Belharc? - kemény üzenetet küldött a Mol-vezér Orbánéknak - mindenkit érint
A környezetvédelem pártján állnak.
Áder János és Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója az olajtársaság hulladékbegyűjtési munkájáról, az új betétdíjas visszaváltási rendszerről, az elektromos autózás és az autómegosztó szolgáltatások jövőjéről beszélgetett a korábbi köztársasági elnök „Kék bolygó” nevű podcastjében.
Tudni kell, hogy a Mol július 1-jétől átveszi a lakossági hulladék begyűjtését, kezelését „koncesszió keretében”. A koncesszió célja, hogy az eddigi 50 százalékkal szemben csupán a begyűjtött hulladék 10 százaléka végezze hulladéklerakóban.
Hernádi Zsolt arról beszélt, hogy a Mol megkötötte azokat a szerződéseket, amelyek a begyűjtéshez szükségesek, az alvállalkozók többsége azok közül kerül majd ki, akik eddig is ilyen a tevékenységet gyakoroltak.
Kiemelte, hogy „amit ma csinálunk”, az elképesztő pazarlás, mivel
a hulladék 50 százalékát „beássuk a földbe”, amivel egyszer majd kezdeni kell valamit.
Az uniós célkitűzés alapján a települési hulladéknak csak 10 százaléka kerülhet a földbe, vagyis lerakókba, 65 százalékát újra kell hasznosítani, míg a maradék pedig energetikai hasznosításra kell, hogy kerüljön.
Áder János hangsúlyozta, hogy évente 5 millió tonna lakossági hulladék keletkezik,
ezt be kell gyűjteni, fel kell dolgozni és újra kell hasznosítani.
Hernádi Zsolt erre azt válaszolta, hogy az újrahasznosítást részben a Mol végzi majd, részben pedig eladják a nyersanyagot olyan cégeknek, akik ezzel foglalkoznak.
Kiemelte: ez új technológiák magyarországi telepítését is igényli majd és ez csak a Mol részéről legalább 185 milliárd forintos beruházást követel.
A Mol-vezérigazgató szerint 2024.január 1-jétől az lesz az új feladat,
hogy bevezessék a betétdíjas rendszert, vagyis meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a lakosság egyszerűen beválthassa a betétdíjas csomagolásokat: PET-palackokat, üvegeket, vagy éppen a sörösdobozokat.
A vezérigazgató hangsúlyozta: Európa legtöbb országa már így működik, például a szomszédunk Szlovákia is.
Hernádi elmondta, hogy hat-nyolcezer gyűjtőpontot szerveznek, ami hatalmas logisztikai feladat.
Az elektromos hulladékok újrahasznosításáról is beszéltek, amelynek jobb hatásfoka „óriási lehetőséget kínál”.
Áder János kiemelte: fontos uniós célkitűzés a közlekedés zöldítése is, ugyanakkor az elektromos autók mellett engedélyezni fogják a szintetikus üzemanyaggal működő gépkocsik értékesítését is.
Hernádi Zsolt erre azt mondta, hogy ő kizártnak tartja, azt az elképzelést, hogy 2035 után csak szintetikus üzemanyaggal működő robbanómotoros autókat lehet forgalomba helyezni. Hozzátette:
Ugyanis ez rettentő drága technológia.
Azt gondolja, hogy 2035 után több elektromos autó és több szintetikus üzemanyaggal közlekedő jármű lesz, de a növekvő mobilizációs igényeket csak a hagyományos robbanómotorok segítségével lehet kielégíteni.
2018-2023. Minden jog fenntartva - ThehungarianTimes
Menü:
THE TIMES
csütörtök Magyarország Budapest
Belharc? - kemény üzenetet küldött a Mol-vezér Orbánéknak - mindenkit érint
A környezetvédelem pártján állnak.
Áder János és Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója az olajtársaság hulladékbegyűjtési munkájáról, az új betétdíjas visszaváltási rendszerről, az elektromos autózás és az autómegosztó szolgáltatások jövőjéről beszélgetett a korábbi köztársasági elnök „Kék bolygó” nevű podcastjében.
Tudni kell, hogy a Mol július 1-jétől átveszi a lakossági hulladék begyűjtését, kezelését „koncesszió keretében”. A koncesszió célja, hogy az eddigi 50 százalékkal szemben csupán a begyűjtött hulladék 10 százaléka végezze hulladéklerakóban.
Hernádi Zsolt arról beszélt, hogy a Mol megkötötte azokat a szerződéseket, amelyek a begyűjtéshez szükségesek, az alvállalkozók többsége azok közül kerül majd ki, akik eddig is ilyen a tevékenységet gyakoroltak.
Kiemelte, hogy „amit ma csinálunk”, az elképesztő pazarlás, mivel
a hulladék 50 százalékát „beássuk a földbe”, amivel egyszer majd kezdeni kell valamit.
Az uniós célkitűzés alapján a települési hulladéknak csak 10 százaléka kerülhet a földbe, vagyis lerakókba, 65 százalékát újra kell hasznosítani, míg a maradék pedig energetikai hasznosításra kell, hogy kerüljön.
Áder János hangsúlyozta, hogy évente 5 millió tonna lakossági hulladék keletkezik,
ezt be kell gyűjteni, fel kell dolgozni és újra kell hasznosítani.
Hernádi Zsolt erre azt válaszolta, hogy az újrahasznosítást részben a Mol végzi majd, részben pedig eladják a nyersanyagot olyan cégeknek, akik ezzel foglalkoznak.
Kiemelte: ez új technológiák magyarországi telepítését is igényli majd és ez csak a Mol részéről legalább 185 milliárd forintos beruházást követel.
A Mol-vezérigazgató szerint 2024.január 1-jétől az lesz az új feladat,
hogy bevezessék a betétdíjas rendszert, vagyis meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a lakosság egyszerűen beválthassa a betétdíjas csomagolásokat: PET-palackokat, üvegeket, vagy éppen a sörösdobozokat.
A vezérigazgató hangsúlyozta: Európa legtöbb országa már így működik, például a szomszédunk Szlovákia is.
Hernádi elmondta, hogy hat-nyolcezer gyűjtőpontot szerveznek, ami hatalmas logisztikai feladat.
Az elektromos hulladékok újrahasznosításáról is beszéltek, amelynek jobb hatásfoka „óriási lehetőséget kínál”.
Áder János kiemelte: fontos uniós célkitűzés a közlekedés zöldítése is, ugyanakkor az elektromos autók mellett engedélyezni fogják a szintetikus üzemanyaggal működő gépkocsik értékesítését is.
Hernádi Zsolt erre azt mondta, hogy ő kizártnak tartja, azt az elképzelést, hogy 2035 után csak szintetikus üzemanyaggal működő robbanómotoros autókat lehet forgalomba helyezni. Hozzátette:
Ugyanis ez rettentő drága technológia.
Azt gondolja, hogy 2035 után több elektromos autó és több szintetikus üzemanyaggal közlekedő jármű lesz, de a növekvő mobilizációs igényeket csak a hagyományos robbanómotorok segítségével lehet kielégíteni.
Magyarország 
