Két kislánnyal fürdött és aludt a Cseppkő Gyermekotthon nevelője, fideszes javaslatra az igazgatót később mégis kitüntették
Bár a nevelőről már 2011-ben jelentést írtak, fegyelmi eljárás sem indult ellene, most is bárhol dolgozhat. Az igazgató, Herczeg Krisztián ugyanazt a Bárczy István-díjat kapta meg Budapesttől, amelyet a Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon p*ed*of*il igazgatója, Vásárhelyi János.
Két kislányt is rendszeresen hazavitt egy nevelő a fővárosi Cseppkő Gyermekotthonból, ráadásul több kollégája már hónapok óta tudott arról, hogy a nevelő „ölbe veszi, szájon csókolja a lányokat”, birkózik velük, az ágyukban aludt az otthonban, „de arra is volt példa, hogy együtt fürdött velük”. A többi között ez derül ki abból a külső szakértők által írt, 2011. február 24-re elkészült jelentésből, amelyet most – más dokumentumokkal együtt – a Népszava kért ki közérdekű adatigényléssel a fővárostól. Kiderült: az érintett dolgozó esetében nem indult fegyelmi eljárás, közös megegyezéssel távozott a gyermekotthonból, a rendőrség pedig „bűncselekmény hiányában” lezárta a nyomozást. Így az illető most bárhol dolgozhat, nincs priusza.
Mindezek ellenére az otthon igazgatója később elismerést kapott. „Szociális, gyermekvédelmi területen a gyermekek érdekeit szem előtt tartva végzi munkáját. Mottója: családi nevelést pótló gondoskodásban részesíteni a hozzájuk kerülőket. Herczeg Krisztián munkáját az alaposság, az odaadás és felkészültség jellemzi”. Ezekkel a szavakkal terjesztette fel a fővárosi, Cseppkő utcai Gyermekotthon igazgatóját Bárczy István-díjra Láng Zsolt, a Fidesz frakcióvezetője még 2021-ben, külön méltatva Herczeg Krisztián példaértékű elhivatottságát, kiemelkedő munkáját. (Korábban Herczeg Krisztián tüntette ki Láng Zsoltot Dr. Populás Antal-díjjal, mondván „bizonyította az otthonhoz és annak lakóihoz, nevelőihez való pozitív hozzáállását”.)
A díjazáskor „az akkor már nem fővárosi önkormányzati fenntartásban lévő Cseppkő Gyermekotthon igazgatójának kitüntetését a fővárosi díjakról szóló rendeletben foglalt kritériumoknak és előírásoknak megfelelően Karácsony Gergely írta alá, lévén a Covid miatti veszélyhelyzet alatt a közgyűlés nem ülésezett” – válaszolta a Népszava kérdésére a fővárosi önkormányzat.
Mindez azért különös, mert az ellenzéki városvezetés akkor – 2021-ben – már túl volt egy kitüntetés-botrányon: 2019-ben a bicskei gyermekotthon p*ed*of*il bűncselekmények miatt elítélt igazgatójától volt kénytelen visszavenni a Bárczy István-díjat. Csomós Miklós, aki a bejelentéskor Tarlós István főpolgármester helyettese volt, most elismerte politikai és erkölcsi felelősségét az ügyben. Hozzátéve: „megengedhetetlen, hogy feltétlenül megbízzunk hatóságokban, intézményekben, szakemberekben”. A kegyelmi botrány után alakult fővárosi vizsgálóbizottság arra jutott, hogy az önkormányzat nem rendelkezett az ilyen ügyekben használatos eljárásrenddel. Teljesen tanácstalanok voltak abban, hogy miképpen kezeljék a bicskei bejelentést 2011. szeptemberében.
Ami azért furcsa, mert néhány hónappal korábban, 2011. januárjában már indítottak egy vizsgálatot sz*ex*uál*i*s zaklatás ügyében egy másik, akkor még szintén fővárosi kezelésben lévő intézményben. A Cseppkő Gyermekotthonból két kislányt vitt haza rendszeresen egy nevelő. A bicskei ügy kivizsgálásakor tehát nem járatlan útra kellett volna rálépni.
A Cseppkő otthonban indított fővárosi vizsgálatot „az intézményben történt gyermektragédiák, valamint egyéb súlyos rendkívüli események tették szükségessé”. Az első rendkívüli esemény 2010. novemberében történt, amikor az otthon egyik szobájában egy felügyelet nélkül maradt – néhány hónappal korábban gondozásba vett – három éves kisfiúra ráborult egy szekrény. Súlyos sérüléseket szenvedett, néhány nap múlva lekapcsolták a lélegeztető gépről. Ugyanebben a hónapban újabb haláleset történt. Az otthon egyik 13 éves lakójának holttestére a Millenáris Parkban találtak rá, az akkori feltételezések szerint a halál oka túladagolás volt. Néhány hónappal később, 2011. január első hetében kiderült, hogy egy nevelő rendszeresen hazavisz két – akkor 7 és 8 éves – kislányt az otthonból. „Akkor már legalább egy éve folyt ez titokban” – ismerte el Csókay László, a Fővárosi Önkormányzat ifjúságvédelmi osztályvezetője akkor az Indexnek (a jelentést akkoriban nem tették közzé), majd arra a kérdésre, hogy miképpen folyhatott ez ilyen sokáig titokban, azt válaszolta, hogy „a férfi csoportvezető, tehát egyfajta főnök volt, és a hierarchiában alatta állók nem kérdőjelezték meg a cselekedeteit”.
A főváros először Herczeg Krisztiánra, az otthon igazgatójára bízta a vizsgálódást, majd a p*ed*of*ilügy kipattanásakor külső szakértőket kért fel. Az általuk írt összefoglaló jelentés – amelyet a Népszava most közérdekű adatigényléssel kikért – 2011. február 24-re készült el. A nekünk küldött iratokban elfedték a neveket, a hivatali egységeket és több tartalmi részt is. De a megmaradt részletek is lesújtóak. A szakértők már a jelentés elején rögzítik, hogy az intézmény különféle módon hátráltatta a vizsgálatot. Felütésként pedig megjegyezték: „általánosságban elmondható, hogy bármelyik területet tekintettük át, újabb és újabb kérdésekkel, problémákkal, szakmai hiányosságokkal szembesültünk. A 2009-es vizsgálat óta a szakmai munka egyes részterületei többségében romlottak vagy stagnálnak (…), sok területen lazaságot, szakmai hiányosságot, oda nem figyelést tapasztaltunk”. Már az sem stimmelt, hogy mennyi gyerek volt az otthonban: az egyik kimutatás szerint 123 fő, a másik szerint 119. Néhány gyereket több csoport is létszámba vett, van, akiről azt hitték, áthelyezték, másról nem tudták, hogy eltávon van vagy már visszajött.
A problémák között említették, hogy az igazgató nagyon ritkán keresi fel a csoportokat, ellenőrzési terve és naplója sincs, a csoportnaplók is rendkívül hiányosak, így követhetetlen egy-egy gyermek fejlődése, a dolgozói fluktuáció nagyon-nagy, a korábbi ellenőrzésen feltárt rossz szokások nem változtak számottevően, a haláleset ellenére is többször találkoztak felügyelet nélküli gyerekkel.
A jelentés által idézett egyik dolgozó szerint „foglalkozás nem történik, csak megőrzés”. A szakértők sajnálattal állapították meg, hogy a „csoportok többségében nem nagyon találkoztunk családpótló, melegséget árasztó kellemes együttlétekkel”.
A két „hazavitt” kislány ügyében derült fény a már idézett megállapításokra, vagyis hogy az érintett nevelő „ölbe veszi, szájon csókolja a lányokat”, birkózik velük, az ágyukban aludt, és „minden bizonnyal a szülőkkel való kapcsolattartást is befolyásolta annak érdekében, hogy a hétvégéken együtt lehessen a lányokkal”. Senki nem gondolta, hogy ez „káros lenne” vagy hogy „engedély nélkül teszi”. A hivatalos gyám semmit nem vett észre. A szakértők sorozatos szakmai hibákat állapítottak meg ennek és a többi ügynek a kezelésével kapcsolatban. külön kiemelve az „elhallgatást”.
A jelentésben foglaltakat Herczeg Krisztián igazgató nem fogadta el, mivel túlzottan szubjektívnek találta, Csókay László pedig elismerősen nyilatkozott az igazgató munkájáról, mondván, „elég sok lépést megtett”. A tragédiákban érintett dolgozók elleni fegyelmi eljárást felfüggesztették a nyomozás elindítása miatt. „A kisfiú halála miatt négy dolgozó ellen emeltek vádat, első és másodfokon is felmentették őket, majd az ismételt ügyészi fellebbezésre tekintettel a nevelőtanárt 2015-ben 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélték, de ezt 2016-ban 1 év próbára bocsátásra enyhítették” – tájékoztatta lapunkat a Fővárosi Főügyészség. A kislányokat hazavivő nevelő esetében nem is indult fegyelmi, a nevelő közös megegyezéssel távozott. A rendőrség pedig „bűncselekmény hiányában” lezárta a nyomozást.
Szabó Máté akkori ombudsman egymás után két vizsgálatot is indított 2011-ben a Cseppkő utcai gyermekotthonban. Jelentésében kiemelte a gyermekvédelmi jelzőrendszer elégtelen működését és problémásnak találta, hogy a p*ed*of*il gyanúba keveredett nevelő közös megegyezéssel távozhatott. Az utóvizsgálatkor a szakemberek durva verbális agressziót tapasztaltak, s felvetődött a gyerekek fizikai bántalmazásának gyanúja is.
2016-ban az OPCAT (kínzás elleni ENSZ-egyezmény) nemzeti megelőző mechanizmusa keretében ismét vizsgálódott az ombudsman az akkor már állami kezelésben lévő intézményben, ahol akkor 111 állami gondozott élt. Herczeg Krisztián a jelentés készítői szerint korántsem volt együttműködő, a gyerekeket például elvitték „játszóterezni”, hogy a szakemberek ne beszélhessenek velük. A szakértők kifogásolták a problémás gyerekeknek „büntető céllal” létrehozott csoport működését, de gond volt a nagy dolgozói fluktuáció, a sok iskolai hiányzás is. A jelentés szerint 1-2 lánynövendék gyerekprostitúció áldozata lehetett, ám ezt a nevelők nem jelentették. Mint írták, „aggodalomra ad okot, hogy a munkatársak nem tudták megvédeni a gyermekeket az önmaguktól vagy kortársaiktól feléjük irányuló agressziótól”. Előfordult, hogy a verekedések vagy rongálások olyan mértéket öltöttek, hogy a rendőrség beavatkozására volt szükség. Az igazgató sérelmezte a jelentés megállapításait és az intézmény jó hírnevének megsértése miatt beperelte az ombudsmani hivatalt 3 millió forint sérelemdíjat és 1,5 millió forint kártérítést követelve. A Fővárosi Törvényszék első fokon azzal utasította el a keresetet, hogy a „felperes a neki megfelelő tartalmú jelentés kikényszerítésére bírósági utat nem vehet igénybe”. Herczeg fellebbezett, de a Fővárosi Ítélőtábla a Népszavának adott tájékoztatás szerint 2018-ban helyben hagyta az ítéletet.
Mindezek után a szakma erősen meglepődött a Herczeg Krisztiánnak adományozott Bárczy-díj hallatán, mivel a botrányos ügyeken túl a fideszes centralizáció eszközeként tekintettek az igazgatóra, akit 2013-ban rövid időre a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Tegyesz) élére állítottak, menesztve a szolgálatot akkor mát 23 éve vezető elismert szakembert, Molnár Lászlót.
Mint emlékezhetünk: a bicskei igazgatót is egy fideszes politikus, Bagdy Gábor, Tarlós István helyettese javasolta Bárczy-díjra. Herczeg Krisztián is jó kapcsolatokat ápolhat a kormánypárttal. Jelenleg is elnökségi tagja a Nagycsaládosok Országos Egyesületének, amelynek elnöke az Érden a Fidesz által támogatott polgármesterjelöltként induló Kardosné Gyurkó Katalin. Kardosné a köztársasági elnök lemondása előtti utolsó napokban állt ki a kegyelmi döntés mellett, igaz, azóta törölte ezt a bejegyzést a Facebook-oldaláról.
|
Magyarország 
