|
|
A legújabb módosítási javaslat szerint a veszélyhelyzet időtartama korlátlanul meghosszabbítható lenne, ám a mindenkori kormány az Országgyűlés kétharmados felhatalmazása nélkül nem tudna érdemi döntéseket hozni. A Telex összefoglalója alapján a kedden este benyújtott módosítás egyik fő célja ennek a szabálynak az átalakítása.
A javaslat szerint az Alaptörvényből eltűnne az a kitétel, amely kimondja, hogy a veszélyhelyzet harminc napra hirdethető ki, és annak meghosszabbításához az Országgyűlés kétharmados felhatalmazása szükséges. A módosítás következtében a kormány saját döntése alapján bármilyen hosszú ideig fenntarthatná a veszélyhelyzetet, anélkül, hogy a parlamentnek beleszólása lenne ebbe.
A változtatás ugyanakkor nem csak a veszélyhelyzet időtartamára vonatkozik, hanem a kormány rendeleti úton történő jogalkotási lehetőségeire is. Az Országgyűlés kétharmados felhatalmazása nélkül a jövőben nem lehetne törvényeket felfüggeszteni vagy eltérni a törvényi rendelkezésektől. Ez jelentős változás a jelenlegi rendszerhez képest, ahol a parlament csak a veszélyhelyzet fennállásának időtartamáról dönthetett, de annak tartalma felett nem rendelkezett.
Egy jogi szakértő szerint a módosítás után az Országgyűlésnek már nem lesz ráhatása a veszélyhelyzet fenntartására vagy megszüntetésére. Ugyanakkor a veszélyhelyzeti rendeletek, amelyek törvényeket függesztenének fel vagy eltérnének a törvényi szabályozástól, csak kétharmados felhatalmazás birtokában léphetnének életbe. Ez a változtatás lényegében átalakítaná az eddigi hatalommegosztási rendszert.
A keddi módosítási csomag részeként egy másik javaslat is benyújtásra került, amely a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényt egészítené ki. A Telex beszámolója alapján a kormány hat hónapra felhatalmazást kaphatna az Országgyűléstől, hogy meghatározott témakörökben vagy általános jelleggel eltérhessen a törvényi rendelkezésektől, illetve felfüggeszthesse bizonyos törvények alkalmazását.
Az Alaptörvény módosítási javaslata lényegesen átalakítaná a veszélyhelyzeti jogalkotás szabályait. Míg a kormány korlátlanul fenntarthatná a veszélyhelyzetet, a rendeleti úton történő jogalkotás feltételei szigorúbbá válnának. A kérdés az, hogy ez az új rendszer hogyan hat majd a mindenkori kormány cselekvőképességére és a parlamenti kontroll lehetőségeire.
Iratkozz fel és elküldjük neked a legnagyobb vitát kiváltó cikkeinket:
Feljelentés Gulyás Gergely ellen: újabb részletek, információkEzekre kerestek rá olvasóink a leggyakrabban, kattints valamelyik címkére!
Orbán Viktor Politika Fidesz Magyar kormány Magyarország Alkotmány Kormányváltás Orbán kormány Törvény MódosításHa hibát találtál, vagy megosztanád a véleményedet, kérjük, jelezd az alábbi e-mail címen: e-mail cím megjelenítése . Köszönjük az észrevételeidet!
