|
|
Lezárult az állami kastélyok első körös privatizációja, amely során négy épület új gazdára talált Lázár János döntése nyomán. A bajnai Sándor-Metternich-kastély a Mol Új Európa Alapítványhoz került, míg a nádasdladányi Nádasdy-kastély a Richter Gedeon Nyrt. tulajdonába ment át. Két további kastélyt az önkormányzatok kaptak meg, azonban a program ezzel nem ér véget: február második felében újabb húsz állami kastélyra írnak ki pályázatot.
Lázár János egy Facebook-videóban jelentette be, hogy négy kastélyt adott át új tulajdonosoknak. Kettő ezek közül a magánszférához került:
A nádasdladányi Nádasdy-kastély a Richter Gedeon Nyrt.-é lett.
A bajnai Sándor-Metternich-kastélyt a Mol Új Európa Alapítvány kapta meg.
Két másik kastélyt önkormányzatok vehettek át, miután sikeresen pályáztak rá:
Az oroszlányi önkormányzat megkapta a majki Esterházy-kastélyt.
Hódmezővásárhelyhez került a szabadkígyósi Wenckheim-kastély.
Lázár János elmondása szerint az első körben nyolc kastélyt hirdettek meg, és huszonkét pályázat érkezett be, amit sikeresnek ítélt. Nem részletezte, hogy a fennmaradó négy kastély miért nem kapott új tulajdonost, azonban jelezte, hogy február végén újabb húsz kastély sorsa dőlhet el.
A kastélyok privatizációjának terve először 2023 márciusában került napvilágra, amikor felmerült, hogy az állam nem tudja megfelelően fenntartani az elmúlt években milliárdokból felújított épületeket. Bár az eredeti jogszabályt az Alkotmánybíróság elutasította 2024 elején, Lázár János végül újra elfogadtatta azt az Országgyűléssel. Az új törvényt az államfő, Sulyok Tamás már jóváhagyta, így elindulhatott az első pályázati kör.
A Nádasdy-kastély privatizációja már korábban sejthető volt, mivel 2023 novemberében a Richter vezetői már bejárták az épületet és annak lehetőségeit vizsgálták. A vállalat célja egy elegáns, felsővezetők számára fenntartott rekreációs központ kialakítása lehet. Lázár János korábban is jelezte, hogy elsősorban nagy magyar cégek részvételére számít a kastélyok fenntartásában, bár ennek hosszú távú fenntarthatósága kérdéses.
A hódmezővásárhelyi önkormányzat, amelyet Márki-Zay Péter vezet, épp a kastélyok magánosításától tartva pályázott a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyra. Lázár János a döntés bejelentésekor kiemelte, hogy az épület fenntartási költségeit innentől az önkormányzatnak kell viselnie, ami egyfajta célzásként is értelmezhető politikai ellenfelére. Oroszlány esetében a miniszter úgy fogalmazott, hogy a város „komoly pályázatot” adott be, így lehetőséget kap a kastély üzemeltetésére, de megjegyezte, hogy egy ilyen nagy beruházás jelentős anyagi terhet is róhat a településre.
A két magántulajdonba került kastély esetében valószínű, hogy a cégek egyelőre biztosítják az épületek látogathatóságát, hiszen jelenleg mindkét helyszínen működő múzeum és kávézó is van. Azonban hosszabb távon nem garantálható, hogy ezek a funkciók megmaradnak, mivel a tulajdonosok döntései befolyásolhatják a kastélyok nyitottságát. A pontos vállalások nem nyilvánosak, így kérdéses, hogy milyen mértékben lehet számon kérni a látogatók számára nyitva tartandó időszakokat.
A kastélyprivatizáció következő fordulójában újabb épületek kerülhetnek ki az állami tulajdonból, így a kérdés továbbra is napirenden marad: vajon a vállalati és önkormányzati kezelés biztosítja-e ezeknek a műemlékeknek a hosszú távú fenntarthatóságát?
Iratkozz fel és elküldjük neked a legnagyobb vitát kiváltó cikkeinket:
Feljelentés Gulyás Gergely ellen: újabb részletek, információkEzekre kerestek rá olvasóink a leggyakrabban, kattints valamelyik címkére!
Lázár János Kastély Törvény Privatizáció Magyarország Magyar kormány Orbán kormány Orbán Viktor Fenntartás ÖnkormányzatHa hibát találtál, vagy megosztanád a véleményedet, kérjük, jelezd az alábbi e-mail címen: e-mail cím megjelenítése . Köszönjük az észrevételeidet!
