THE HUNGARIAN TIMES
szerda Magyarország Budapest

Az alaptörvénynek mennie kell - A demokrácia szelleme járja be az autokratikus Magyarországot


Jogvédelem és az alaptörvény eltörlése együtt szükséges az alkotmányos demokrácia helyreállításához.
A kétharmadtól való eltérés nem szakítja meg a jogfolytonosságot, és — meghatározott feltételek teljesülése esetén — nem sérti a jogállamiságot.
A kétharmadtól való eltérés nem a káosz kezdete, hanem a kaotikus válságból való kilábalás meghatározó pillanata lehet.


A demokrácia szelleme járja be az autokratikus Magyarországot. Az előválasztás hosszú idő után először adott valódi demokratikus élményt százezreknek. A sikeres előválasztás nyomán felizzott a vita az alkotmányos demokrácia helyreállításáról. A közös gondolkodás — érvekkel és akár szenvedéllyel — a demokrácia egyik előfeltétele.

Az alaptörvény eltörlése című cikkem október 23-án jelent meg a 444-en. Azt írtam, hogy súlyos és rendszerszintű válság indokolhat kivételes eltérést a kétharmados szabálytól. A parlamenti többség eltávolíthatja az autokratikus elemeket a jogrendszerből. És azt is írtam, hogy új, hosszú távra szóló alkotmány elfogadásához széleskörű együttműködés és választópolgári részvétel kell. Ezért egyik oldal sem alkotmányozhat egyoldalúan, még kétharmad birtokában sem. Három fő érvem volt:

A magyar rezsim új típusú autokrácia, kénytelen demokráciának tettetni magát.
A magyar jogrendszerben önkény és jogbizonytalanság uralkodik, és alig marad, ami a jogot értékessé teszi.
Az alkotmányról szóló döntések nemcsak formális jogi szabályoktól függnek, hanem jogi és etikai elvektől is.


Az írást Karsai Dániel a 444-en, Sepsi Tibor és M. Tóth Balázs az Átlátszó egyik blogján bírálta (mindhárman ügyvédek). Majtényi Balázs a Telexen, Majtényi László az ÉS-ben gondolta tovább konstruktívan a kérdést. A viták elágazásait remekül foglalta össze saját észrevételeivel Kazai Viktor a Mércén. A kritikák két központi kérdésére válaszolok: mi van itt és mit lehet tenni?

Az autokrácia jogrendszere

A bírálók szerint sokkal jobb a helyzet, mint ahogy lefestem. Példáik mutatják, hogy jól működnek a jogvédelem intézményei: a Kúria elkaszálta a kormány egyik népszavazási kezdeményezését, a hajléktalanok elleni rendőri fellépés szünetel, az Átlátszó idén minden adatperét megnyerte. Miért akarjuk kétséges eszközökkel eltörölni a szabályokat és megváltoztatni a rendszert, ha sok minden elérhető ügyvédi úton is?


A sikerek részben azért lehetségesek, mert van némi mozgástér a szabályok alkalmazásakor és a felhozott esetekben tehetséges ügyvédek jártak el. És mert a megfélemlítő bírósági légkör ellenére vannak még független bírák. Ez a jelenség mégsem cáfolja, hanem erősíti a diagnózisomat, hogy újfajta autokráciában élünk.

Először is, még az itteninél ezerszer szörnyűbb náci rendszerben is sorozatosan lehetett pert nyerni akár a Gestapo ellen is. A hatalmat ellenőrző fórumokat felszámolták, a nem megbízható bírákat eltávolították, és a politikailag érzékeny jogvitákat pártutasításra döntötték el. De a hétköznapi jogügyekben, például tulajdoni és szerződéses viszonyokban tisztességes bírói ítéletek is születhettek, ha a peres fél nem a „nép ellenségei” közé tartozott.

Az új autokráciában nincs terrorgépezet és az alkotmányvédelem intézményei megmaradnak. De nem azért, hogy betöltsék funkciójukat, a törvényhozás és a kormány kontrollját, hanem hogy legitimálják és szolgálják a rezsimet. Például az orosz alkotmánybíróság Putyin hatalmának centralizálását segítette elő azzal, hogy jóváhagyott minden súlyos változtatást a regionális autonómiák felszámolásától a Krím-félsziget annektálásáig. Magyarország ezt a mintát követi: van alkotmánybíróság, de nincs alkotmánybíráskodás.

További jellegzetesség, hogy az alkotmányos demokrácia látszatának fenntartása érdekében a mai autoriter rezsim eltűrhet számára kedvezőtlen ítéleteket is. (Ezt először az egyiptomi ítélkezésben figyelték meg Hoszni Mubárak elnök idején.) Itt a „nép ellensége” is nyerhet, például egy idő után megkaphatja a kártérítést a propagandamédia hazugságaiért és hozzájuthat közérdekű dokumentumokhoz. A rezsim számára az a döntő, hogy a kedvezőtlen ítéletek ne veszélyeztessék a rezsim kiteljesedését.

A stratégiai területeken viszont a vezér akaratán múlik, hogy mi lesz elfoglalva, megszüntetve, eltitkolva, perifériára szorítva. A stratégiai ügyekben nincs fékező bírói hatalom, legyen szó a médiáról, információs jogokról, a tulajdonosi szerkezet átalakításáról, a szociális szféráról vagy másról. A 444 híreitől és elemzéseitől kezdve az átfogó szakértői tanulmányokig (például Polyák Gábor munkái a médiaszabadságról) a források azt mutatják, hogy az alaptörvény keretei között ügyvédi eszközökkel képtelenség megállítani az autokrácia előretörését. Készülhettek a legjobb jogorvoslati beadványok, az alaptörvény elfogadása óta egyetlen országos népszavazás volt, azt sem a választópolgárok kezdeményezték, hanem a miniszterelnök a „betelepítési kvótákról”. A stratégiai Free SZFE-ügyben nem lehetett könnyű az ügyvédnek őszintén megmondania a diákoknak és tanároknak, hogy az ügy karaktere miatt szinte semmi esélyük sikeres hazai jogorvoslatra.

A hatalmat persze érik stratégiai kudarcok, de ezeket tipikusan nem a hazai igazságszolgáltatás okozza, hanem európai jogi fórumok, nemzetközi civil együttműködések és belföldi jogon kívüli akciók. Tényfeltáró újságírók, civil aktivisták, politikusok és ügyvédek együttműködéséről van itt szó.

Egyetértek a kritizáló ügyvédekkel, hogy a jogot használni kell, és nem szabad feladni a reményt, hogy perléssel lehet jobbítani. (Mondjuk TASZ alapítóként mindig ezt képviseltem.) A jogvédelem előtt azonban ebben a rezsimben rendszerszintű akadályok tornyosulnak. Egy-egy beadvány — azon túl, hogy nem számíthat sikerre — még erősítheti is azt a látszatot, hogy van értékelhető alkotmányos jogvédelem, miközben nincs.

Az alaptörvény rendszerében a hanyatlás ügyvédi eszközökkel talán lassítható, de a rendszer autokratikus és jogfosztó karaktere biztosan nem szüntethető meg. Ezért azt javaslom ügyvéd vitapartnereimnek, hogy ne egymást kizáró lehetőségként tekintsünk a jogvédelemre és a jogrendszer megváltoztatására, hanem konjunktív feltételként: mindkettőre szükség van, és csak együtt hozhatnak sikert.

Alkotmányozás kooperatív körülmények között

Ha Karsai Dániel figyelmesebb és tájékozottabb volna, nem írna olyasmit, hogy a „NER-t valójában egy jogszerű eszközökkel megváltoztathatatlan rendszernek” tartom. Ennek az ellenkezőjét írom a mostani és a korábbi szövegeimben is. A vita ugyanis nem most kezdődött, hanem az alaptörvény elfogadásakor. 2011-ben az Életfogytig szabadláb című könyvemben és pár évvel később bővebben A jogok törvényében írtam arról, hogy az alaptörvény rendszere illegitim, nem alakulhat ki körülötte demokratikus egyetértés, és igyekeztem mérlegelni a lehetőségeket a zéró változástól a forradalomig.

Az alkotmányos átalakítás mindig politikai változóktól függ, ezért két eltérő konstellációban lehet elgondolni. Az egyikben van együttműködés a rivális politikai oldalak között, a másikban nincs. Minden javaslatom az együttműködő alkotmányozást részesíti előnyben. (E tekintetben az Átlátszó blogja következetes: már 2011-ben is úgy látta, hogy különösebb gond nélkül együtt lehet élni az alaptörvénnyel.)

Már az is hozhat kedvező változást, ha az állampárt győz, de elveszíti a kétharmadot, és előbb-utóbb alkura és kompromisszumra kényszerül a demokratikus ellenzékkel. Szintén kedvező lehet, ha változó politikai széljárásban az alaptörvényt alkalmazó bírák és más tisztségviselők között egyre többen lesznek, akik — a damaszkuszi úton haladva vagy csak opportunistaként — az emberi jogok és a demokrácia szellemében hozzák meg döntéseiket.

Az együttműködő alkotmányozás legjobb forgatókönyve, amikor a rivális oldalak képesek együttműködésre és alkura. A „kétharmad” az alkotmányjogban épp azt fejezi ki — tökéletlenül — hogy vannak a kormányzás ügyeitől különböző, fundamentális kérdések, amikről kormányoldalnak és ellenzéknek meg kell egyeznie. Ezért is elleneztem a 2010-11-es egyoldalú alkotmányozást, és ezért tartanám elhibázottnak, ha a mai ellenzék egy váratlan kétharmados győzelem után a vesztes oldal együttműködő részének bevonása nélkül írna új alkotmányt.

Bár a közvetlen választói részvétel és jóváhagyás elengedhetetlen, a rivális pártok együttműködését népszavazás sem pótolhatja. Az ugyanis gyakran csak visszatükrözi a megosztottságot. Például Lengyelországban az 1997-es referendumon alig több mint 40 százalékos volt a részvétel, és a szavazók 53,5 százaléka mondott igent az alkotmányra. Egyiptomban 2012-ben 33 százalékos részvétel mellett sikerült közel 64 százalékos támogatottságot produkálni.

Alkotmányozás nem kooperatív körülmények között

A múltkori 444-cikkben kénytelen voltam számot vetni a hazai rendszer dinamikájával. Most nem a hard diktatúrából a soft diktatúrába való átmenetben vagyunk, ami egykor előkészítette a szovjet rendszer tárgyalásos átalakítását. A törvényekben, a kormányzati intézkedésekben és retorikában is egyre több a hagyományos autokratikus elem, a rezsim egyre kevésbé ügyel a demokrácia látszatára. Az egyetlen akadály, hogy nem törölheti el a többpárti választásokat, és nem tudja teljesen kizárni az ellenzék győzelmét.

Megtörténhet, hogy ebből drámai válsághelyzet lesz. Kormányváltás után létrejöhet olyan konstelláció, amikor az alaptörvény nem biztosítja a demokratikus kormányzati működés feltételeit. Amikor az elmozdíthatatlan tisztségviselők maximálisan érvényesítik az alaptörvény és a kétharmados törvények antidemokratikus szabályait. Amikor a demokrácia helyreállításához szükséges együttműködés minimális feltételei is hiányoznak. Ilyen helyzetben — és az előző cikkemben leírt további feltételek esetén — tartom védhetőnek az átmeneti, negatív alkotmányozást egyszerű többséggel: az autokratikus elemek eltávolítását a jogrendszerből.

Érvényesség

„Érvénytelen jogból nem lesz jog” — írja Sepsi Tibor és M. Tóth Balázs. Azt értik alatta, hogy ha eltérünk az érvényes kétharmados szabálytól, akkor onnantól nem lesz érvényes az alkotmány és a jogrend. Valóban ilyesmi a normális hétköznapi gyakorlat. Akkor érvényes egy szabály, ha visszavezethető egy korábbi érvényes szabályra. Olyan ez, mint a tulajdoni viszonyoknál az érvényes adásvételek és ajándékozások láncolata. Annyi jogom van, amennyit a jogelődtől törvényesen megszereztem. Ez így helyes, és ez biztosít stabilitását, kiszámíthatóságot.

A mindennapok során nem kell belegondolnunk, hogy ez valójában csak egy hiedelem. Mondhatni, csak érvénytelen jogból lesz jog. Nem igaz ugyanis, hogy ha visszafejtjük az érvényes jog előzményeit, akkor mindig egy megelőző érvényes jogot találunk. (Vagy a másik példában, érvényes tulajdont.) A kezdőpont vagy tiszta homály, vagy önkény, erőszak és más olyan tény, amire bajosan alapítható a jog mai érvényessége. A magyar alaptörvény esetében az „eredeti alkotmányozás,” amire az érvényességet visszavezetik, az 1949-es sztálini alkotmány.

Az alkotmány és a jog érvényessége nem hiedelmen alapul. Az is kell hozzá, hogy méltó legyen az elismerésre, és a gyakorlatban érvényesnek ismerjék el.

Jogfolytonosság és jogállam

Kritikusaim más ponton is tévednek. A kétharmados szabálytól való eltérés nem jár a jogfolytonosság megszakításával és nem feltétlenül sérti a jogállamiságot. A jogfolytonosság a neve ellenére nem olyan, mint a cérna, hogy vagy elszakad, vagy nem. Fokozatai vannak. A francia forradalom idején, ami jogi és fizikai értelemben tényleg brutális szakítás volt, jelentős részben fennmaradt az ancien régime jogrendjének folytonossága. Jogszabályok, ítéletek, hatósági döntések, szerződések, családjogi viszonyok maradhattak érvényben változatlanul.

„Jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani” — mondta ki helyesen a dicső Alkotmánybíróság a demokratikus idők kezdetén, és hivatkoznak rá most a változtatás ellenzői.

Három megjegyzésem volna itt.

A jogállamiság is összetett rendszer. Hogy sérül-e, az nem egy eljárási szabálytól függ, hanem követelmények összességétől.
Az AB-döntés nagyon is hangsúlyozta a sajátos történelmi körülmények szerepét. Ennek az új helyzetben is jelentősége lehet.
Az AB-döntés a jogállam nevében megakadályozta a visszamenőleges igazságosztást. Alig két évvel később az AB a jogállam nevében a nemzetközi jog alapján lehetővé tett visszamenőleges eljárásokat.


A nemzetközi jog és az EU jog elsőbbségének akkor is komoly szerepe lehet, amikor az autokratikus jogrenddel szembeni békés fellépést kell majd mérlegelni. Ezt vetíti előre az EU bíróság legújabb eseti döntése: a hazai bírónak figyelmen kívül kell hagynia az uniós joggal ellentétes Kúria-ítéletet, valamint a kúriai elnök és a legfőbb ügyész gyakorlatát.

A jogállam sérelmét az okozza, hogy kétharmaddal van bebiztosítva az alaptörvény autokratikus és jogsértő struktúrája. Ennek felszámolása nem feltétlenül jogállam-ellenes.

Jogrendből káosz

A legfontosabb gyakorlati kifogás Sepsi Tibor és M. Tóth Balázs részéről, hogy a kétharmados szabálytól való eltérés a “káosz első napja” lesz: az intézmények egyik része betartja a parlamenti többség rendelkezését, másik része, amelyik a mostani rezsimhez kötődik, a kétharmad hiányára hivatkozva megtagadja. Mindez utcai megmozdulásokhoz vezet, erőszak is várható.

Ez a reális veszély a legtöbb forgatókönyvre igaz. Például Fleck Zoltán és Sajó András is nem kooperatív átmeneti alkotmányozással számol. Sajó azt írja, hogy az Alkotmánybíróság „ideiglenesen nem működik”, és egy államtanács látja el a funkcióit. Kis János szerint is vissza kell vonni az egyoldalúan megválasztott vagy kinevezett közjogi tisztségviselők, köztük alkotmánybírák, a főügyész, a Kúria elnöke és a Médiatanács elnöke megbízatását. Sőt, Arató András és Halmai Gábor, akik kerekasztal-tárgyalást modelleznek, elismerik, hogy annak kudarca esetén van egy töréspont, ahol egyszerű többséggel alkotmányozó nemzetgyűlést kell összehívni.

A káosz veszélyéről nem Sepsi Tibortól és M. Tóth Balázstól értesültünk, hanem már májusban alapos vita tárgya volt a HVG-ben Vörös Imre és Kis János között. Ismert, hogy társadalmi és politikai feltételektől is függ, hogy kivitelezhető-e egy ilyen drámai beavatkozás. Ha az állampolgárok túlnyomó többsége nem áll mellette és a közhatalmi szervek nem hajtják végre, akkor nagyobb kárt okozhat, mint amit meg akar szüntetni. Ha meg a szinte elmozdíthatatlanná tett alkotmányos tisztségviselők nem a pártjukhoz lesznek hűek, hanem a hivatásukhoz, akkor a rendkívüli lépés elkerülhető, és ki lehet alakítani a kooperatív alkotmányozás kereteit. Tehát az időzítésen is sok múlik: közvetlenül a választások után várhatóan még nem lesznek meg a feltételei az alaptörvény részleges eltörlésének.

Még valamit a káoszveszélyről. Én nem úgy látom, hogy van itt egy működő jogrend, amit a választások után egy csapásra tönkretehet egy parlamenti beavatkozás. Úgy tapasztalom, hogy az ország évről évre és hónapról hónapra halad afelé, amit vitapartnereim káosznak neveznek.

A közszolgáltatások, a hivatalok, az igazságszolgáltatás és a jogalkotás ütemesen távolodik a kiszámítható, tisztességes és jogállami működéstől. Hogy mi a kötelező jogszabály hétfőtől, azt lehet, hogy csak kedden tudjuk meg. A kormány és a fővárosi önkormányzat között hatásköri háború zajlik. A Magyar Közlöny pártharsonává vált. Egy ember akaratán és szeszélyén múlik, hogy ki kap, és kitől vesznek el.

A káoszba fulladó jog tragikus példája a járványkezelés. A kormányfő jogállami elvek sorát felrúgva kivételes hatalmat adott magának a közegészség védelmére hivatkozva. Az eredmény: Európa legönkényesebb jogi válaszai a járványra, és világviszonylatban is rettentő rossz halálozási számok.

Az autokrácia vezet káoszba. A demokratikus jogrend helyreállítására van esély.

A szerző alkotmányjogász.
Legnépszerűbb témák
Ki üvöltötte, hogy ruszkik, haza? Ki barátkozik Putyinnal? - összefoglalták Orbán pálfordulásait...

Melyik párt ígérte meg, hogy megvédi a nyugdíjakat?
Melyik párt vette el a nyugdíjmegtakarításokat?
Ki ígérte meg, hogy egyéni folyószámlán írják jóvá?
Ma ki tagad...

Mészáros perelt mert azt mondták rá, hogy bűnöző - váratlan fordulat jött ezután...

Nem követett el bűncselekményt Fekete-Győr András, a Momentum miniszterelnök- jelöltje, amikor több alkalommal is arról beszélt, hogy szerinte Mészáros Lőrinc bűnöző, aki a 2022-es vá...
Mészáros a becslések szerint elérte a 455 milliárdos vagyont - gazdasági üstökös...



És idén is szépen gazdagodtak.

Átmeneti megtorpanás után elképesztő ütemben gazdagszik tovább a magyar elit – írta meg a Napi.hu szakértői előrejelzések alap...

Az eddigi legdurvább videóval támadják az Orbán kormányt - én vagyok a bábonymegyeri fideszes oligarcha, ne vegyem fel a pénzt? Megtekintés
Az Orbán-terv lényege, hogy a miniszterelnök familiárisaival lopott közpénzből felvásárolja Magyarország legértékesebb

földjeit
kastélyait
szállodáit
gy...
Kiderült miért kezdett őrületes fegyvervásárlásba az Országgyűlési Őrség Megtekintés

Budapest – Akár egy hirtelen bekövetkező terrortámadásra is fel kell készülniük, ezzel indokolja az országgyűlés, hogy miért vásárolt újabb halálos fegyvereket a parlamenti őr...
Kitálalt a Soros Alapítvány elnökének lánya: Ezért gyűlöli Orbán a baloldaliakat  
Legnépszerűbb témák
Ugrás a lap tetejére
Legnépszerűbb témák
Hasznos információk
2020-2022. Minden jog fenntartva - ThehungarianTimes
THE TIMES
szerda Magyarország Budapest
   

Az alaptörvénynek mennie kell - A demokrácia szelleme járja be az autokratikus Magyarországot


Jogvédelem és az alaptörvény eltörlése együtt szükséges az alkotmányos demokrácia helyreállításához.
A kétharmadtól való eltérés nem szakítja meg a jogfolytonosságot, és — meghatározott feltételek teljesülése esetén — nem sérti a jogállamiságot.
A kétharmadtól való eltérés nem a káosz kezdete, hanem a kaotikus válságból való kilábalás meghatározó pillanata lehet.


A demokrácia szelleme járja be az autokratikus Magyarországot. Az előválasztás hosszú idő után először adott valódi demokratikus élményt százezreknek. A sikeres előválasztás nyomán felizzott a vita az alkotmányos demokrácia helyreállításáról. A közös gondolkodás — érvekkel és akár szenvedéllyel — a demokrácia egyik előfeltétele.

Az alaptörvény eltörlése című cikkem október 23-án jelent meg a 444-en. Azt írtam, hogy súlyos és rendszerszintű válság indokolhat kivételes eltérést a kétharmados szabálytól. A parlamenti többség eltávolíthatja az autokratikus elemeket a jogrendszerből. És azt is írtam, hogy új, hosszú távra szóló alkotmány elfogadásához széleskörű együttműködés és választópolgári részvétel kell. Ezért egyik oldal sem alkotmányozhat egyoldalúan, még kétharmad birtokában sem. Három fő érvem volt:

A magyar rezsim új típusú autokrácia, kénytelen demokráciának tettetni magát.
A magyar jogrendszerben önkény és jogbizonytalanság uralkodik, és alig marad, ami a jogot értékessé teszi.
Az alkotmányról szóló döntések nemcsak formális jogi szabályoktól függnek, hanem jogi és etikai elvektől is.


Az írást Karsai Dániel a 444-en, Sepsi Tibor és M. Tóth Balázs az Átlátszó egyik blogján bírálta (mindhárman ügyvédek). Majtényi Balázs a Telexen, Majtényi László az ÉS-ben gondolta tovább konstruktívan a kérdést. A viták elágazásait remekül foglalta össze saját észrevételeivel Kazai Viktor a Mércén. A kritikák két központi kérdésére válaszolok: mi van itt és mit lehet tenni?

Az autokrácia jogrendszere

A bírálók szerint sokkal jobb a helyzet, mint ahogy lefestem. Példáik mutatják, hogy jól működnek a jogvédelem intézményei: a Kúria elkaszálta a kormány egyik népszavazási kezdeményezését, a hajléktalanok elleni rendőri fellépés szünetel, az Átlátszó idén minden adatperét megnyerte. Miért akarjuk kétséges eszközökkel eltörölni a szabályokat és megváltoztatni a rendszert, ha sok minden elérhető ügyvédi úton is?


A sikerek részben azért lehetségesek, mert van némi mozgástér a szabályok alkalmazásakor és a felhozott esetekben tehetséges ügyvédek jártak el. És mert a megfélemlítő bírósági légkör ellenére vannak még független bírák. Ez a jelenség mégsem cáfolja, hanem erősíti a diagnózisomat, hogy újfajta autokráciában élünk.

Először is, még az itteninél ezerszer szörnyűbb náci rendszerben is sorozatosan lehetett pert nyerni akár a Gestapo ellen is. A hatalmat ellenőrző fórumokat felszámolták, a nem megbízható bírákat eltávolították, és a politikailag érzékeny jogvitákat pártutasításra döntötték el. De a hétköznapi jogügyekben, például tulajdoni és szerződéses viszonyokban tisztességes bírói ítéletek is születhettek, ha a peres fél nem a „nép ellenségei” közé tartozott.

Az új autokráciában nincs terrorgépezet és az alkotmányvédelem intézményei megmaradnak. De nem azért, hogy betöltsék funkciójukat, a törvényhozás és a kormány kontrollját, hanem hogy legitimálják és szolgálják a rezsimet. Például az orosz alkotmánybíróság Putyin hatalmának centralizálását segítette elő azzal, hogy jóváhagyott minden súlyos változtatást a regionális autonómiák felszámolásától a Krím-félsziget annektálásáig. Magyarország ezt a mintát követi: van alkotmánybíróság, de nincs alkotmánybíráskodás.

További jellegzetesség, hogy az alkotmányos demokrácia látszatának fenntartása érdekében a mai autoriter rezsim eltűrhet számára kedvezőtlen ítéleteket is. (Ezt először az egyiptomi ítélkezésben figyelték meg Hoszni Mubárak elnök idején.) Itt a „nép ellensége” is nyerhet, például egy idő után megkaphatja a kártérítést a propagandamédia hazugságaiért és hozzájuthat közérdekű dokumentumokhoz. A rezsim számára az a döntő, hogy a kedvezőtlen ítéletek ne veszélyeztessék a rezsim kiteljesedését.

A stratégiai területeken viszont a vezér akaratán múlik, hogy mi lesz elfoglalva, megszüntetve, eltitkolva, perifériára szorítva. A stratégiai ügyekben nincs fékező bírói hatalom, legyen szó a médiáról, információs jogokról, a tulajdonosi szerkezet átalakításáról, a szociális szféráról vagy másról. A 444 híreitől és elemzéseitől kezdve az átfogó szakértői tanulmányokig (például Polyák Gábor munkái a médiaszabadságról) a források azt mutatják, hogy az alaptörvény keretei között ügyvédi eszközökkel képtelenség megállítani az autokrácia előretörését. Készülhettek a legjobb jogorvoslati beadványok, az alaptörvény elfogadása óta egyetlen országos népszavazás volt, azt sem a választópolgárok kezdeményezték, hanem a miniszterelnök a „betelepítési kvótákról”. A stratégiai Free SZFE-ügyben nem lehetett könnyű az ügyvédnek őszintén megmondania a diákoknak és tanároknak, hogy az ügy karaktere miatt szinte semmi esélyük sikeres hazai jogorvoslatra.

A hatalmat persze érik stratégiai kudarcok, de ezeket tipikusan nem a hazai igazságszolgáltatás okozza, hanem európai jogi fórumok, nemzetközi civil együttműködések és belföldi jogon kívüli akciók. Tényfeltáró újságírók, civil aktivisták, politikusok és ügyvédek együttműködéséről van itt szó.

Egyetértek a kritizáló ügyvédekkel, hogy a jogot használni kell, és nem szabad feladni a reményt, hogy perléssel lehet jobbítani. (Mondjuk TASZ alapítóként mindig ezt képviseltem.) A jogvédelem előtt azonban ebben a rezsimben rendszerszintű akadályok tornyosulnak. Egy-egy beadvány — azon túl, hogy nem számíthat sikerre — még erősítheti is azt a látszatot, hogy van értékelhető alkotmányos jogvédelem, miközben nincs.

Az alaptörvény rendszerében a hanyatlás ügyvédi eszközökkel talán lassítható, de a rendszer autokratikus és jogfosztó karaktere biztosan nem szüntethető meg. Ezért azt javaslom ügyvéd vitapartnereimnek, hogy ne egymást kizáró lehetőségként tekintsünk a jogvédelemre és a jogrendszer megváltoztatására, hanem konjunktív feltételként: mindkettőre szükség van, és csak együtt hozhatnak sikert.

Alkotmányozás kooperatív körülmények között

Ha Karsai Dániel figyelmesebb és tájékozottabb volna, nem írna olyasmit, hogy a „NER-t valójában egy jogszerű eszközökkel megváltoztathatatlan rendszernek” tartom. Ennek az ellenkezőjét írom a mostani és a korábbi szövegeimben is. A vita ugyanis nem most kezdődött, hanem az alaptörvény elfogadásakor. 2011-ben az Életfogytig szabadláb című könyvemben és pár évvel később bővebben A jogok törvényében írtam arról, hogy az alaptörvény rendszere illegitim, nem alakulhat ki körülötte demokratikus egyetértés, és igyekeztem mérlegelni a lehetőségeket a zéró változástól a forradalomig.

Az alkotmányos átalakítás mindig politikai változóktól függ, ezért két eltérő konstellációban lehet elgondolni. Az egyikben van együttműködés a rivális politikai oldalak között, a másikban nincs. Minden javaslatom az együttműködő alkotmányozást részesíti előnyben. (E tekintetben az Átlátszó blogja következetes: már 2011-ben is úgy látta, hogy különösebb gond nélkül együtt lehet élni az alaptörvénnyel.)

Már az is hozhat kedvező változást, ha az állampárt győz, de elveszíti a kétharmadot, és előbb-utóbb alkura és kompromisszumra kényszerül a demokratikus ellenzékkel. Szintén kedvező lehet, ha változó politikai széljárásban az alaptörvényt alkalmazó bírák és más tisztségviselők között egyre többen lesznek, akik — a damaszkuszi úton haladva vagy csak opportunistaként — az emberi jogok és a demokrácia szellemében hozzák meg döntéseiket.

Az együttműködő alkotmányozás legjobb forgatókönyve, amikor a rivális oldalak képesek együttműködésre és alkura. A „kétharmad” az alkotmányjogban épp azt fejezi ki — tökéletlenül — hogy vannak a kormányzás ügyeitől különböző, fundamentális kérdések, amikről kormányoldalnak és ellenzéknek meg kell egyeznie. Ezért is elleneztem a 2010-11-es egyoldalú alkotmányozást, és ezért tartanám elhibázottnak, ha a mai ellenzék egy váratlan kétharmados győzelem után a vesztes oldal együttműködő részének bevonása nélkül írna új alkotmányt.

Bár a közvetlen választói részvétel és jóváhagyás elengedhetetlen, a rivális pártok együttműködését népszavazás sem pótolhatja. Az ugyanis gyakran csak visszatükrözi a megosztottságot. Például Lengyelországban az 1997-es referendumon alig több mint 40 százalékos volt a részvétel, és a szavazók 53,5 százaléka mondott igent az alkotmányra. Egyiptomban 2012-ben 33 százalékos részvétel mellett sikerült közel 64 százalékos támogatottságot produkálni.

Alkotmányozás nem kooperatív körülmények között

A múltkori 444-cikkben kénytelen voltam számot vetni a hazai rendszer dinamikájával. Most nem a hard diktatúrából a soft diktatúrába való átmenetben vagyunk, ami egykor előkészítette a szovjet rendszer tárgyalásos átalakítását. A törvényekben, a kormányzati intézkedésekben és retorikában is egyre több a hagyományos autokratikus elem, a rezsim egyre kevésbé ügyel a demokrácia látszatára. Az egyetlen akadály, hogy nem törölheti el a többpárti választásokat, és nem tudja teljesen kizárni az ellenzék győzelmét.

Megtörténhet, hogy ebből drámai válsághelyzet lesz. Kormányváltás után létrejöhet olyan konstelláció, amikor az alaptörvény nem biztosítja a demokratikus kormányzati működés feltételeit. Amikor az elmozdíthatatlan tisztségviselők maximálisan érvényesítik az alaptörvény és a kétharmados törvények antidemokratikus szabályait. Amikor a demokrácia helyreállításához szükséges együttműködés minimális feltételei is hiányoznak. Ilyen helyzetben — és az előző cikkemben leírt további feltételek esetén — tartom védhetőnek az átmeneti, negatív alkotmányozást egyszerű többséggel: az autokratikus elemek eltávolítását a jogrendszerből.

Érvényesség

„Érvénytelen jogból nem lesz jog” — írja Sepsi Tibor és M. Tóth Balázs. Azt értik alatta, hogy ha eltérünk az érvényes kétharmados szabálytól, akkor onnantól nem lesz érvényes az alkotmány és a jogrend. Valóban ilyesmi a normális hétköznapi gyakorlat. Akkor érvényes egy szabály, ha visszavezethető egy korábbi érvényes szabályra. Olyan ez, mint a tulajdoni viszonyoknál az érvényes adásvételek és ajándékozások láncolata. Annyi jogom van, amennyit a jogelődtől törvényesen megszereztem. Ez így helyes, és ez biztosít stabilitását, kiszámíthatóságot.

A mindennapok során nem kell belegondolnunk, hogy ez valójában csak egy hiedelem. Mondhatni, csak érvénytelen jogból lesz jog. Nem igaz ugyanis, hogy ha visszafejtjük az érvényes jog előzményeit, akkor mindig egy megelőző érvényes jogot találunk. (Vagy a másik példában, érvényes tulajdont.) A kezdőpont vagy tiszta homály, vagy önkény, erőszak és más olyan tény, amire bajosan alapítható a jog mai érvényessége. A magyar alaptörvény esetében az „eredeti alkotmányozás,” amire az érvényességet visszavezetik, az 1949-es sztálini alkotmány.

Az alkotmány és a jog érvényessége nem hiedelmen alapul. Az is kell hozzá, hogy méltó legyen az elismerésre, és a gyakorlatban érvényesnek ismerjék el.

Jogfolytonosság és jogállam

Kritikusaim más ponton is tévednek. A kétharmados szabálytól való eltérés nem jár a jogfolytonosság megszakításával és nem feltétlenül sérti a jogállamiságot. A jogfolytonosság a neve ellenére nem olyan, mint a cérna, hogy vagy elszakad, vagy nem. Fokozatai vannak. A francia forradalom idején, ami jogi és fizikai értelemben tényleg brutális szakítás volt, jelentős részben fennmaradt az ancien régime jogrendjének folytonossága. Jogszabályok, ítéletek, hatósági döntések, szerződések, családjogi viszonyok maradhattak érvényben változatlanul.

„Jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani” — mondta ki helyesen a dicső Alkotmánybíróság a demokratikus idők kezdetén, és hivatkoznak rá most a változtatás ellenzői.

Három megjegyzésem volna itt.

A jogállamiság is összetett rendszer. Hogy sérül-e, az nem egy eljárási szabálytól függ, hanem követelmények összességétől.
Az AB-döntés nagyon is hangsúlyozta a sajátos történelmi körülmények szerepét. Ennek az új helyzetben is jelentősége lehet.
Az AB-döntés a jogállam nevében megakadályozta a visszamenőleges igazságosztást. Alig két évvel később az AB a jogállam nevében a nemzetközi jog alapján lehetővé tett visszamenőleges eljárásokat.


A nemzetközi jog és az EU jog elsőbbségének akkor is komoly szerepe lehet, amikor az autokratikus jogrenddel szembeni békés fellépést kell majd mérlegelni. Ezt vetíti előre az EU bíróság legújabb eseti döntése: a hazai bírónak figyelmen kívül kell hagynia az uniós joggal ellentétes Kúria-ítéletet, valamint a kúriai elnök és a legfőbb ügyész gyakorlatát.

A jogállam sérelmét az okozza, hogy kétharmaddal van bebiztosítva az alaptörvény autokratikus és jogsértő struktúrája. Ennek felszámolása nem feltétlenül jogállam-ellenes.

Jogrendből káosz

A legfontosabb gyakorlati kifogás Sepsi Tibor és M. Tóth Balázs részéről, hogy a kétharmados szabálytól való eltérés a “káosz első napja” lesz: az intézmények egyik része betartja a parlamenti többség rendelkezését, másik része, amelyik a mostani rezsimhez kötődik, a kétharmad hiányára hivatkozva megtagadja. Mindez utcai megmozdulásokhoz vezet, erőszak is várható.

Ez a reális veszély a legtöbb forgatókönyvre igaz. Például Fleck Zoltán és Sajó András is nem kooperatív átmeneti alkotmányozással számol. Sajó azt írja, hogy az Alkotmánybíróság „ideiglenesen nem működik”, és egy államtanács látja el a funkcióit. Kis János szerint is vissza kell vonni az egyoldalúan megválasztott vagy kinevezett közjogi tisztségviselők, köztük alkotmánybírák, a főügyész, a Kúria elnöke és a Médiatanács elnöke megbízatását. Sőt, Arató András és Halmai Gábor, akik kerekasztal-tárgyalást modelleznek, elismerik, hogy annak kudarca esetén van egy töréspont, ahol egyszerű többséggel alkotmányozó nemzetgyűlést kell összehívni.

A káosz veszélyéről nem Sepsi Tibortól és M. Tóth Balázstól értesültünk, hanem már májusban alapos vita tárgya volt a HVG-ben Vörös Imre és Kis János között. Ismert, hogy társadalmi és politikai feltételektől is függ, hogy kivitelezhető-e egy ilyen drámai beavatkozás. Ha az állampolgárok túlnyomó többsége nem áll mellette és a közhatalmi szervek nem hajtják végre, akkor nagyobb kárt okozhat, mint amit meg akar szüntetni. Ha meg a szinte elmozdíthatatlanná tett alkotmányos tisztségviselők nem a pártjukhoz lesznek hűek, hanem a hivatásukhoz, akkor a rendkívüli lépés elkerülhető, és ki lehet alakítani a kooperatív alkotmányozás kereteit. Tehát az időzítésen is sok múlik: közvetlenül a választások után várhatóan még nem lesznek meg a feltételei az alaptörvény részleges eltörlésének.

Még valamit a káoszveszélyről. Én nem úgy látom, hogy van itt egy működő jogrend, amit a választások után egy csapásra tönkretehet egy parlamenti beavatkozás. Úgy tapasztalom, hogy az ország évről évre és hónapról hónapra halad afelé, amit vitapartnereim káosznak neveznek.

A közszolgáltatások, a hivatalok, az igazságszolgáltatás és a jogalkotás ütemesen távolodik a kiszámítható, tisztességes és jogállami működéstől. Hogy mi a kötelező jogszabály hétfőtől, azt lehet, hogy csak kedden tudjuk meg. A kormány és a fővárosi önkormányzat között hatásköri háború zajlik. A Magyar Közlöny pártharsonává vált. Egy ember akaratán és szeszélyén múlik, hogy ki kap, és kitől vesznek el.

A káoszba fulladó jog tragikus példája a járványkezelés. A kormányfő jogállami elvek sorát felrúgva kivételes hatalmat adott magának a közegészség védelmére hivatkozva. Az eredmény: Európa legönkényesebb jogi válaszai a járványra, és világviszonylatban is rettentő rossz halálozási számok.

Az autokrácia vezet káoszba. A demokratikus jogrend helyreállítására van esély.

A szerző alkotmányjogász.
Az eddigi legdurvább videóval támadják az Orbán kormányt - én vagyok a bábonymegyeri fideszes oligarcha, ne vegyem fel a pénzt?
Az Orbán-terv lényege, hogy a miniszterelnök familiárisaival lopott közpénzből felvásárolja Magyarország legértékesebb földjei...
Kiderült miért kezdett őrületes fegyvervásárlásba az Országgyűlési Őrség
Budapest – Akár egy hirtelen bekövetkező terrortámadásra is fel kell készülniük, ezzel indokolja az országgyűlés, hogy miért v...
Kitálalt a Soros Alapítvány elnökének lánya: Ezért gyűlöli Orbán a baloldaliakat
Kiderült, mikor és miért kattant be a Fidesz elnöke. Figyelemreméltó poszttal jelentkezett szombaton Vásárhelyi Mária szociológus...
Ki üvöltötte, hogy ruszkik, haza? Ki barátkozik Putyinnal? - összefoglalták Orbán pálfordulásait
Melyik párt ígérte meg, hogy megvédi a nyugdíjakat? Melyik párt vette el a nyugdíjmegtakarításokat? Ki ígérte meg, hogy egyéni f...
Mészáros perelt mert azt mondták rá, hogy bűnöző - váratlan fordulat jött ezután
Nem követett el bűncselekményt Fekete-Győr András, a Momentum miniszterelnök- jelöltje, amikor több alkalommal is arról beszélt, h...
Mészáros a becslések szerint elérte a 455 milliárdos vagyont - gazdasági üstökös
És idén is szépen gazdagodtak. Átmeneti megtorpanás után elképesztő ütemben gazdagszik tovább a magyar elit – írta meg a Napi...
A Fidesz közleményt adott ki, mert szerintük Gyurcsányék utálják a határon túli magyarokat
Még mielőtt belevágnánk a Fidesz közleményébe egy nagyon picit álljunk még és gondoljuk végig hány felé van már szakadva az or...
Orbán háza előtt akartak tüntetni, de egy törvényben nem szereplő indokokra hivatkozva megtiltották
A rendőrség több helyszínen, köztük a miniszterelnök háza előtt is megtiltotta a devizahitel-károsultak tüntetését 2014-ben. A ...
Orbán Viktor fogorvosát is meglátogatta az OLAF - a cikk megejlenése után már egyik érintett vállalkozás sem kapott további támogatásokat
A Nemzeti Együttműködés – ismét kétharmadot szerző – Rendszerének vannak olyan figurái is, akik kevésbé ismertek, mégis érd...
Máris elhagyhatta a börtönt a Fidesz volt parlamenti képviselője - durva részletek
Elhagyhatta a börtönt Mengyi Roland, a Fidesz volt parlamenti képviselője, akit különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövet...
Eddig legalább Bulgária korruptabb volt nálunk, most azonban az EU legkorruptabb országa lettünk - lista
Eddig legalább Bulgária korruptabb volt nálunk, most azonban velük és Romániával hármas holtversenyben az EU legkorruptabb országa ...
Óriási botrány: külföldre menekült egy magyar házaspár - EU jog kontra magyar gyakorlat
Külföldre menekült egy magyar házaspár – Aser Nátán és Aser Nóra –, mert a velük szemben folytatott büntetőeljárások sorá...
Nem akárki terjeszkedik az Orbán-család földjein
Műanyaggyártó- és feldolgozó vállalkozást indítanának be Székesfehérvár közelében az Orbán-családhoz közel álló vállalko...
Egy felvétel miatt óriási találgatás indult! - Erdogan tényleg beteg???
A török hatóságok 30 ember ellen indítottak nyomozást, akiket azzal gyanúsítanak, hogy hamis információkat terjesztettek Recep Tay...
Egy NER-közeli nagyvállalkozó: bevett bűnözői gyakorlat, hogy ha bármilyen sikeres vállalkozást, vagyont irigykedve megkívánnak...
Vitézy Tamás ismert jobboldali nagyvállalkozó (akit korábban az Átlátszó is egyértelműen NER-oligarchaként azonosított) Facebook...
Fegyverkereskedő céget vásárolt fel a magyar kormány - A cégvásárlással egyidőben egy újabb ügynökséget....
Megpróbálták megkerülni a társaságot, de nem tudták. Úgyhogy megvették. A 24.hu szerint közben átszervezik a hadiipari cégek ir...
Nekimentek Orbánnak: Magyarország uralma alá vonta Erdély egy jelentős részét
Magyarország masszív beruházásokat végez Erdélyben, ezáltal "de facto uralma alá vonva" az ország egy jelentős részét, a román ...
Durva: külföldi újságokban hirdet Orbán, nem is akármit
Legalább egy dán és egy spanyol újságban is megjelent a a magyar kormány egész oldalas fizetett hirdetése, írja a hvg.hu. A Jylland...
8,4 milliárdból épülhet meg Zalaegerszegen egy lazacfarm
A régió legelső lazacfarmja épülhet meg Magyarországon A régió első lazacfarmja valósulhat meg mintegy 8,4 milli...
Az EU csalás elleni hivatala lépett - ki kell adni Tiborcz Tiborcz Istvánhoz köthető cég dokumentációját
Az uniós csalásellenes hivatal nem tagadhatja meg az Elios-ügy nyomozati anyagának kiadását, mondta ki szerdán az Európai Bírósá...
Kamu programok, kamu beszélgetések, gyerekek és 44 milliós közpénz - elképesztő pazarlást lepleztek le
Kamu programokat rendeznek. Már csütörtökön is írt egy érdekes vidéki jelenségről Hadházy Ákos. Mélykúton egy uniós pályáz...
Sz*rházi hazaáruló patkány - nem akárki ment neki az ellenzéki politikusnak
Egy Péter nevű férfi írt minősíthetetlen stílusban a képviselőnek. Beindult a választási propagandagépezet is, előkerültek a ...
Hitel, hitel hitel: 500 ezer forintos hitelt kínál a fiataloknak az Orbán kormány - eddig már 40 ezren igényelték
A kormány 2022. június 31-ig meghosszabbítja a tavaly májusban bevezetett Diákhitel Plusz igénybevételének lehetőségét – közö...
A Fidesz-frakció szóvivője figyelmeztet mindenkit mi lesz ha az ellenzék nyer 2022-ben
Ha a baloldal kerülne hatalomra, végrehajtaná a migránsok betelepítését - jelentette ki csütörtökön az MTI-hez eljuttatott videó...
Magyarországig ér az év legnagyobb pénzmosási botránya
Operation Wall Street. Ez a kódneve annak a magyar–román–görög közös nyomozásnak, amiben egy kiberbűnözéssel, csalással, ká...
Adminisztrációs elírásnak titulálta Novák Katalin, hogy a kormány honlapjára feltöltött dokumentum szerint egy fillért sem adózott
„Adminisztrációs elírásnak” titulálta Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, hogy a kormány honlapjára...
Mi történik itt? A Magyar Honvédség váratlanul 30 évre titkosította a dolgozói adatokat
Nem nyilatkoznak a témában. A kormány a csütörtök délutáni sajtótájékoztatón bejelentette, a munkáltatók számára lehetősé...
Kényszermunkatábornak nevezte az EU-t a fideszes képviselő, aki tavaly 23 millió forintnyi uniós támogatást kapott
Kötcse – Igen erős szavakkal illette Bányai Gábor fideszes képviselő az EU-t a Telex riporterének, aki a kötcsei piknikre érkező...
Nemzetközi botrány: Megtaposták Orbán Viktor fotóját az egyik rendezvényen
Orbán Viktor, Ferenc pápa, Matteo Salvini – mindhármuk arcképét megtaposták a bolognai melegfelvonuláson, amely az egyenlőséget ...
Fidesz botrány: egy aktivista hangfelvételt készítve vett részt....
Ahogy korábbi cikkünkből kiderült, a Fidesz feketén fizet aktivistáknak, hogy segítsék a „Stop Gyurcsány! Stop Karácsony!” cí...

Ugrás a lap tetejére
Legnépszerűbb témák
Hasznos információk
2020-2022. Minden jog fenntartva - ThehungarianTimes