2023. szeptember 7-én különös jelenet játszódott le a Székesfehérvári Törvényszék egyik földszinti tárgyalójában.
A bíróság egy olyan, a sajtó által már nem igazán követett bűnügyet tárgyalt, amelynek elsőrendű vádlottja egy korábbi magas rangú kormányzati tisztviselő, Nagy János egykori agrárminisztériumi helyettes államtitkár. Nagyot azzal vádolja az ügyészség, hogy az ő közreműködésével fizetett ki a minisztérium egyik háttércége 2,2 milliárd forintot két ügyvédi irodának, amelyek a vádhatóság szerint nem végeztek ezért érdemi munkát.
A szeptemberi tárgyalási napon arról derültek ki fontos részletek, hogy mi történhetett ezzel a pénzzel.
A bíró bejelentette, ismertetni fog pár banki dokumentumot, mire több vádlott ügyvédje ezt megpróbálta megakadályozni arra hivatkozva, hogy ez sértené egy másik nyomozás érdekeit. Az egyik ügyvéd kifejezetten azzal érvelt, hogy
nem lenne helyénvaló, ha a Direkt36 munkatársa – aki egyedüliként volt jelen újságíróként – tudomást szerezne a banki papírok tartalmáról.
A bíró végül elutasította az ügyvédek érveit, és folytatta az iratok ismertetését. Ezek olyan dokumentumok voltak, amelyek arról szóltak, hogy a vád szerint feleslegesen kifizetett 2,2 milliárd forint közel felének mi volt az útja. Az iratok szerint a pénzt megkapó ügyvédi irodák – amelyek vezetői szintén vádlottak Nagy János mellett – egy budapesti cégen keresztül egy svájci bankszámlára utaltak jelentős összegeket. Ez a számla egy panamai offshore cég tulajdonában volt, amely a bíró által ismertetett iratok szerint egy magyar milliárdos üzletemberhez, Nobilis Kristófhoz köthető.
Nobilis régóta meghatározó figurája a magyar üzleti életnek, dolgozott a pénzügyi szektorban, és voltak befektetései az ingatlanpiacon és az agráriumban is. A Manager Magazin 2005. augusztusi portréja a nyilvánosságot kerülő, egyértelműen jobboldali elkötelezettségű üzletemberként írta le, akinek ugyanakkor vannak baloldali és liberális üzleti partnerei és barátai is. Nobilisnak olyan egykori vagy jelenlegi kormányközeli szereplőkkel is volt üzleti kapcsolata, mint Spéder Zoltán bankár és Schmidt Mária történész.
Nobilis Kristóf feltűnése az Agrárminisztériumot érintő ügyben azért is figyelemre méltó, mert egyik fia, Nobilis Márton a miniszter kabinetfőnöke volt a pénzmozgások idején, jelenleg pedig ugyanennél a tárcánál államtitkár.
A Direkt36 az ügyészségtől úgy értesült, hogy a nyomozók nemrég három embert hallgattak ki, akiket pénzmosással gyanúsítanak. Neveket az ügyészség egyelőre nem közölt.
Sem Nobilis Kristóf, sem a fia nem válaszolt a kérdéseinkre.
Az elfelejtett per
A Direkt36 munkatársa azért vett részt a Nagy János ügyében zajló per szeptember 7-i tárgyalásán, mert hónapok óta követjük a kormányzati érintettsége ellenére kevés figyelmet kapó eljárást.
Az ügy háttere az, hogy 2019 tavaszán az Agrárminisztérium egyik épp felszámolás előtt álló háttércége 2,2 milliárd forintot fizetett két ügyvédi irodának: Kovács P. Zoltán irodája 1,7 milliárd, Őszy Tamásé 500 millió forintot kapott. A vádirat szerint az ügylet valójában a megszűnő cég maradék vagyonának megszerzésére irányult, és látszattevékenységet fedett: az ügyvédi irodák nem végeztek érdemi munkát, a teljesítésként leadott dokumentumoknak nem volt használati értékük, azokat a minisztériumban nemcsak hogy nem iktatták, de beléjük se néztek.
Ezek a részletek megjelentek korábban a sajtóban is, de a Direkt36 birtokába került dokumentumokból és a bíróságon elhangzott információkból teljesebb kép rajzolódik ki az ügyről.
A vádirat szerint Nagy János, a földügyekért felelős helyettes államtitkár 2019. február közepén egy nem nyilvános előterjesztésből megtudta, hogy a kormány hamarosan megszünteti a Nemzeti Kataszteri Program (NKP) NKft. nevű állami céget. Az ügyészek szerint Nagy úgy döntött, nem várja meg, hogy az NKP számláján maradt milliárdok visszafolyjanak a költségvetésbe, inkább ügyvédi irodákon keresztül kimenekíti a pénzt. A vádirat alapján pár héttel később utasította az NKP ügyvezetőjét, hogy a cég szerződjön le Kovács P. Zoltán és Őszy Tamás ügyvédi irodáival.
Az ügyészség szerint az ügylet összes szereplője tudta, hogy a szerződések nem valódi munkavégzésre irányulnak. A feladat ugyanakkor első ránézésre mégsem tűnt légből kapottnak: Magyarországon történelmi okok miatt rengeteg az olyan osztatlan termőföld, amelynek sok tulajdonosa van. Ez a birtokszerkezet akadályozza a földek hasznosítását, a helyzet rendezése az állam régi adóssága, különösen amikor maga is tulajdonos. Az NKP-t az agrártárca 2009-ben pont azért hozta létre, hogy koordinálja a rendezés gyorsítását célzó kormányzati intézkedéseket, és az ügyvédek feladatai is ehhez kapcsolódtak.
A nyomozó hatóság szerint az ügyvédi irodák által teljesítésként leadott dokumentumok nagyrészt haszontalanok és formailag is kifogásolhatók voltak, és mindkét ügyvédi iroda az agrártárca egyik háttérintézményétől lekért adatokkal dolgozott. Az NNI szakértőjének nyomozati feljegyzése alapján a dokumentáció táblázatai és grafikonjai a nyers adatok birtokában néhány perces munkával előállíthatók voltak, és legfeljebb az adatok begépelése lehetett időigényes, bár egyes adatsorok elektronikusan is elérhetők voltak. A nyomozati anyag szerint a Kovács P. Zoltán Ügyvédi Iroda 23 oldalas szöveges összefoglalója „nagy betűmérettel, feltűnően nagy sorközökkel” készült, és csak 5-6 oldalnyi eredeti szöveget tartalmazott.
„A hasznosítási javaslatok (eladás, vagyonkezelésbe, haszonbérletbe adás) korábban is ismert, semmi újdonságot nem tartalmazó törvényi lehetőségek”
– áll az egyik dokumentumban, azzal a megjegyzéssel, hogy amennyiben ez a hat oldal tekinthető az iroda érdemi munkájának, Kovácsék oldalanként 283,3 millióért dolgoztak. A hatóság az Őszy Tamás Ügyédi Iroda 389 oldalas, helyesírási hibákat tartalmazó összefoglalóját is elemezte: 8 oldalnyi eredeti szöveget találtak. Mivel az irodának 500 millió forintot fizettek, úgy értékelték, hogy oldalanként 62,5 milliót kaptak.
Nyomozati tanúvallomásaik szerint sem az Agrárminisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztályának vezetője, sem az NKP műszaki vezetője nem tudott róla, hogy az irodák által készített jelentéseket és adattáblákat később felhasználta vagy hasznosította-e valaki.
Felsőbb szinteken
Nagy János verziója ugyanakkor teljesen máshogy néz ki.
Az egykori helyettes államtitkár májusban részletes vallomást tett a bíróságon, amelyben állította, hogy valójában felsőbb szinteken születtek azok a döntések, amelyek miatt bűncselekménnyel vádolják, az ügyvédi irodák díjáról pedig a miniszter, Nagy István döntött. A minisztert majd 2024-ben hallgatja meg a bíróság, a Direkt36 kérdéseire pedig nem érkezett válasz a tárcától.
A volt helyettes államtitkár hangsúlyozta azt is, hogy ő csak a szerződésekben foglalt szakmai feladatokat határozta meg, és azok megalapozottak, sőt stratégiai jelentőségűek voltak a tárca számára. Tagadta a bűnösségét, az általa elmondottakat több esetben saját minisztériumi jegyzeteivel igyekezett alátámasztani.
„Én helyettes államtitkár voltam, és aki látott már közelről minisztériumot, az nem feltételezi, hogy egy helyettes államtitkár milliárdos szerződéseket talál ki”
– érvelt. Szerinte Őszyék maradéktalanul teljesítették a szerződést, és Kovács irodája is elvégezte a rá bízott feladatok zömét. Azt is állította, hogy az állam hasznosította az ügyvédek jelentéseit: a jogalkotásban is felhasználtak azokat, és így a földtulajdonosok számára is kedvező változásokat hoztak.
Ártatlannak mondta magát Kovács P. Zoltán és Őszy Tamás is, ellenük szintén hűtlen kezelés bűntette a vád. Szerintük irodáik hiánytalanul teljesítették a szerződésekben foglalt feladatokat, és azok arányban álltak az NKP által kifizetett díjakkal.
Nagyot, az NKP ügyvezetőjét és a két ügyvédet hamis magánokirat-felhasználás vétségével is vádolják, miután az ügyészség szerint a 2019. március–áprilisban kötött szerződéseket visszadátumozták januárra, hogy ne legyen feltűnően rövid a teljesítési időszak.
Evidens választás
A két ügyvéd nem előzmények nélkül lett kiválasztva az agrártárca háttércégének 2,2 milliárdos munkájára.
Kovács az első Orbán-kormány idején, 2000 és 2002 között helyettes államtitkár, majd közigazgatási államtitkár is volt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban. Politikai karrierje a kormányváltással megszakadt, de 2010 után évekig az Agrárkamara miniszteri megbízottjaként tevékenykedett, majd az ellenőrző bizottság elnöke lett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál.
Az ügyvéd – akinek agrárminisztériumi kapcsolatairól az Átlátszó néhány éve részletes cikket írt – a bíróságon is elmondta, hogy mindenki ismerte a nevét minisztériumban, és sosem kellett feladatokra jelentkeznie, annyira evidens volt, hogy ha van egy komoly feladat, azt az irodája kapja. „A Fazekas miniszter engem mindig arról tájékoztatott, hogy a kormány meg van elégedve a mi ügyvédi irodánk tevékenységével. Ezt Nagy István is tudta, aki ’18-ban lett a Fazekas Sándor helyett a miniszter” – mondta Kovács.
Őszy Tamásnak is voltak egyéb kormányzati kötődései. Az irodája korábban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jogi képviseletét látta el, és több százmillió forint értékben dolgozott az MTVA-nak is. Őszy Tamás az ügyvédi karrier mellett 2019 januárja óta felügyelőbizottsági tag a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.-ben, amelyben az állam tulajdonosi jogait az Agrárminisztérium gyakorolja. 2019 és 2020 között pedig felügyelőbizottsági tag volt a szintén állami Hollóházi Hungarikum Nonprofit Kft.-ben.
Nem tűnik jó befektetésnek
A vádirat az ügyvédi irodák pénzmozgásait is részletezi a kérdéses időszakban. Az NKP a 2019. július 1-jei felszámolásáig az utolsó fillérig kifizette az ügyvédeknek a szerződésekben vállalt 2,2 milliárd forintot. Ez több részletben történt március és június között.
Az ügyészek szerint Kovács és Őszy ügyvédi irodája néhány hónap leforgása alatt – 2019 áprilisa és szeptembere között – összesen közel 1,2 milliárd forintot utalt át egy cégnek. (Kovácsék utaltak előbb kicsit több mint 1 milliárdot, majd Őszyék 150 milliót szeptemberben.) A cég az Astonish Befektetési Zrt. nevű társaság volt, amely ebben az időszakban előbb csak Kovács ügyvédi irodájának a tulajdonában állt, de később részvényessé vált Őszy irodája is.
Az Astonish a cégiratok szerint főtevékenységként ingatlanok adásvételével foglalkozott, de
a beszámolók alapján éveken át sem bevétele, sem a mérlegben is tükröződő üzleti tevékenysége nem volt.
Ez a cég volt az, amely végrehajtotta azokat az utalásokat, amelyek a Nobilis Kristófhoz köthető panamai cégnél kötöttek ki.
A vádiratban szerepel egy zárójeles jegyzet, amelyben a Fejér Vármegyei Főügyészség megemlíti, hogy az Astonish Zrt. 2019-ben az ügyvédi irodáktól beérkező összegeket „napokon belül” továbbutalta egy svájci bankszámlára. Az utalások közleményében „Robson Ltd. kölcsöntörlesztés” szerepelt. Ezeknek az utalásoknak a részleteit ismertette a szeptember 7-i tárgyaláson a bíró. Azt olvasta fel, hogy a svájci számla tulajdonosa a 2007-es bejegyzésű Robson Holding & Finance Corp. nevű panamai offshore cég.
A bíró olyan iratokat olvasott fel, amelyeket a magyar hatóságok kértek ki Svájctól. Ezekben szerepelt, hogy
Nobilis Kristóf a Robson aláírásra jogosult tisztviselője, vagyis ő jár el a cég nevében.
Az iratokból nem derült ki, hogy ki a társaság tulajdonosa, Nobilis pedig erre a kérdésünkre sem válaszolt.
A dokumentumokban ugyanakkor megneveztek két vállalkozást is mint a Robson tulajdonosának „kedvezményezett partnercégeit”: a KÁ 2 Kft.-t és a Budapesti Ingatlan Holding Vagyonkezelő Zrt-t. Nobilisnek mindkettőben volt korábban érdekeltsége.
Az üzletember Robsonhoz való szoros kötődését az az irat is alátámasztja, amelyet a Fejér Vármegyei Főügyészség küldött a Székesfehérvári Törvényszéknek. Ebben a Svájcból kikért dokumentumok alapján az szerepel, hogy
Nobilis 2019. április 3-án jelezte a Robson svájci számlavezető bankjának, hogy kölcsön-visszafizetés címen kétszer kétmillió euró fog érkezni a számlára.
Egy héttel később az irat szerint 630 millió forintot, akkori árfolyamon mintegy 1,97 millió eurót utalt az Astonish a Robsonnak. (A vádiratban egy nappal korábbi dátum és 620 milliós összeg szerepel. A két ügyészségi dokumentumban szereplő dátumok és összegek körüli ellentmondást, továbbá a másik kétmillió euró sorsát a rendelkezésünkre álló iratok alapján nem sikerült tisztázni.)
A két ügyvéd – Kovács és Őszy – a bíróságon tagadta, hogy az Astonish-nak utalt pénzeknek közük lenne az NKP kifizetéseihez. Őszy a bíró kérdésére nem tudta pontosan megmondani, hogy mivel foglalkozott az Astonish, amikor az irodája tulajdonrészt vett benne. Állítása szerint a befektetést Kovács P. Zoltán személye ösztönözte, akinek működését nagy tisztelettel nézte.
Őszy elismerte, hogy a részvényvásárlás utólag nem tűnik jó befektetésnek.
Kovács az Astonishsal kapcsolatban a bíróságon azt mondta, hogy ő javasolta Őszynek, hogy vásárolja be magát, amikor kollégája befektetési tanácsot kért tőle. Kovács elmondta, hogy az ügyvédkedés mellett országszerte ingatlanfejlesztésekkel is foglalkozik, és szerinte tudták róla, hogy jól kezeli a pénzt.
Az ügyvédek nem válaszoltak arra a kérdésre, hogy mi közük Nobilis Kristófhoz és érdekeltségeihez. Nobilis Kristóf milliárdos vállalkozó, aki cégeivel az elmúlt években többször is szerepelt a leggazdagabb magyarok között. Vagyonát 2016-ban 6,8 milliárd forintra becsülték. A bankszektorból indult, de meghatározó szereplővé az ingatlanpiacon vált, volt balatoni kikötője, alapított saját pálinkamárkát és tulajdonos elektromos autókat bérbeadó cégben is.
Nobilis 2005-ben megvásárolta az Index hírportál kiadóját, amelyet nem sokkal később tovább adott Spéder Zoltán korábban jó fideszes kapcsolatokkal rendelkező bankárnak. Spéderrel és a szintén Fidesz-közeli Schmidt Mária történésszel együtt éveken át tulajdonos volt a fővárosi ingatlanpiac meghatározó cégében, a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.-ben is.
Egyik fiának, Nobilis Mártonnak jóval egyértelműbb kormányzati kötődései vannak. Nobilis Márton a befolyásos fideszes háttérember, Várhegyi Attila családi médiacégénél kezdte a karrierjét. Ezután kapott kormányzati pozíciót 2014-ben, az Emmi köznevelési államtitkárának kabinetfőnökeként. 2015–2016 között a kormányzati reklámköltések összehangolásáért felelős Nemzeti Kommunikációs Hivatalt vezette. 2015 és 2016 között a közmédiához tartozó Új Média és Teletext Kft. ügyvezető igazgatója volt, itt akkoriban az Őszy Ügyvédi Iroda is feltűnt a cég jogi képviselőjeként.
2016–2018 között Nobilis Márton az Emmi háttérszerveinél volt vezető: az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő második embere, majd az Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója lett. Innen került 2018-ban az Agrárminisztériumhoz, ahol 2022-ig a miniszter kabinetfőnöke volt, azóta pedig ő az élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár.
A Direkt36 által megismert nyomozati anyagokban egy helyen Nobilis Márton neve is felbukkan. 2019. február végén egy minisztériumi megbeszélésen az NKP küszöbönálló bezárása is szóba került. A tanácskozásról készült emlékeztető szerint a találkozón Nagy János és az agrárcég szintén vádlott ügyvezetője mellett a miniszter kabinetfőnökeként Nobilis Márton is részt vett. Írásban és telefonon is kerestük Nobilis Mártont, hogy megtudjuk, milyen információi vannak a bíróságon zajló ügyről és apja érintettségéről, de ő sem reagált a kérdéseinkre.
A magyar cégnyilvántartási adatok megismeréséhez az Opten szolgáltatását használtuk. |
Magyarország 
