Orbán Viktor ellátogatott az osztrák parlamentbe, de nem teszi zsebre, amit ezért kapott
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, nemcsak a magyar politikai színtér, hanem a nemzetközi politikai diskurzusban is jelentős figura. Legutóbbi látogatása az osztrák parlamentben, ahol Walter Rosenkranz, az újonnan megválasztott osztrák házelnök fogadta, ismét felforgatta a politikai állóvizet. Az esemény azonban nem aratott osztatlan sikert, sőt, több osztrák politikai párt is hangot adott ellenérzéseinek.
A találkozó körüli viták
Orbán találkozója Walter Rosenkranzal, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) képviselőjével, számos bírálatot váltott ki. A Zöldek és az SPÖ (Ausztria Szociáldemokrata Pártja) éles kritikát fogalmaztak meg a találkozó kapcsán. Werner Kogler, az osztrák alkancellár, kifejezte aggályait, miszerint „itt szimbólumról és jelzésről van szó, és ez a jelzés végzetes”.
A bírálatok elsősorban Orbán politikai törekvéseire és kormányának eddigi tevékenységére irányultak, amit sokan antidemokratikusnak és Európa-ellenesnek minősítettek. „Akinek Orbán a példaképe, az árt az országnak és az embereknek” – hangsúlyozta Andreas Babler, az SPÖ elnöke. A politikai feszültség tovább nőtt, amikor Kogler hozzátette, hogy Orbán „sok milliárdot zsebre tett”, míg a fiataloknak az uniós támogatások nélkül már alig van jövőjük Magyarországon.
Szélsőjobboldali kapcsolatok?
A találkozóval kapcsolatban az osztrák politikai életben aggodalom fogalmazódott meg, miszerint Orbán látogatása „szándékos jelzés a szélsőjobboldali köröknek”. Paul Stich, az SPÖ képviselője, szintén úgy vélte, hogy a házelnök döntése nemcsak Orbán személyét legitimizálja, hanem a szélsőjobboldali eszmék előretörését is elősegíti Ausztriában.
A bírálatok mellett a civil társadalom is hangot adott véleményének, hiszen a látogatás alatt mintegy 20 ember, köztük a Szocialista Ifjúság (SJ) tagjai, tüntettek Orbán látogatása ellen a parlament előtt.
Orbán válasza
Orbán Viktor látogatása nemcsak egy diplomáciai esemény, hanem a magyar kormányfő politikai stratégiájának is része. A találkozó előtti sajtómegjelenések alapján a magyar miniszterelnök nem látogat el Karl Nehammer szövetségi kancellárhoz, így a látogatás inkább magánjellegűnek tekinthető. Orbán a Weltwoche című svájci hetilap által szervezett panelbeszélgetésen is részt vett, ahol Gerhard Schröder volt német kancellárral beszélgetett az európai békéről.
A látogatás tehát több szempontból is jelentőséggel bír: egyrészt mutatja Orbán nemzetközi kapcsolatrendszerét, másrészt viszont rávilágít a magyar politikai rendszer bírálatára is, amely a jogállamiság és a demokratikus normák megsértésével vádolják a kormányt. Az Amnesty International ügyvezető igazgatója, Shoura Hashemi, hangsúlyozta, hogy a magyar kormány részéről történő, a civil társadalom elleni támadások és a marginalizált csoportok hátrányos megkülönböztetése nem csupán Magyarország, hanem az egész európai közösség számára intő jel.
Összegzés
Orbán Viktor osztrák parlamenti látogatása tehát nem csupán diplomáciai gesztus, hanem politikai provokáció is, amely tovább növeli a feszültséget a két ország politikai viszonyában. A találkozóval kapcsolatos bírálatok és demonstrációk jól mutatják, hogy a magyar miniszterelnök jelenléte Ausztriában nemcsak a politikai pártok, hanem a civil társadalom körében is megosztó témát képez. A következő időszakban valószínűleg további viták várhatóak a látogatás következményeivel kapcsolatban, ahogy a politikai táj tovább változik. |