen a hazai közélet színe-java. Orbán Dzsudzsákkal osztott meg közös képet, Karácsony Kukorelly Endrével figyeli a meccset, Fekete-Győr András pedig v...
  
A Pénzügyminisztérium államtitkára szerint 2013 óta folyamatosan növekedtek a reálbérek
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára a vezérszónoki hozzászólásokra reagálva kiemelte, egyetért az ellenzéki politikusok megállapításaival, hogy a mindenkori költsé...
  
Hivatalos: Leáll a győri Audi legtöbb gyáregysége alkatrészhiány miatt
Nem közölték, meddig tart a leállás. Munkásaik a gördülő munkaidőkeret terhére mentesülnek munkavégzési kötelezettségük alól. Alkatrészhiány miatt a jövő héttől leáll a term...
  
Ennyi volt, megszavazták: zöld út a Fudan beruházás előkészítésének
Noha úgy tűnhet, a kormány a budapesti tüntetés hatására mintha hátrébb lépett volna a Fudan-beruházástól, a kormánypárti többség a parlamentben megszavazta a "lex Fudant", amely a k...
  
Orbán lépett: a parlament átadott 26 hektárt a Fudan alapítványának
A kormány a június eleji Fudan-tüntetés óta azt mondogatja, hogy a kínai egyetem „közéleti vitára alkalmas formában pillanatnyilag nem létezik”, vagyis szerintük az országgyűlési v...
  
A Transparency International keményen beleszállt Orbánba
Miközben a magyarok 69 százaléka „elég nagy” vagy „nagyon nagy” problémának tartja a kormányzati korrupciót. Ez az arány magasabb az európai uniós átlagnál (62 százalék). Több ...
  
THE HUNGARIAN TIMES Impresszum / Sütik
2021-06-16 Magyarország, Budapest
  The Times
Orbán döntött: Inkább nem kérte a magyar kormány az egyetemeknek ígért 1200 milliárd forintot Brüsszelből




A magyar kormány szerdán beadta az Európai Bizottsághoz az EU-s helyreállítási alap magyar felhasználási tervét, eszerint csak a 2500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásra tartunk igényt. A további 3300 milliárdnyi kedvezményes hitelt nem kérjük, hivatalosan azért, mert nem akarunk eladósodni. A legnagyobb vesztes az egyetemi szféra: a korábbi terv szerint nekik szánt 1200 milliárdból csak egy töredék részt igényel a magyar kormány.

Magyarország az uniós tagállamok közül 15.-ként adta le a tervet. Az eredeti határidő április vége lett volna, és korábban ugyan a magyar kormány azt tervezte, hogy minél gyorsabban adjuk le az igénylést, nem Magyarország késett egyedül. A szokásosan hosszadalmas uniós költségvetési tervezéshez képest a Helyreállítási és Ellenállási Eszközt (angol rövidítéssel RRF-et) EU-s mércével elég rapid tempóban fogadják el, a terv, hogy a hat éves keretből már idén nyár végén le lehessen hívni egy 13 százalékos előleget.

Az RRF a koronavírus-járványra adott EU-s pénzügyi válasz, igaz, az Európai Uniót így is sok kritika éri, hogy csak most lép, miközben globális riválisai, az Egyesült Államok és Kína már nagy volumenű válságkezelési csomagokkal állt elő. Az uniós érvelés szerint az RRF-nek azonban más is a célja: eszerint a tagállamok már hatékony gazdaságvédelmi lépéseket tettek, az EU pedig a közvetlen, rövid távú válságmenedzsment helyett inkább egy olyan beruházásélénkítő pakkal jelentkezik, amelyik középtávon lesz képes új irányokat adni az európai gazdaságnak.

Ennek felelnek meg az RRF megkötései is, amelyekhez a tagállamoknak alkalmazkodniuk kell: a helyreállítási alapban kapott pénzek 37 százalékát például klímavédelmi beruházásokra kell fordítaniuk, 20 százalékát pedig digitális átállásra. Vannak más szempontok is, amelyek együttesen elég bonyolult elvárásrendszert jelentenek, és a tagállamok terveit az Európai Bizottságnak még jóvá is kell hagynia.

Ez a gyakorlatban részben politikai alkukat is jelenthet, ehhez kapcsolható Orbán Viktor április 23-i brüsszeli útja, amelyre Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is vele tartott. A magyar küldöttség aznap Ursula von der Leyennel, a Bizottság német elnökével, Céline Gauerrel, a helyreállítási alapért felelős bizottsági munkacsoport vezetőjével és Björn Seibert kabinetfőnökkel vacsorázott.

Gulyás azt mondta, hogy a vacsorán a helyreállítási alap felhasználásáról csak mellékesen volt szó, a magyar miniszter azonban másnap meglepő bejelentést tett: Magyarország mégsem kéri a korábban tervezett 5800 milliárd forintos teljes összeget, amelyre Magyarország igényt formálhatna. A bejelentés szerint a magyar kormány a 3300 milliárd forintos, kedvezményes hitelként lehetne igénybe vehető részről mond le, ehelyett csak a 2500 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kéri.

Ez azért is váratlan volt, mert korábban a társadalmi vitával kapcsolatos uniós elvárásoknak megfelelően a magyar kormány nyilvánossá tette, hogy mire kívánja elkölteni a teljes, 5800 milliárd forintos összeget, vagyis az eredeti terv még erre vonatkozott. A változást Gulyás azzal indokolta, hogy nem akarják eladósítani az országot, bár ezt a kijelentést árnyalta, hogy mint a Direkt36 kiderítette, február végén a magyar kormány úgy döntött, hogy a Fudan Egyetem budapesti kampuszát 450 milliárd forintos kínai hitelből akarja a magyar állam megépíteni.

Hogy a „brüsszeli” eladósodás elkerülésén kívül milyen további szempontjai lehettek a magyar kormánynak, amikor úgy döntöttek, hogy nem kérik a helyreállítási alapból ezt az ominózus 3300 milliárd forintot, találgatások tárgya. Jelen állás szerint sok más tagállam sem veszi igénybe ezt a kedvezményes uniós hitelt, várhatóan csak hat-hét ország kéri azt már most. Ennek egyik oka, hogy ezt később, egészen 2023-ig lehet pótolni, így több idő maradhat a tervek kidolgozására. Az is elképzelhető, hogy a pénzpiacok számára és a hitelbesorolás szempontjából nem feltétlenül előnyös kép az, ha egy tagállam abba a kisebbségbe tartozik, amelyik a piac helyett a kedvezményes hitelre hagyatkozik.

Szintén lehetséges, hogy egyes tagállamok inkább azokat a tételeket teszik be a vissza nem térítendő támogatások közé, amelyek várhatóan könnyebben átmennek majd a bizottsági vizsgálaton, amikor a helyreállítási alapra beadott tagállami terveket kell jóváhagyni – a magyar kormány is dönthetett úgy, hogy inkább gyorsan beadja a tutit, és nem akarja az elfogadás szempontjából kockázatosabb elemekkel késleltetni a vissza nem térítendő minél gyorsabb leokézását.

Sajtóértesülések szerint az eredeti, még a teljes, a hitel igénybe vételével számoló magyar tervből leginkább a felsőoktatás finanszírozására vonatkozó rész lehetett politikailag a legkritikusabb. A Népszava értesülései szerint Orbán április végi brüsszeli vacsorája emiatt kifejezetten rosszul sikerült, a magyar miniszterelnök állítólag sértődötten állt fel az asztaltól, miután von der Leyenék egyértelművé tették előtte, hogy a magyar terv elfogadhatatlan számukra, és ebben nem számíthat politikai kompromisszumra.

A fő kifogás az ellenzéki lap tudomása szerint az alapítványokba kiszervezett egyetemek voltak. A magyar felsőoktatást 2021-ban a magyar kormány radikálisan átalakította: a Corvinus, vagy a botrányosra sikeredett SZFE-átalakítás után a legtöbb magyar felsőoktatási intézmény számára – formálisan a saját kérésükre, de nem presszió nélkül – a kormány „lehetővé tette” a modellváltást, ami után már nem állami intézmények lesznek, hanem alapítványi fenntartásba kerülnek. Az alapítványok kuratóriumait a kormány nevezi ki, ezekbe jellemzően kormányhű embereket tettek, Orbán Viktor pedig nyilvánosan is kijelentette, hogy ezekbe „nemzeti” szempont alapján tesznek embereket, és cél volt, hogy „internacionalista-globalista” személyek ne lehessenek a tagok között.

Az egyetemi szférának a kormány soha nem látott, összesen 1500 milliárd forintos fejlesztési forrásokat ígért, és a modellváltás során is fontos szempont volt az egyetemi döntéseknél, hogy a helyreállítási alapból nagyon komoly pénzek érkezhetnek a felsőoktatásba. A sajtóértesülések szerint azonban éppen a Bizottság éppen a modellváltást nem akarja finanszírozni, és ezen mehetett el az eredeti magyar tervezet is: a Népszava úgy tudja, hogy az EB már december óta folyamatosan jelezte a problémáit: semmilyen garanciát nem lát arra, hogy a kiszervezett egyetemek átláthatóan gazdálkodnak majd a rájuk bízott vagyonnal.

A magyar kormány szerdán végül hivatalosan is beadta a helyreállítási alapra vonatkozó tervezetet Brüsszelben, és valóban elátt a hiteltől, csak a 2500 milliárdos vissza nem térítendőt igényelte. Hogy pontosan mire, még nem tudni. Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára az MTI-nek annyit mondott, hogy a magyar terv az oktatási rendszerek fejlesztésére a teljes, 2500 milliárdos összeg 20,4 százalékát fordítja. Mint Magyari Péter a 444-en írja, ezt az 510 milliárd forintos előirányzatot az oktatási fejlesztésekre ahhoz képest érdemes nézni, hogy az eredeti, még hitellel kalkuláló terv alapján 1191 milliárd forint ment volna az egyetemek megújítására, és további 458 milliárd a közoktatásra és általában család- és gyermekvédelemre. Ez a kb. 1700 milliárd most nem egész a harmadára csökkent; és a 444 tudomása szerint ennek is legfeljebb a fele mehet a felsőoktatásra; leginkább klímabarát egyetemi infrastruktúrafejlesztésre. Hogy az egyetemeknek beígért további bő 1000 milliárddal mi lesz, egyelőre kérdés.

A szerdán beadott magyar terv legmeghatározóbb eleme az egészségügyi fejlesztés, erre a források 34,1 százalékát szánják. Kiemelt terület a környezetbarát közlekedés fejlesztése is, erre a keret 25%-át fordítják. További források mennek a körforgásos gazdaságra való átállás elősegítésére, a legelmaradottabb települések felzárkóztatására, valamint környezetvédelmi kezdeményezésekre – hangsúlyozza a kormánykommunikáció.








Orbán a VIP páholyból nézte végig a magyar válogatott vereségét - nem akármilyen képeket posztoltak
Óriási botrány: Rejtélyes idegent fogtak el a Parlamentben, 70 év körüli zavart idős ember jutott be
NATO pofon: nem tartják számon az Orbán Viktor által kiemelt migrációt a legfontosabb kihívások között




Nem is az önkormányzaté a balatoni partszakasz, mégis 12 évig szedtek belépőt
Baj van: bepanaszolták az UEFA-nál a magyar drukkereket
Hosszan beszélt Szijjártó a felvidéki magyar politikai érdekképviselet egységesítési folyamatáról
Mindenki Németh Szilárd szívhez szóló beszédéről beszél: Egykori hőseink példaként szolgálnak számunkra




Elképesztő részletek - Az osztrák hadseregé volt az egyik páncélozott jármű, amit Mészáros birtokánál lefotóztak
Ilyet még miniszterelnök nem kapott: börtön falára vetítették Orbánt és Mészárost, a rendőrség beidézte az elkövetőt
Elképesztő ami történt: a gyerekműsorok alatt megjelenő fideszes kampányvideók miatt tettek feljelentést




Ők nem tudták ki az a Ronaldo
Hadházy feljelentése után a NAV nyomozói megtekintették Mészáros Lőrinc katonai járműveit
Ment a nagy ígérgetés, de sokan mégse láthatták a Vajdaságban a magyar-portugál meccset




Csizmadia szerint itt az ideje, hogy a balliberális országfosztás nyomába eredjenek
Kellemetlen: Szijjártó saját magát leplezte le a Kúria új elnökével kapcsolatban
Szijjártó 182 milliárd forint elköltését jelentette be, elképesztő számokat közölt




Orbán meglépte: visszakozott, majd közben a parlament átadott 26 hektárt a Fudan alapítványának
Benkő Tibor személyesen ellenőrizte a magyar hadgyakorlatot - most már nyugodtan aludhatunk , határaink védettek
Népszava: Magyarországon működő német multik is válaszlépéseket fontolgatnak Orbán új törvénye miatt




Magyarország fegyverkezik, közben a szakértő szerint a Kecskeméten parkoltatott MiG-ek már csak vashulladéknak jók
Mindig van egy idióta - íme a szurkoló aki berohant a pályára a magyar-portugálon
Bíróság elé álltak a negyedik emeletről kizuhant Pannika szülei és keresztanyja




Szijjártó szerint komoly versenyelőnyre tettünk szert - megalakult az újraindításáért felelős operatív törzs
Lépni kell, Bakondi népvándorlás miatt aggódik: Jelentős nyomás alatt áll a magyar határ
Elképesztő bejelentés: új operatív törzs alakul Szijjártó Péterrel




Hivatalos: igazságtételi bizottság alakul a 2006-os események vizsgálata céljából
Varga szerint az ellenzék javaslata új adók bevezetéséhez vagy eladósodáshoz vezetett volna
Varga Judit szerint ahhoz, hogy megértsük az EU működését, készségekre van szükség




Orbán a VIP páholyból nézte végig a magyar válogatott vereségét - nem akármilyen képeket posztoltak
A Pénzügyminisztérium államtitkára szerint 2013 óta folyamatosan növekedtek a reálbérek
Hivatalos: Leáll a győri Audi legtöbb gyáregysége alkatrészhiány miatt




Ennyi volt, megszavazták: zöld út a Fudan beruházás előkészítésének
Orbán lépett: a parlament átadott 26 hektárt a Fudan alapítványának
A Transparency International keményen beleszállt Orbánba




Óriási botrány: Rejtélyes idegent fogtak el a Parlamentben, 70 év körüli zavart idős ember jutott be
Orbán vészjósló szavai: bátor és szokatlan kormányzati döntéseket kell hoznunk
Orbán jóslata: Elmegy a járvány, visszakerül a migráció kérdése Európában




Az USA lépett: Százötven millió dolláros csomag az ukrán hadsereg számára
Kinyílt a kampány zsák: 40 ezer forint prémiumot kaphatnak idén a nyugdíjasok
Kína kiakadt, áll a bál: Felszínre került a gonosz szándék




Rétvári szerint az ellenzék nem a családokra költené a pénzt, hanem a migránsoknak adná
Orbán a hazafi: visszatesszük Magyarországot a térképre
Mit lép Orbán? - a NATO Soha nem volt még ilyen kemény Kínával




NATO pofon: nem tartják számon az Orbán Viktor által kiemelt migrációt a legfontosabb kihívások között
Beindult a gépezet: magánkézbe adnák a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetését, kínai cégek is vihetik
Nincs ingyen pénz: Bodó szerint a magyar emberek munkából szeretnének megélni, nem segélyből