Egy független szakértői vizsgálat olyan anyagok jelenlétét mutatta ki a gödi kutak vizében, amelyeket a Samsung-gyárban is használnak. Ugyanakkor a vízügyi hatóság nem adja ki a gödi iparterület monitoring-kútjainak vizsgálati dokumentumait arra hivatkozva, hogy ezek „döntést előkészítő”, tíz évig titkosítható adatok. Az ügyben bírósági per van folyamatban.
Lítiumot és egy N-metil-2-pirrolidon (NMP) nevű oldószert talált egy szakértői vizsgálat néhány gödi kút vizében. A Göd-ÉRT Egyesület által megrendelt vizsgálatok célja a talajvíz minőségének általános jellemzésén túl a gödi akkumulátorgyár vízminőségre gyakorolt hatásainak ellenőrzése volt.
Mivel toxikus hatású lítiumos vegyületekből és a szintén mérgező NMP-ből évente több tízezer tonnányit használnak fel a gödi gyárban, az egyesület – a normál vizsgálatok vízkomponensein kívül – ezeknek anyagoknak a bevizsgálását is kérte. A mintavételre három, egymástól távol lévő kutat jelöltek ki Alsógödön és az Oázis lakóparkban; ezek a kutak a gödi Samsung-gyártól kb. 800–1000 méterre találhatók.
A vizsgálat során készült jegyzőkönyv és szakértői elemzés tanúsága szerint mindhárom vízmintában kimutatható volt a lítium, illetve az N-metil-2-pirrolidon viszonylag magas jelenléte, amelyek akár a Samsung gyárából is származhatnak.
A földtani közeg és felszín alatti vizek szennyezettség-vizsgálatáról szóló rendelet ugyan nem sorolja ezeket az anyagokat a veszélyes anyagok közé, biztonsági adatlapjuk alapján – a vizsgálati anyagban ezek is megtalálhatók – toxikus hatásúak és használatukat számos előírás szabályozza.
Az NMP nevű oldószer bőr-, szem- és légúti irritációt okozhat, károsíthatja a születendő magzatot.
Használatának szigorú feltételeit az EU-s előírások nyomán a Samsung 2018-as építési engedélye is hosszan részletezi.
Bemosódhatott a talajvízbe a szennyezőanyag
A most végzett vízvizsgálatok szakértői véleménye szerint a légszennyező-anyagként kibocsátott NMP a talajra kiülepedve a csapadékvízzel mosódhatott be a talajvízbe. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer szerint ebből az anyagból 2020-ban 354 kilogrammot bocsátott ki a gyár. Bár nem tudni, hogy az anyag hogyan került a vízbe, nem zárható ki, hogy a Samsung gyárából.
Az NMP elvileg a talajvízen át is eljuthatott messzebbre, de ahhoz, hogy az egy kilométernyi távolságban lévő kutakban is megmutatkozzék, nagy szennyező forrásnak kellene lennie a gyárban – ha valóban az a forrása.
Egy korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy a katasztrófavédelmi hatóság öt alkalommal büntette meg a céget több mint száz tonna veszélyes anyag többszöri, engedély nélküli tárolása és használata miatt. Büntetést kapott a cég azért is, mert mérgező iszap folyt ki a gyár szennyvízkezelőjében.
A szakvélemény összegző megállapítása szerint „egy teljes körű tényfeltárással lenne célszerű kivizsgálni ezen anyagok jelenlétének okait. Ennek szükségességét támasztja alá az a tény is, hogy a talajvíz áramlási iránya a vizsgált területen keletről nyugat felé (a Duna irányába – a szerk.) mutat. Ezt a természetes adottságot kihasználva – a részletes tényfeltárás elvégzéséig – érdemes lenne 2-3 db állandó talajvízfigyelő kutat létesíteni a lakóövezet és az ipari park közé, hogy a talajvízben oldott kockázatos anyagok koncentrációjának időbeli és térbeli változását nyomon lehessen követni.”
Tíz évre titkosítanák a Samsung monitoring-adatait
A talajvízbe jutott mérgező anyag jelenléte azért is aggasztó, mert ahogy korábban megírtuk, a Samsung-gyár vízjogi engedélyeit és ellenőrzéseit végző Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI) nem adja ki az iparterületen lévő monitoring-kutak vizsgálati adatait. Az Átlátszó adatigénylésének megtagadása miatt NAIH-vizsgálat is indult.
A Göd-ÉRT Egyesület egy tagja pert is indított a Samsung területén lévő vízvizsgálati adatok kiadásáért – emiatt az adathatóság leállított a saját vizsgálati eljárását. A katasztrófavédelmi hatóság ellenkérelemben reagált a benyújtott keresetre. Ebben azt állítják, hogy a Samsung Zrt. által bejelentett „objektív okok” miatt 2019-ben és 2020-ban nem történtek monitoring vizsgálatok, így adatokat sem adhatnak ki. Mellesleg azokról az évente kötelező vizsgálatokról van szó, melyeket ugyanez a hatóság írt elő a cég számára.
Emellett álláspontjuk szerint a Samsung iparterületén lévő kutak, valamint a szikkasztótározók mintái és hatósági dokumentumai „döntést előkészítő adatok, melyek keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak”.
A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság nem először tagadja meg a vizsgálati dokumentumok kiadását hasonló indokokra hivatkozva.
Göd polgármestere, Balogh Csaba már tavaly októberben kérte a gödi iparterület talaj- és vízvizsgálati dokumentumait. A katasztrófavédelmi hatóság akkor azzal utasította el az adatok kiadását, hogy azok egyrészt a vizsgálatokat végző cég „szellemi tulajdonát” képezik, másrészt az újabb szikkasztótározók ügyében zajló vízjogi engedélyezési eljárások döntést előkészítő iratai, s ezért nem hozhatók nyilvánosságra.
Hogy jelenleg milyen eljárás miatt tagadja meg a katasztrófavédelmi hatóság a gödi iparterület vízvizsgálati adatainak kiadását, s hogy egyáltalán elzárhatók-e a a nyilvánosság elől a Samsung kibocsátási adatai: arra majd a bíróság előtt fog fény derülni.
|
Magyarország 
