Megszólalt Lázár János, építési és közlekedési miniszter a rákosrendezői ingatlanfejlesztéssel kapcsolatban. A november végi hírek szerint, egy akár 220-240 méteres felhőkarcoló is megépülne Budapesten a XIV. kerületben. Az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtótájékoztatót tartott a fejlesztésről, ahol többek között kiderült, hogy 3-4 éven belül megépülhet az "Új Millenniumi Városközpont", várhatóan 1 milliárd eurós kormányzati, valamint 5 milliárd eurós nemzetközi magánbefektetői finanszírozásból. A miniszter utalt rá, hogy valóban egy dubaji befektetőtől érkezett megkeresés a terület beépítésére, illetve az is kiderült, hogy Lázár János nem támogatja magasépületek fejlesztését Budapesten, de pontos projekttervekről, látványtervről nem tud nyilatkozni.
Előzmények
Ahogyan arról korábban a Portfolio-n beszámoltunk, új felhőkarcoló épülhet Budapesten: a 143 méter magas MOL-székházánál is lényegesen magasabb, 220-240 méteres épületet álmodtak meg a fővárosba, nem messze a Hősök terétől. Az építtető nem más, mint a 828 méter magas Burdzs Kalifát is felhúzó Mohamed Abbar ingatlanfejlesztője.
A felhőkarcoló felépítésének ügyében az elmúlt hónapokban Mohamed Alabbar emirátusi üzletember, a Burdzs Kalifa mögött álló ingatlanfejlesztő személyesen tárgyalt magas rangú magyar kormányzati tisztviselőkkel. A hírek szerint Budapest, és egyben Magyarország új legmagasabb épületét a XIV. kerületben, az állami tulajdonban álló Rákosrendező néven ismert területre húznák fel, amelynek közepén egy lepusztult vasúti pályaudvar található. Nem csupán egy felhőkarcolót húznának fel, hanem „egy egész magasházakkal teli negyedet, irodaházakkal és lakóépületekkel, köztük luxuslakásokkal.”
Megszólalt Lázár János a fejlesztésről
A miniszter elmondta, hogy: "A kormány áttekintette Budapest és a kormány kapcsolatát, számos tanulságot vontunk le. Amióta Magyarország csatlakozott az EU-hoz, Budapest fejlődött a legtöbbet. A budapesti egy főre eső GDP elérte az EU-s átlag 156%-át. Mindig felmerül a kérdés, hogy a jövő városának építésében vajon milyen mértékben kell az adófizetők pénzét felhasználni.
Az országnak szüksége van egy világszínvonalú fővárosra. Amikor a kormány átnézte a főváros helyzetét, akkor azt tűzte ki célul, hogy létrejöjjön egy új városközpont. Budapest további fejlődésére is szükség van.
Ennek érdekében javaslatot kellett tennem, hogy van-e olyan terület, ami erre alkalmas. Az Andrássy út folytatásképp létrejönne az Új Millenniumi Városközpont a rákosrendezői vasútállomás környékén.
A szóban forgó terület 130 hektár a XIII. és XIV. kerület határán, ami egy illegális hulladéklerakó jelenleg. Szennyezett a talaj és a terület. A kormánynak azt javasoltam, hogy tárjuk fel a területet és ajánljuk fel a főváros fejlesztése érdekében ezt a 130 hektárt, amelyben a kormány is tulajdonos. Készüljön egy fejlesztési koncepció. Az első lépés a terület kitisztítása. A miniszterelnök megfogalmazott felém elvárásokat, az egyik, hogy
nem lehet középszerű projekt, vagyis mi maxi Dubajt építünk, nem mini Dubajt.
Másrészt közösségi célt kell, hogy szolgáljon és magánérdekeket egyaránt. Csak olyat építhetünk, ami a budapestiek számára elfogadható, meg kell nyernünk a főváros, a kerületek és a budapestiek támogatását. A költségvetéstől és várhatóan magánbefektetőktől is szükség lesz forrásra. 300-350 ezer négyzetméterre van szüksége a kötöttpályás közlekedésnek a továbbiakban, így 900 ezer négyzetméteren jöhet létre a fejlesztés (60-65 hektár beépítve, 25 hektáron közpark) A vasúti pálya felett létesülhet a park. 20 milliárd forint csak a szennyezéstől való mentesítés, és 400 milliárd forintot kell invesztálni a közcélok megvalósítására.
Minimum 5 milliárd euró értékű magánbefektetési nemzetközi megállapodást készítünk elő. A projekthez ezen túl a magyar állam 1 milliárd eurót tesz hozzá.
A magyar állam ingatlantulajdonos ezen a területen, így amint a megállapodás megszületik, akkor fogunk tárgyalni a fővárossal és az érintett kerületekkel. A modern világvárosok sorába emelheti a fejlesztés Budapestet, de korai még ebben a stádiumban részletekről beszélni"
Lesz felhőkarcoló?
A miniszter elmondta, hogy tájseb és esztétikai környezetszennyezés a MOL-torony. Most már van magasház Budapesten, így az őshiba megtörtént. Megér egy társadalmi egyeztetést, hogy kellenek-e Budapestre magasházak.
Építészeti hibának, koncepcionális problémának tartom a MOL-tornyot és a magasházakat Budapesten. Nem mindenki ért velem egyet azzal kapcsolatban, hogy milyen jövőt képzelünk el Budapestnek. Ez a beruházás nagy fejlesztést jelent, új pályaudvart kell építeni, az M1 metró vonalát meg kell hosszabbítani, és szó van a reptér és Budapest gyorsvasúti összekötéséről is.
Mikor jön az egyeztetés a fővárossal?
"A beruházáshoz egyelőre semmilyen anyagi és jogi feltétel nem adott. Keressük a nemzetközi befektetőt még. Ha meglesz a döntés, hogy elköltünk 400 milliárd forintot az adófizetők pénzéből, és megvan az a befektető, aki 5 milliárd eurót elkölt nálunk, akkor lesz értelme a főpolgármestert is bevonni. Egy ilyen államközi szerződés létrejöttéhez legalább fél év szükséges. A terület tisztítását jogunkban áll elkezdeni, lévén, hogy tulajdonosai vagyunk. Vannak illegális és legális bérlők a területen, illegális hulladéklerakó és komoly környezetszennyezés is, így a nulladik lépés először a terület megtisztítása.
Lázár János elmondta: "Mint ingatlantulajdonos megtehetnénk, hogy eladjunk a 130 hektárból 100 hektárt. De a terület hasznosítását szeretnénk megvalósítani, egy részét mi építjük, a másikat egy nemzetközi befektető.
A reptéri gyorsvasút létrehozása nélkül szánunk 1 milliárd eurót az infrastruktúra fejlesztésére.
Ebbe beletartozik egy komoly zöldterület-fejlesztés is. A közösségi közlekedés modernizálása azt a célt szolgálja, hogy jól járjon a két érintett kerület, és az egész főváros is. Amikor ilyen nagyságrendben gondolkodunk az természetesen a hazai piacnak és a nemzetközi piacnak is szól.
Milyen közlekedési fejlesztések kellenek?
Új vasúti pályaudvart kell létrehozni, és az M1-es metró meghosszabbítása is fontos eleme az új városközpontnak. A térség teljes autós, és nem kötöttpályás közlekedését is meg kell újítani. 20-30 ezer parkoló létesítése is indokolt lehet, valamint 4-5 csomópont átépítését kell betervezni.
További részletek
Jogcím nélküli jelenlegi lakosok, illegális ingatlanhasználók is vannak a területen, az ő helyzetüket is rendezni kell. Mindenféle funkciójú ingatlan létrehozását tervezzük, lakások, irodák, bevásárlóközpontok, stb.
Az 5 milliárd eurós magánbefektetői finanszírozás kapcsán a miniszter elmondta, hogy:
Nem kért pénzügyi támogatást a befektető a kormánytól.
Van 40 olyan vasútállomás, amelyre hasznosítási koncepció van kidolgozás alatt, szintén magánberuházás keretében - ez független ettől a projekttől. A Nyugati és a Déli pályaudvar összekötése lekerült a napirendről. Az viszont továbbra is terveben van, hogy tehermentesítsük Budapestet az átmenő forgalomtól.
Mikor valósul meg?
3-4 éven belül meg kell valósulnia a projektnek, ez egy intenzív, rövid távú projekt. Olyan beruházókról beszélünk, akik a semmi közepén világvárosokat hoznak létre
- utalt Lázár a befektető nemzetiségére.
Mi a neve a projektnek? Miért nem tetszik a kormánynak a "mini Dubaj"?
"Új Millenniumi Városközpontnak, vagy az Andrássy út folytatásaként nevezném a projektet. Mini nem lehet a városközpont neve - Orbán Viktor kérésére - csak maxi. Dubajban a semmiből tudtak létrehozni egy világvárost, mi az elmúlt 30 évben nem tudtunk mit kezdeni a saját világvárosunkkal" - zárta a projekttel kapcsolatos sajtótájékoztatót Lázár.
A továbbiakban a 14 év alattiak ingyenes tömegközlekedésen való utazásáról elmondta, hogy szerdán várhatók a kormányon belül erről egyeztetések. Végül hozzátette, hogy 2024 közepén elkészül a kiviteli terve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszának, így ősszel megkezdődhet a kivitelezés. |
Magyarország 
