THE HUNGARIAN TIMES
szerda Magyarország Budapest

Tüntetők kaptak kártérítést 2006 miatt, eddigi bő 330 millió forinton felül hirtelen szétszórna a kormány még néhány milliót



Az eddigi bő 330 millió forinton felül hirtelen szétszórna a kormány még néhány milliót olyan, meg sem sérült 2006 őszi tüntető között, akinek kárigényével már 9 éve sem számolt, ráadásul ők sem erőltették a jóvátételt. A szaktárca és az ügyvédjük jogos kompenzációt, a jogász PR-trükköt emleget. A 399 megsérült rendőr kártérítéséről nincs szó, pedig a rendőrszakszervezet szerint jogos lenne.

A 2006 őszi budapesti erőszakos tüntetéshullám 15 éves évfordulója közeledtével újabb kárpótlási hullámot jelentett be nemrég Varga Judit igazságügyi miniszter. A miniszter egy Facebook-bejegyzésében tudatta, hogy “a magyar kormány a korábbi kártérítéseknek megfelelő, 862 euró kártérítési összeget ajánlja fel annak az 53 áldozatnak, kiknek alapvető jogait a Gyurcsány-kormány lábbal tiporta és a mai napig nem kapták meg az őket megillető jóvátételt.” A tárcavezető emlékeztetett, hogy a 2006 szeptemberi és október 23-i “rendőri fellépések következtében sérelmet szenvedett emberek és a rendőrattakok áldozatai közül még mindig vannak, akik az események után 15 évvel sem kaptak kártérítést.” Utánajártunk,

miért éppen 53 tüntetőnek, miért most, és miért pont 862 eurót tervez jóvátételként fizetni az Orbán-kormány, amely a lépést egyébként árukapcsolással a választás előtti gyurcsányozásra is szívesen felhasználja.


A bejelentés után a miniszter posztja alatt kommentelők is azt kérdezték: miért 15 évvel a történtek, és főleg 11 év jobboldali kormányzás után jut eszébe a kormánynak a kárpótlás, mikor már 2010 nyarán, az Orbán-kormány hivatalba lépése után határozatban szólította fel az Országgyűlés a kabinetet a kártérítési igények peren kívüli kielégítésére. A kormány határozatot is hozott minderről, amelynek aztán igyekezett megfelelni: 2010 októberében közölték, hogy a 102 igénylő közül 98-at kártalanítottak, 202 millió forint értékben.

A legtöbb, 28 millió forintos kártérítést az kapta, akinél egy gumilövedék maradandó szemsérülést okozott, emiatt öt műtétje volt, és az állása elvesztése miatt kieső jövedelmét is kompenzálták.

Egy másik áldozat, akinek szintén gumilövedékkel kilőtték az egyik szemét, 11 milliót kapott, 4 milliót pedig az, akit a rendőrök az MTV-székháznál vertek meg. A statisztika szerint a legkisebb összeget, 50 ezer forintot a rendőri intézkedés során a ruházatban okozott kárért fizették. A kormány következő, 2011. januári jelentése szerint már “126 károsult ügyében 235 millió 322 ezer forint kártérítés kifizetését teljesítette a Magyar Államkincstár.”



101
politika

Az eddigi bő 330 millió forinton felül hirtelen szétszórna a kormány még néhány milliót olyan, meg sem sérült 2006 őszi tüntető között, akinek kárigényével már 9 éve sem számolt, ráadásul ők sem erőltették a jóvátételt. A szaktárca és az ügyvédjük jogos kompenzációt, a jogász PR-trükköt emleget. A 399 megsérült rendőr kártérítéséről nincs szó, pedig a rendőrszakszervezet szerint jogos lenne.

A 2006 őszi budapesti erőszakos tüntetéshullám 15 éves évfordulója közeledtével újabb kárpótlási hullámot jelentett be nemrég Varga Judit igazságügyi miniszter. A miniszter egy Facebook-bejegyzésében tudatta, hogy “a magyar kormány a korábbi kártérítéseknek megfelelő, 862 euró kártérítési összeget ajánlja fel annak az 53 áldozatnak, kiknek alapvető jogait a Gyurcsány-kormány lábbal tiporta és a mai napig nem kapták meg az őket megillető jóvátételt.” A tárcavezető emlékeztetett, hogy a 2006 szeptemberi és október 23-i “rendőri fellépések következtében sérelmet szenvedett emberek és a rendőrattakok áldozatai közül még mindig vannak, akik az események után 15 évvel sem kaptak kártérítést.” Utánajártunk,

miért éppen 53 tüntetőnek, miért most, és miért pont 862 eurót tervez jóvátételként fizetni az Orbán-kormány, amely a lépést egyébként árukapcsolással a választás előtti gyurcsányozásra is szívesen felhasználja.

A bejelentés után a miniszter posztja alatt kommentelők is azt kérdezték: miért 15 évvel a történtek, és főleg 11 év jobboldali kormányzás után jut eszébe a kormánynak a kárpótlás, mikor már 2010 nyarán, az Orbán-kormány hivatalba lépése után határozatban szólította fel az Országgyűlés a kabinetet a kártérítési igények peren kívüli kielégítésére. A kormány határozatot is hozott minderről, amelynek aztán igyekezett megfelelni: 2010 októberében közölték, hogy a 102 igénylő közül 98-at kártalanítottak, 202 millió forint értékben.

A legtöbb, 28 millió forintos kártérítést az kapta, akinél egy gumilövedék maradandó szemsérülést okozott, emiatt öt műtétje volt, és az állása elvesztése miatt kieső jövedelmét is kompenzálták.

Egy másik áldozat, akinek szintén gumilövedékkel kilőtték az egyik szemét, 11 milliót kapott, 4 milliót pedig az, akit a rendőrök az MTV-székháznál vertek meg. A statisztika szerint a legkisebb összeget, 50 ezer forintot a rendőri intézkedés során a ruházatban okozott kárért fizették. A kormány következő, 2011. januári jelentése szerint már “126 károsult ügyében 235 millió 322 ezer forint kártérítés kifizetését teljesítette a Magyar Államkincstár.”
Több esetben derültek ki rendőri túlkapások, számos egyenruhás ellen indult eljárás
© Fazekas István

Időközben, 2011 tavaszára elkészült a Balsai István – az MDF-kormány igazságügy-minisztere, majd fideszes képviselő, későbbi alkotmánybíró – miniszterelnöki megbízott által összeállított, a 2006 őszi események politikai felelőseit is kereső jelentés. A markánsan megjelenő Gyurcsány-szál ellenére a Fideszben is sokak által fércmunkának és szereptévesztésnek tartott Balsai-jelentést végül 2012 tavaszán fogadta el az Országgyűlés, egyúttal újabb feladatokat szabva a témában a kormánynak, például jelentés készítését a kártérítések állásáról. A kormány 2012 májusára elkészült jelentése megállapította, hogy addigra 149 károsultnak 270,57 millió forintot fizettek ki, és azt is, hogy “az igények érvényesítésére rendelkezésre álló 5 éves általános elévülési idő 2011. október 23-ával lejárt, amire tekintettel új, bírói úton még érvényesíthető igények felmerülése nem valószínűsíthető”. Vagyis

a kormány már 9 évvel ezelőtt elvégzettnek minősítette azt a kártalanítási feladatát, amelynek újabb hullámát nemrég jelentette be.

A végrehajtást részletező friss kormányhatározat valóban visszautal a 11 évvel ezelőtt ugyanezt a feladatot szabó korábbira, de több válaszhoz is elvezet – még ha nem is könnyen. Azonosítja például a jóvátétellel érintettek körét, említve “az Emberi Jogok Európai Bíróságának 20424/10. számú, a G. A. és társai kontra Magyarország ügyében érintett, eljárásjogi okból ki nem fizetett kártérítési igényeket”. Csakhogy ilyen, G.A. és társai kontra Magyarország ügy nem található a strasbourgi székhelyű EJEB adatbázisában. A 20424/10 ügyszám viszont létezik, ez L.G. (Gonda László – a Kossuth téri tüntetők egyik vezetője) és társai ügye. A strasbourgi végzésből kiderül, hogy a 173 embert érintő ügy még 2010-ben indult: kezdetben Grespik László képviselte a sértetteket, majd az ő 2016-os halála után Gaudi-Nagy Tamás vette át az ügyet. A 173-ból 120 érintett megállapodott a magyar állammal, fejenkénti 862 eurós kártalanításban – rögzíti a strasbourgi végzés, kitérve arra, hogy 53 személyt nem sikerült felkutatni. Az Igazságügyi Minisztérium a hvg.hu-nak megerősítette, hogy az “eljárásjogi és technikai nehézségek miatt” akkor kimaradt 53 embert kártalanítanák most.

Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, uniós szakjogász, a számos 2006 őszi tüntető képviseletét ellátó Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a hvg.hu-nak azt mondta, “Grespik László kollégám tragikus halála után 120 jogsértettet sikerült felkutatni és képviseletükben számukra a magyar állammal kötött egyezség alapján, fejenként 862 euró összegű nem vagyoni kártérítést elérni 2018-ban. Akkor 53 jogsértettet nem sikerült megtalálni a haláleset miatti kényszerű képviselőváltás és időközi címváltozások miatt, így ők kimaradtak a jóvátételből, amit az ügy másik 120 szereplője megkapott” – magyarázta. Gaudi-Nagy elmondta: noha időközben több, akkor nem elérhető károsult is jelentkezett – az elhunytaknak pedig az örököse jogosult a kártérítésre –, Strasbourgban szerinte "ideológiai elfogultság" miatt kétszeri kérelmére sem vették újra nyilvántartásba a később megkerült jogsértetteket az amúgy is sokáig, 8 évig elhúzott ügyben. Helyesnek és jogszerűnek tartja, hogy most viszont végre e nélkül is kárpótolja az akkor kimaradtakat a kormány.

Kérdésünkre az ügyvéd elmondta azt is, hogy sem a mostani jóvátétellel érintett 53 ember, sem a 2018-ban összesen mintegy 34 millió forint kárpótláshoz jutó 120 társuk nem személyi sérülés miatt kap(ott) pénzt, hanem azért, mert a rendőrség jogellenesen oszlatta fel a tömeget és ezzel sérült a gyülekezési joguk. Gaudi-Nagy szerint ezzel a 53 személlyel gyakorlatilag lezárul a károsultak állami jóvátétele, kivéve a szintén október 23-án a Kossuth téren jogellenesen elfogott, megbilincselt és 12 órán át fogva tartott Fáber Károly jelenleg alkotmányjogi panaszeljárás alatt álló kárügyét. Hozzátette: ezekhez az adatokhoz még hozzá kell adni azt a 2010 előtti közel 20, és 2010 utáni újabb 8–10 ügyet, melyekben számítása szerint további 30 millió forintot kaptak az érintettek.

Gaudi-Nagy elmondta azt is: "Sokszor kemény alku nyomán vagy bíróságon kényszerítettünk ki a felajánlottnál nagyobb összeget, így volt ez például egyik ügyfelem, a Balsai-jelentésben is nevesített Lévay Attila esetében, aki a magyar zászlóval a kezében, békésen indult a rendőrök felé, hogy csitítsa őket, de körbevették és megverték, neki végül 2,5 milliós összeget harcoltunk ki".

Klasszikus PR-trükk a kormány részéről az újabb kártérítési kör, vélhetően nem a tényleges kártérítési igény vezette a kabinetet, sokkal inkább a politikai haszonszerzés

– ezt már Lattmann Tamás nemzetközi jogász mondta az ügyről a hvg.hu kérdésére. Szerinte ezt támasztja alá az is, hogy a kormányhatározatban amúgy pontatlanul megnevezett, de létező strasbourgi határozatban azonosított 53 kérelmező fellelésére nincs sok remény. Hozzátette: mivel a strasbourgi eljárásban az ügy érdemi vizsgálatára nem került sor a másik 120 kérelmező és a magyar kormány külön megállapodása miatt, nem tudhatjuk, mennyire lehetett megalapozott egyáltalán a panaszuk, de "az egész kérdés amúgy is már átcsúszott a jog térfeléről a politikáéba".


A most tervezett jóvátételi körrel együtt összességében mintegy 350 millió forintra nőne a kártérítésként kifizetett összeg a 230 károsult tüntető számára, akiknek tehát kisebb része az, aki meg is sérült 2006 őszén. Sérültek azonban a “másik oldalon” is voltak, nem is kevesen. A jelentések szerint 399 rendőr sérült meg, de az ő kártérítésükről kormányzati szinten eddig nem esett szó. Arra a kérdésünkre, hogy vajon a megsérült rendőröknek lehetne-e jogos kártérítési igénye a magyar állammal szemben, Lattmann Tamás azt mondta: az igény felvetése a bűnösnek kikiáltott rendőrök – sem az állomány, sem a vezetők – részéről akkor nem volt életszerű, most pedig már pláne nem az. Hozzátette: nehéz megítélni, hogy a rendőröknek járna-e kártérítés a sebesüléseik miatt, hiszen ez úgymond "munkaköri kockázatuk", ám az is igaz, hogy a nem megfelelő felszerelésük, illetve a műveleti vezetési hibák miatt akaratukon kívül az elvárhatónál jóval nagyobb kockázatot voltak kénytelenek vállalni. A tüntetőket képviselő ügyvéd, Gaudi-Nagy Tamás kérdésünkre erről azt mondta, a megsérült rendőröknek nem az állam, hanem a munkáltatójuk, a rendőrség felé merülhet fel követelésük, amiért foglalkozás közben megsérültek, de úgy tudja, annak idején ezt "egyezséggel rendezték", legalábbis egy részüknél. Azonban – hívta fel a figyelmet – olyan rendőrnek nem jár kártérítes, aki “a rá vonatkozó szolgálati szabályok megszegésével kegyetlenkedett és eközben sérült meg jogos védelmet kifejtő tüntetők által”.

Jogos lenne a 2006 őszi eseményekben sérülést szerzett, a tüntetők által megsebesített több száz rendőr állami kártalanítása

– mondta a hvg.hu kérdésére Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára. Pongó Géza szerint ezt azonban az FRSZ nem kezdeményezheti, hiszen csak a hozzájuk forduló tagok ügyeit képviselhetik, márpedig az érintett rendőrök jelentős része tudomása szerint egyrészt már nincs is a testületnél, másrészt nem fordult a szakszervezethez ilyen igénnyel. Arról, hogy vajon miért nem, a főtitkár úgy vélekedett: a 2006 őszi események ügye kezdettől fogva átpolitizált volt, “sok, ártatlanul meghurcolt rendőr lett bűnbak, pedig közülük is többen súlyosan megsérültek, a Baranya megyei rendőrök parancsnoka például kis híján belehalt a sebesüléseibe”. Ráadásul – jegyezte meg – számos büntetőintézkedés is sújtotta a rendőröket, például többeknek megvonták a szolgálati nyugdíját. A szakszervezet korábban egyébként több megsérült rendőrnek adott valamiféle segélyt, pénzügyi támogatást például gyógykezelésre – tette hozzá. A főtitkár szerint nehéz nem arra gondolni, hogy a 15 éves évforduló közeledtével az ügy elővétele ismét csak a téma politikai síkra terelését célozza, kevéssel a parlamenti választások előtt.

Az Igazságügyi Minisztérium a hvg.hu kérdésére a rendőrök kártérítési ügyében nem kívánt állást foglalni, hanem a Belügyminisztériumhoz irányított. A Pintér Sándor vezette tárcától meg is kérdeztük, kívánják-e anyagilag kárpótolni a 2006 őszi események során megsérült rendőröket, illetve kíváncsiak voltunk arra is, hogy az akkor megsérült egyenruhások közül azóta kaptak-e, és ha igen, akkor mikor, hányan, és mekkora összegű kártérítést vagy jóvátételt a szolgálatteljesítés közben szerzett sérüléseikért, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a szaktárcától.
Legnépszerűbb témák
Székesfehérváron kitört a népharag: szégyenletes amit óvónők csináltak...


Székesfehérvár – Hátra szorították mindkét kezét, majd kanállal nyomták a szájába az ételt egy székesfehérvári kisgyermeknek az óvodában. A három óvónő felfüggesztett b...

Már Völner Pál vagyonát is nagyító alá tették - akarod tudni mennyit keresett havonta?...

Sajnos sokan tudják, milyen az, amikor az ember dolgozik, mint az állat, de egyszerűen nem tud egyről a kettőre jutni, sőt, szépen lassan még egy kicsit csúszik is lefelé.

Nézz...

Semjén: a külhoni magyarok nem kvázi magyarok, ezért nekik nem kvázi állampolgárság, hanem teljes jogú állampolgárság jár...

A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad – fogalmazott a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes a Kossuth rád...
Szanyi az ellenzékről: Ezek a csicskák aligha tudják Orbánt bármikor is megverni Megtekintés
Szanyi „Egyedül Vagyunk” Tibor követői közül nem mindenki díjazta a Kapitány szókimondását.



„Ezek a csicskák aligha tudják Orbánt bármikor is megverni” ...
Már Hollandiában is nyomoznak a pécsi buszok ügyében - fideszes nagykutyákat is beidéztek Megtekintés

A magyar bíróság bekérte az iratokat a holland vizsgálatról, kiderül, megáll-e a vádlottak védekezése a pécsi Volvo busz-vásárlás ügyében.





...
Óriási botrány: jogerős ítélet szerint Handó Tünde egyértelműen visszaélt jogával  
Legnépszerűbb témák
Ugrás a lap tetejére
Legnépszerűbb témák
Hasznos információk
2020-2022. Minden jog fenntartva - ThehungarianTimes
THE TIMES
szerda Magyarország Budapest
   

Tüntetők kaptak kártérítést 2006 miatt, eddigi bő 330 millió forinton felül hirtelen szétszórna a kormány még néhány milliót



Az eddigi bő 330 millió forinton felül hirtelen szétszórna a kormány még néhány milliót olyan, meg sem sérült 2006 őszi tüntető között, akinek kárigényével már 9 éve sem számolt, ráadásul ők sem erőltették a jóvátételt. A szaktárca és az ügyvédjük jogos kompenzációt, a jogász PR-trükköt emleget. A 399 megsérült rendőr kártérítéséről nincs szó, pedig a rendőrszakszervezet szerint jogos lenne.

A 2006 őszi budapesti erőszakos tüntetéshullám 15 éves évfordulója közeledtével újabb kárpótlási hullámot jelentett be nemrég Varga Judit igazságügyi miniszter. A miniszter egy Facebook-bejegyzésében tudatta, hogy “a magyar kormány a korábbi kártérítéseknek megfelelő, 862 euró kártérítési összeget ajánlja fel annak az 53 áldozatnak, kiknek alapvető jogait a Gyurcsány-kormány lábbal tiporta és a mai napig nem kapták meg az őket megillető jóvátételt.” A tárcavezető emlékeztetett, hogy a 2006 szeptemberi és október 23-i “rendőri fellépések következtében sérelmet szenvedett emberek és a rendőrattakok áldozatai közül még mindig vannak, akik az események után 15 évvel sem kaptak kártérítést.” Utánajártunk,

miért éppen 53 tüntetőnek, miért most, és miért pont 862 eurót tervez jóvátételként fizetni az Orbán-kormány, amely a lépést egyébként árukapcsolással a választás előtti gyurcsányozásra is szívesen felhasználja.


A bejelentés után a miniszter posztja alatt kommentelők is azt kérdezték: miért 15 évvel a történtek, és főleg 11 év jobboldali kormányzás után jut eszébe a kormánynak a kárpótlás, mikor már 2010 nyarán, az Orbán-kormány hivatalba lépése után határozatban szólította fel az Országgyűlés a kabinetet a kártérítési igények peren kívüli kielégítésére. A kormány határozatot is hozott minderről, amelynek aztán igyekezett megfelelni: 2010 októberében közölték, hogy a 102 igénylő közül 98-at kártalanítottak, 202 millió forint értékben.

A legtöbb, 28 millió forintos kártérítést az kapta, akinél egy gumilövedék maradandó szemsérülést okozott, emiatt öt műtétje volt, és az állása elvesztése miatt kieső jövedelmét is kompenzálták.

Egy másik áldozat, akinek szintén gumilövedékkel kilőtték az egyik szemét, 11 milliót kapott, 4 milliót pedig az, akit a rendőrök az MTV-székháznál vertek meg. A statisztika szerint a legkisebb összeget, 50 ezer forintot a rendőri intézkedés során a ruházatban okozott kárért fizették. A kormány következő, 2011. januári jelentése szerint már “126 károsult ügyében 235 millió 322 ezer forint kártérítés kifizetését teljesítette a Magyar Államkincstár.”



101
politika

Az eddigi bő 330 millió forinton felül hirtelen szétszórna a kormány még néhány milliót olyan, meg sem sérült 2006 őszi tüntető között, akinek kárigényével már 9 éve sem számolt, ráadásul ők sem erőltették a jóvátételt. A szaktárca és az ügyvédjük jogos kompenzációt, a jogász PR-trükköt emleget. A 399 megsérült rendőr kártérítéséről nincs szó, pedig a rendőrszakszervezet szerint jogos lenne.

A 2006 őszi budapesti erőszakos tüntetéshullám 15 éves évfordulója közeledtével újabb kárpótlási hullámot jelentett be nemrég Varga Judit igazságügyi miniszter. A miniszter egy Facebook-bejegyzésében tudatta, hogy “a magyar kormány a korábbi kártérítéseknek megfelelő, 862 euró kártérítési összeget ajánlja fel annak az 53 áldozatnak, kiknek alapvető jogait a Gyurcsány-kormány lábbal tiporta és a mai napig nem kapták meg az őket megillető jóvátételt.” A tárcavezető emlékeztetett, hogy a 2006 szeptemberi és október 23-i “rendőri fellépések következtében sérelmet szenvedett emberek és a rendőrattakok áldozatai közül még mindig vannak, akik az események után 15 évvel sem kaptak kártérítést.” Utánajártunk,

miért éppen 53 tüntetőnek, miért most, és miért pont 862 eurót tervez jóvátételként fizetni az Orbán-kormány, amely a lépést egyébként árukapcsolással a választás előtti gyurcsányozásra is szívesen felhasználja.

A bejelentés után a miniszter posztja alatt kommentelők is azt kérdezték: miért 15 évvel a történtek, és főleg 11 év jobboldali kormányzás után jut eszébe a kormánynak a kárpótlás, mikor már 2010 nyarán, az Orbán-kormány hivatalba lépése után határozatban szólította fel az Országgyűlés a kabinetet a kártérítési igények peren kívüli kielégítésére. A kormány határozatot is hozott minderről, amelynek aztán igyekezett megfelelni: 2010 októberében közölték, hogy a 102 igénylő közül 98-at kártalanítottak, 202 millió forint értékben.

A legtöbb, 28 millió forintos kártérítést az kapta, akinél egy gumilövedék maradandó szemsérülést okozott, emiatt öt műtétje volt, és az állása elvesztése miatt kieső jövedelmét is kompenzálták.

Egy másik áldozat, akinek szintén gumilövedékkel kilőtték az egyik szemét, 11 milliót kapott, 4 milliót pedig az, akit a rendőrök az MTV-székháznál vertek meg. A statisztika szerint a legkisebb összeget, 50 ezer forintot a rendőri intézkedés során a ruházatban okozott kárért fizették. A kormány következő, 2011. januári jelentése szerint már “126 károsult ügyében 235 millió 322 ezer forint kártérítés kifizetését teljesítette a Magyar Államkincstár.”
Több esetben derültek ki rendőri túlkapások, számos egyenruhás ellen indult eljárás
© Fazekas István

Időközben, 2011 tavaszára elkészült a Balsai István – az MDF-kormány igazságügy-minisztere, majd fideszes képviselő, későbbi alkotmánybíró – miniszterelnöki megbízott által összeállított, a 2006 őszi események politikai felelőseit is kereső jelentés. A markánsan megjelenő Gyurcsány-szál ellenére a Fideszben is sokak által fércmunkának és szereptévesztésnek tartott Balsai-jelentést végül 2012 tavaszán fogadta el az Országgyűlés, egyúttal újabb feladatokat szabva a témában a kormánynak, például jelentés készítését a kártérítések állásáról. A kormány 2012 májusára elkészült jelentése megállapította, hogy addigra 149 károsultnak 270,57 millió forintot fizettek ki, és azt is, hogy “az igények érvényesítésére rendelkezésre álló 5 éves általános elévülési idő 2011. október 23-ával lejárt, amire tekintettel új, bírói úton még érvényesíthető igények felmerülése nem valószínűsíthető”. Vagyis

a kormány már 9 évvel ezelőtt elvégzettnek minősítette azt a kártalanítási feladatát, amelynek újabb hullámát nemrég jelentette be.

A végrehajtást részletező friss kormányhatározat valóban visszautal a 11 évvel ezelőtt ugyanezt a feladatot szabó korábbira, de több válaszhoz is elvezet – még ha nem is könnyen. Azonosítja például a jóvátétellel érintettek körét, említve “az Emberi Jogok Európai Bíróságának 20424/10. számú, a G. A. és társai kontra Magyarország ügyében érintett, eljárásjogi okból ki nem fizetett kártérítési igényeket”. Csakhogy ilyen, G.A. és társai kontra Magyarország ügy nem található a strasbourgi székhelyű EJEB adatbázisában. A 20424/10 ügyszám viszont létezik, ez L.G. (Gonda László – a Kossuth téri tüntetők egyik vezetője) és társai ügye. A strasbourgi végzésből kiderül, hogy a 173 embert érintő ügy még 2010-ben indult: kezdetben Grespik László képviselte a sértetteket, majd az ő 2016-os halála után Gaudi-Nagy Tamás vette át az ügyet. A 173-ból 120 érintett megállapodott a magyar állammal, fejenkénti 862 eurós kártalanításban – rögzíti a strasbourgi végzés, kitérve arra, hogy 53 személyt nem sikerült felkutatni. Az Igazságügyi Minisztérium a hvg.hu-nak megerősítette, hogy az “eljárásjogi és technikai nehézségek miatt” akkor kimaradt 53 embert kártalanítanák most.

Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, uniós szakjogász, a számos 2006 őszi tüntető képviseletét ellátó Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a hvg.hu-nak azt mondta, “Grespik László kollégám tragikus halála után 120 jogsértettet sikerült felkutatni és képviseletükben számukra a magyar állammal kötött egyezség alapján, fejenként 862 euró összegű nem vagyoni kártérítést elérni 2018-ban. Akkor 53 jogsértettet nem sikerült megtalálni a haláleset miatti kényszerű képviselőváltás és időközi címváltozások miatt, így ők kimaradtak a jóvátételből, amit az ügy másik 120 szereplője megkapott” – magyarázta. Gaudi-Nagy elmondta: noha időközben több, akkor nem elérhető károsult is jelentkezett – az elhunytaknak pedig az örököse jogosult a kártérítésre –, Strasbourgban szerinte "ideológiai elfogultság" miatt kétszeri kérelmére sem vették újra nyilvántartásba a később megkerült jogsértetteket az amúgy is sokáig, 8 évig elhúzott ügyben. Helyesnek és jogszerűnek tartja, hogy most viszont végre e nélkül is kárpótolja az akkor kimaradtakat a kormány.

Kérdésünkre az ügyvéd elmondta azt is, hogy sem a mostani jóvátétellel érintett 53 ember, sem a 2018-ban összesen mintegy 34 millió forint kárpótláshoz jutó 120 társuk nem személyi sérülés miatt kap(ott) pénzt, hanem azért, mert a rendőrség jogellenesen oszlatta fel a tömeget és ezzel sérült a gyülekezési joguk. Gaudi-Nagy szerint ezzel a 53 személlyel gyakorlatilag lezárul a károsultak állami jóvátétele, kivéve a szintén október 23-án a Kossuth téren jogellenesen elfogott, megbilincselt és 12 órán át fogva tartott Fáber Károly jelenleg alkotmányjogi panaszeljárás alatt álló kárügyét. Hozzátette: ezekhez az adatokhoz még hozzá kell adni azt a 2010 előtti közel 20, és 2010 utáni újabb 8–10 ügyet, melyekben számítása szerint további 30 millió forintot kaptak az érintettek.

Gaudi-Nagy elmondta azt is: "Sokszor kemény alku nyomán vagy bíróságon kényszerítettünk ki a felajánlottnál nagyobb összeget, így volt ez például egyik ügyfelem, a Balsai-jelentésben is nevesített Lévay Attila esetében, aki a magyar zászlóval a kezében, békésen indult a rendőrök felé, hogy csitítsa őket, de körbevették és megverték, neki végül 2,5 milliós összeget harcoltunk ki".

Klasszikus PR-trükk a kormány részéről az újabb kártérítési kör, vélhetően nem a tényleges kártérítési igény vezette a kabinetet, sokkal inkább a politikai haszonszerzés

– ezt már Lattmann Tamás nemzetközi jogász mondta az ügyről a hvg.hu kérdésére. Szerinte ezt támasztja alá az is, hogy a kormányhatározatban amúgy pontatlanul megnevezett, de létező strasbourgi határozatban azonosított 53 kérelmező fellelésére nincs sok remény. Hozzátette: mivel a strasbourgi eljárásban az ügy érdemi vizsgálatára nem került sor a másik 120 kérelmező és a magyar kormány külön megállapodása miatt, nem tudhatjuk, mennyire lehetett megalapozott egyáltalán a panaszuk, de "az egész kérdés amúgy is már átcsúszott a jog térfeléről a politikáéba".


A most tervezett jóvátételi körrel együtt összességében mintegy 350 millió forintra nőne a kártérítésként kifizetett összeg a 230 károsult tüntető számára, akiknek tehát kisebb része az, aki meg is sérült 2006 őszén. Sérültek azonban a “másik oldalon” is voltak, nem is kevesen. A jelentések szerint 399 rendőr sérült meg, de az ő kártérítésükről kormányzati szinten eddig nem esett szó. Arra a kérdésünkre, hogy vajon a megsérült rendőröknek lehetne-e jogos kártérítési igénye a magyar állammal szemben, Lattmann Tamás azt mondta: az igény felvetése a bűnösnek kikiáltott rendőrök – sem az állomány, sem a vezetők – részéről akkor nem volt életszerű, most pedig már pláne nem az. Hozzátette: nehéz megítélni, hogy a rendőröknek járna-e kártérítés a sebesüléseik miatt, hiszen ez úgymond "munkaköri kockázatuk", ám az is igaz, hogy a nem megfelelő felszerelésük, illetve a műveleti vezetési hibák miatt akaratukon kívül az elvárhatónál jóval nagyobb kockázatot voltak kénytelenek vállalni. A tüntetőket képviselő ügyvéd, Gaudi-Nagy Tamás kérdésünkre erről azt mondta, a megsérült rendőröknek nem az állam, hanem a munkáltatójuk, a rendőrség felé merülhet fel követelésük, amiért foglalkozás közben megsérültek, de úgy tudja, annak idején ezt "egyezséggel rendezték", legalábbis egy részüknél. Azonban – hívta fel a figyelmet – olyan rendőrnek nem jár kártérítes, aki “a rá vonatkozó szolgálati szabályok megszegésével kegyetlenkedett és eközben sérült meg jogos védelmet kifejtő tüntetők által”.

Jogos lenne a 2006 őszi eseményekben sérülést szerzett, a tüntetők által megsebesített több száz rendőr állami kártalanítása

– mondta a hvg.hu kérdésére Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára. Pongó Géza szerint ezt azonban az FRSZ nem kezdeményezheti, hiszen csak a hozzájuk forduló tagok ügyeit képviselhetik, márpedig az érintett rendőrök jelentős része tudomása szerint egyrészt már nincs is a testületnél, másrészt nem fordult a szakszervezethez ilyen igénnyel. Arról, hogy vajon miért nem, a főtitkár úgy vélekedett: a 2006 őszi események ügye kezdettől fogva átpolitizált volt, “sok, ártatlanul meghurcolt rendőr lett bűnbak, pedig közülük is többen súlyosan megsérültek, a Baranya megyei rendőrök parancsnoka például kis híján belehalt a sebesüléseibe”. Ráadásul – jegyezte meg – számos büntetőintézkedés is sújtotta a rendőröket, például többeknek megvonták a szolgálati nyugdíját. A szakszervezet korábban egyébként több megsérült rendőrnek adott valamiféle segélyt, pénzügyi támogatást például gyógykezelésre – tette hozzá. A főtitkár szerint nehéz nem arra gondolni, hogy a 15 éves évforduló közeledtével az ügy elővétele ismét csak a téma politikai síkra terelését célozza, kevéssel a parlamenti választások előtt.

Az Igazságügyi Minisztérium a hvg.hu kérdésére a rendőrök kártérítési ügyében nem kívánt állást foglalni, hanem a Belügyminisztériumhoz irányított. A Pintér Sándor vezette tárcától meg is kérdeztük, kívánják-e anyagilag kárpótolni a 2006 őszi események során megsérült rendőröket, illetve kíváncsiak voltunk arra is, hogy az akkor megsérült egyenruhások közül azóta kaptak-e, és ha igen, akkor mikor, hányan, és mekkora összegű kártérítést vagy jóvátételt a szolgálatteljesítés közben szerzett sérüléseikért, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a szaktárcától.
Szanyi az ellenzékről: Ezek a csicskák aligha tudják Orbánt bármikor is megverni
Szanyi „Egyedül Vagyunk” Tibor követői közül nem mindenki díjazta a Kapitány szókimondását. „Ezek a csicskák aligha tudjá...
Már Hollandiában is nyomoznak a pécsi buszok ügyében - fideszes nagykutyákat is beidéztek
A magyar bíróság bekérte az iratokat a holland vizsgálatról, kiderül, megáll-e a vádlottak védekezése a pécsi Volvo busz-vásár...
Óriási botrány: jogerős ítélet szerint Handó Tünde egyértelműen visszaélt jogával
Jogerősen pert nyert a Győri Ítélőtáblán egy fővárosi bíró az Országos Bírósági Hivatal (OBH) korábbi elnöke ellen – írj...
Székesfehérváron kitört a népharag: szégyenletes amit óvónők csináltak
Székesfehérvár – Hátra szorították mindkét kezét, majd kanállal nyomták a szájába az ételt egy székesfehérvári kisgyermekn...
Már Völner Pál vagyonát is nagyító alá tették - akarod tudni mennyit keresett havonta?
Sajnos sokan tudják, milyen az, amikor az ember dolgozik, mint az állat, de egyszerűen nem tud egyről a kettőre jutni, sőt, szépen la...
Semjén: a külhoni magyarok nem kvázi magyarok, ezért nekik nem kvázi állampolgárság, hanem teljes jogú állampolgárság jár
A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad – fogalmazott a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzeti...
Amíg Te aludtál Hollik dolgozott és posztolt is róla, de jött egy apró észrevétel aztán kitört a botrány...
bizony bizony, nem mindenki született kezüstkanállal a szájában. Erre bizonyíték Hollik posztja is. Korán kell és máris aprítja ...
Döntött a bíróság: sebészollóval szurkálta halálra a kórházban kezelt tanárnőt, nem megy börtönbe
Előzetes kényszergyógykezelésnek vetik alá azt a 37 éves kínai férfit, aki őrjöngve halálra szurkált egy 54 éves tanárnőt. ...
Kampányt indítanak, hogy minél több romániai magyar vegyen részt a magyarországi választáson
Tájékoztató kampányt indít a kolozsvári székhelyű Eurotrans Alapítvány a magyarországi országgyűlési választáson szavazni ó...
Nagy a baj: Több milliárdos kártérítést fizet az Orbán kormány, mer elzavart egy kekszgyárat
10.000.000 euró kártérítést fizet a magyar állam egy tortagyártónak. – írja az Index. Nagyon nagy kártérítésbe szaladt b...
750 milliós takarítás borzolja a kedélyeket Szegeden
A Szegedi Tudományegyetem tavaly év végén közbeszerzés nélkül bízott meg egy céget az intézmény takarításával. A vállalkozá...
Hello, Dictator! – a szégyenfilm, ami elmagyarázza Nyugat-Európának, hogyan veri szét a demokráciát Orbán
A német-francia ARTE televízió tavaly év végére készítette el a hibrid magyar politikai rendszerről szóló Hello, Dictator! című...
Meg is lett az Európai Ügyészség első komoly fogása - mentelmi jog felfüggesztés vesztegetés miatt
Idehaza nagyjából visszhang nélkül maradt, de alig egy hónappal a munka hivatalos megkezdése után meg is lett az Európai Ü...
Kivonult a NAV, ugrott az arany fürdőszoba és a luxus BMW - videó a kivonulásról
Külföldön futtatott magyar nőket egy szolnoki pár, akiket most a rendőrség sikeresen lekapcsolt. A Készenléti Rendőrség Nemzeti ...
Egy lakáshiteles nőnek csaknem 140 százalékos kamatnak megfelelő összeget számítottak fel tíz hónap moratóriumra
Budapest — Hitelesek sokasága szembesül azzal, milyen pénzügyi következményei vannak, hogy a járvány alatt nem kell fizetni a hite...
Semjén: Az Országgyűlésben ma három pszichopata van, Jakab Péter, Hadházy Ákos és Tordai Bence
Az Országgyűlésben ma három pszichopata van: Jakab Péter, Hadházy Ákos és Tordai Bence, ők hárman orvosi értelemben véve is pszi...
Bemutatták hogyan zajlik a fideszesek kiképzése a kormány elitiskolájában
Betekintést adott a kulisszák mögé. Interjút adott Orbán Balázs, a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, amelyben a...
300 milliós támogatást kapott Eperjes Károly - kiderült mihez kezdett vele
Megérkezett az előzetes Eperjes Károly első rendezéséhez, a Magyar Passió című, ötvenes években játszódó filmhez, amiben Telek...
Tíz év börtönbüntetést kapott jogerősen a volt DK-s politikus - befolyással való üzérkedés
Az elsőfokú ítéletnél két évvel súlyosabb, tíz év börtönbüntetést kapott jogerősen befolyással való üzérkedésért a DK v...
Az eddigi legdurvább videóval támadják az Orbán kormányt - én vagyok a bábonymegyeri fideszes oligarcha, ne vegyem fel a pénzt?
Az Orbán-terv lényege, hogy a miniszterelnök familiárisaival lopott közpénzből felvásárolja Magyarország legértékesebb földjei...
Kiderült miért kezdett őrületes fegyvervásárlásba az Országgyűlési Őrség
Budapest – Akár egy hirtelen bekövetkező terrortámadásra is fel kell készülniük, ezzel indokolja az országgyűlés, hogy miért v...
Kitálalt a Soros Alapítvány elnökének lánya: Ezért gyűlöli Orbán a baloldaliakat
Kiderült, mikor és miért kattant be a Fidesz elnöke. Figyelemreméltó poszttal jelentkezett szombaton Vásárhelyi Mária szociológus...
Ki üvöltötte, hogy ruszkik, haza? Ki barátkozik Putyinnal? - összefoglalták Orbán pálfordulásait
Melyik párt ígérte meg, hogy megvédi a nyugdíjakat? Melyik párt vette el a nyugdíjmegtakarításokat? Ki ígérte meg, hogy egyéni f...
Mészáros perelt mert azt mondták rá, hogy bűnöző - váratlan fordulat jött ezután
Nem követett el bűncselekményt Fekete-Győr András, a Momentum miniszterelnök- jelöltje, amikor több alkalommal is arról beszélt, h...
Mészáros a becslések szerint elérte a 455 milliárdos vagyont - gazdasági üstökös
És idén is szépen gazdagodtak. Átmeneti megtorpanás után elképesztő ütemben gazdagszik tovább a magyar elit – írta meg a Napi...
A Fidesz közleményt adott ki, mert szerintük Gyurcsányék utálják a határon túli magyarokat
Még mielőtt belevágnánk a Fidesz közleményébe egy nagyon picit álljunk még és gondoljuk végig hány felé van már szakadva az or...
Orbán háza előtt akartak tüntetni, de egy törvényben nem szereplő indokokra hivatkozva megtiltották
A rendőrség több helyszínen, köztük a miniszterelnök háza előtt is megtiltotta a devizahitel-károsultak tüntetését 2014-ben. A ...
Orbán Viktor fogorvosát is meglátogatta az OLAF - a cikk megejlenése után már egyik érintett vállalkozás sem kapott további támogatásokat
A Nemzeti Együttműködés – ismét kétharmadot szerző – Rendszerének vannak olyan figurái is, akik kevésbé ismertek, mégis érd...
Máris elhagyhatta a börtönt a Fidesz volt parlamenti képviselője - durva részletek
Elhagyhatta a börtönt Mengyi Roland, a Fidesz volt parlamenti képviselője, akit különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövet...
Eddig legalább Bulgária korruptabb volt nálunk, most azonban az EU legkorruptabb országa lettünk - lista
Eddig legalább Bulgária korruptabb volt nálunk, most azonban velük és Romániával hármas holtversenyben az EU legkorruptabb országa ...

Ugrás a lap tetejére
Legnépszerűbb témák
Hasznos információk
2020-2022. Minden jog fenntartva - ThehungarianTimes