Saját törvénye leplezi le az Orbán-kormány megszorításait
A 2023-as év drámai megszorításokat hozott Magyarországon, ahogy azt a Népszava jelentése is hangsúlyozza. Az Országgyűlésnek benyújtott zárszámadási törvény alapján kiderült, hogy a kormány jelentős mértékben csökkentette az oktatásra és az egészségügyre fordított kiadásokat reálértékben, még ha a „megszorítás” kifejezést nem is használja.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az infláció tavaly 17,6 százalék volt, miközben az állam oktatásra fordított kiadásai nominálisan 12 százalékkal emelkedtek. Ez azonban a reálérték 5,6 százalékos csökkenéséhez vezetett. Az egészségügy még rosszabbul járt: az államháztartás egészségügyi kiadásai 9,8 százalékkal nőttek, de a reálérték 7,8 százalékkal csökkent. Emellett a rendvédelmi kiadások, egyházi támogatások, és az általános közösségi szolgáltatásokra fordított összegek is csökkentek.
A magyar állam működtetésére 2023-ban összesen 6119 milliárd forintot költött el a kormány, ami a tavalyi bruttó hazai termék (GDP) 8,1 százalékát tette ki. A Népszava szerint ezek a GDP-arányos kiadások alapján Magyarország az EU legdrágábban működő állama. Különösen aggasztó, hogy az egészségügyre a GDP 4,7 százaléka jutott, ami uniós összevetésben az utolsó helyre elegendő.
Mindeközben a propagandára szánt kiadások nem csökkentek. 2023-ban a kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra 18,1 milliárd forinttal, míg rendezvényekre 35,5 milliárd forinttal költhetett többet a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda az eredeti előirányzathoz képest.
Ez a helyzet rámutat arra, hogy a kormány pénzügyi prioritásai nem a lakosság alapvető szükségleteit szolgálják, hanem inkább a saját politikai kommunikációjukat és propagandaigényeiket. A megszorítások és a reálérték csökkenése mögött ott áll a kérdés: vajon meddig tűri a társadalom ezt a helyzetet? |
Magyarország 
