A csalások ellen küzdő Európai Ügyészség két év alatt majdnem kétezer vizsgálatot indított a közösségi büdzsét megkárosító ügyekben, a becsült kár több mint 19,2 milliárd euró.
A létrehozása óta eltelt két és fél évben az Európai Ügyészség 1927 vizsgálatot indított a közösségi büdzsét megkárosító ügyekben, amelyeknek a becsült kára több mint 19,2 milliárd euró – írta a Népszava. Az esetek 17,5 százalékát az Unión belüli áfacsalások tették ki, 11,5 milliárd eurós becsült kárral.
Laura Codruța Kövesi európai főügyész éves beszámolójában elmondta, hogy csak 2023-ban 1371 vizsgálatot indítottak, 58 százalékkal többet, mint 2022-ben, és tavaly az Európai Ügyészség 139 vádirat benyújtásával – ami 50 százalékkal több, mint egy évvel korábban – megkezdte az uniós csalások több feltételezett elkövetőjének a bíróság elé állítását – írta a Népszava.
A bírák összesen 1,5 milliárd eurót fagyasztottak be, ami több mint a négyszerese a 2022-es évi eredménynek. Codruța Kövesi szerint a számok sokkolóak, eddigi tapasztalataik mégis arról árulkodnak, hogy jelentősen alábecsülték a csalások mértékét, a szervezett bűnözés erejét és alkalmazkodó képességét.
Az Európai Ügyészség 2021-ben kezdte meg a működését. Az uniós pénzek felhasználását ellenőrzi, és fellép a csalással és a korrupcióval szemben. A testület visszaélés esetén nyomozást indíthat, és vádat is emelhet a kezdeményezésben résztvevő országokban. Indulásakor öt tagállam, köztük Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez.
Az Európai Ügyészség indulása óta Lengyelország már csatlakozott hozzá, Svédország taggá válását pedig az év végére jósolják. A 27 tagállamból Magyarországon kívül Dánia, Írország és Svédország nem tag.
Fotó: Laura Codruta-Kövesi, az Európai Ügyészség román főügyésze beszél az Adam Bodnar lengyel igazságügyi miniszterrel tartott tárgyalásukat lezáró közös sajtóértekezleten a varsói külügyminisztériumban 2024. január 29-én. Fotó:MTI/EPA-PAP/Radek Pietruszka |
Magyarország 
