Nyugdíjasok aggódnak: Nyugdíjkorrekció és prémium nélkül maradhatnak
Az idei év nehéz időszaknak ígérkezik a nyugdíjasok számára, ugyanis egyre valószínűbb, hogy se nyugdíjkorrekcióra, se nyugdíjprémiumra nem számíthatnak. A kormány hivatalosan 3,2 százalékos inflációval kalkulál, amelyhez igazítaná a nyugdíjemelést is. Ugyanakkor több adónövelést a magasabb, 4,1 százalékos inflációs szinthez kötnének, ami a Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály szerint visszás helyzetet teremt.
Karácsony az ATV-nek adott interjújában felhívta a figyelmet arra, hogy míg a bevételek növelésénél 4,1 százalékos inflációval számolnak, addig a kiadásoknál csupán 3,2 százalékkal. Ezt ellentmondásosnak nevezte, és úgy véli, hogy ezzel tovább romlik a nyugdíjak vásárlóértéke, hiszen az aktív korúak keresete jóval nagyobb ütemben nő, mint a nyugdíjak összege.
Az átlagkereset és az átlagnyugdíj közötti szakadék egyre nő
Az adatok szerint az átlagnyugdíjak és az átlagkeresetek közötti különbség jelentősen nőtt az elmúlt évtizedben. Míg 2008-ban a nyugdíjak a nettó átlagkereset 69 százalékát érték el, addig mára ez az arány mindössze 53 százalékra csökkent. Karácsony Mihály szerint ez a trend rendkívül aggasztó, mivel az aktív korúak fogyasztása hajtja fel az inflációt, és az árnövekedést a nyugdíjasok pénztárcája sínyli meg.
A szakértő azt is hangsúlyozta, hogy a nyugdíjasok egy jelentős része létminimum alatt él, ezért indokolt lenne a havi 160 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjak felzárkóztatása. A Policy Agenda tavalyi becslése szerint 2023-ban nagyjából 900 ezer nyugdíjas élt létminimum alatt, ami egyértelmű jelzés arra, hogy a nyugdíjas társadalom nagy része kiszolgáltatott helyzetben van.
Nyugdíjprémium és 13. havi nyugdíj: veszélyben a kiegészítések?
Idén a nyugdíjprémium kifizetésére sincs esély, mivel a gazdasági növekedés messze elmarad a prémium folyósításához szükséges 3,5 százalékos növekedéstől. A gazdasági visszaesés és a költségvetési szigorítások következtében a nyugdíjasok számára komoly bevételi forrástól eshetnek el, ami különösen súlyos, hiszen az infláció az élelmiszer- és energiaárak emelkedésén keresztül érzékenyen érinti ezt a társadalmi réteget.
A kormány részéről az is felmerült, hogy veszélyben van a 13. havi nyugdíj fenntartása. Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter egy interjúban elmondta, hogy a kormány mindent megtesz a 13. havi nyugdíj megvédése érdekében. Ugyanakkor szerinte az Európai Unió baloldali és liberális politikusai nyomást gyakorolnak a magyar kormányra, hogy vonja meg ezt a juttatást, amit Hankó a nemzeti szuverenitás elleni támadásként értelmez.
Mit jelenthet mindez a nyugdíjasoknak?
Az emelkedő infláció és a nyugdíjemelés visszafogott mértéke a nyugdíjasok számára pénzügyi szempontból rendkívül nehéz időszakot eredményezhet. A létminimum alatt élők számára a kiszolgáltatottság és a mindennapi megélhetési problémák állandósulhatnak. Emellett, ha valóban elmarad a 13. havi nyugdíj, az különösen érzékenyen érinti majd az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezőket.
A nyugdíjas érdekképviseleti szervezetek folyamatosan próbálják a döntéshozók figyelmét felhívni ezekre a problémákra, remélve, hogy kedvezőbb nyugdíjemelési mechanizmusok születnek, amelyek hosszú távon is fenntartható életkörülményeket biztosíthatnak az idősebb generáció számára. |
Magyarország 
