Svájc bemutatja a Magyarországon működő Szuverenitásvédelmi Hivatalt
A svájci SRF közszolgálati csatorna híradójában szombaton részletes riportot közölt a Magyarországon működő Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZVH) hátteréről és tevékenységéről. A riport bemutatta a hivatal létrejöttének körülményeit, valamint különböző szakértők és politikai szereplők véleményét is a szerv működéséről.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely 2024. február 1-jén kezdte meg működését, Lánczi Tamás, a Századvég korábbi vezető elemzője irányítása alatt áll. Az SZVH célja a kormány szerint a nemzeti szuverenitás védelme, különösen azokkal szemben, akik külföldről próbálnak befolyásolni a magyar politikai és közéleti helyzetet. Az alapító törvényt, valamint az azt megalapozó Alaptörvény-módosítást 2023 decemberében fogadták el, és azóta az SZVH széles körű információgyűjtési jogkörrel rendelkezik, beleértve a titkosszolgálatok által gyűjtött adatokat is. A hivatal megállapításai ellen azonban nincs lehetőség jogorvoslatra.
Az SZVH első vizsgálatai nem politikai pártok ellen irányultak, hanem inkább sajtóorgánumokkal és civil szervezetekkel foglalkoztak. A Transparency International Magyarország és az Átlátszó oknyomozó portál elsőként kerültek a hivatal célkeresztjébe. Lánczi Tamás a riportban azt állította, hogy ezek a szervezetek politikai befolyást próbálnak gyakorolni a kormány ellen, ezzel pedig sértik az ország szuverenitását.
A Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós a riportban kifejtette, hogy „Magyarország az Európai Unió legkorruptabb állama”, és hozzátette, hogy a kormány számára az általuk feltárt korrupciós ügyek egzisztenciális fenyegetést jelentenek, ezért az SZVH vizsgálódik ellenük.
Ezzel szemben Nacsa Lőrinc, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezető-helyettese a riportban úgy nyilatkozott, hogy a céljuk az, hogy megakadályozzák, hogy külföldről érkező pénzek befolyásolják a magyar közvéleményt és szavazási magatartást. Szerinte a szigorúbb törvények szükségesek a külföldi befolyás csökkentésére.
Bodoky Tamás, az Átlátszó alapító-főszerkesztője a riportban kifejtette, hogy szerinte az SZVH vizsgálatai pusztán a kormány bosszúhadjáratának részei, amelyek célja a média kontrollálása és a közvélemény manipulálása.
A riport végén az Európai Unió februárban jogellenesnek nyilvánította a szuverenitásvédelmi törvényt, de Magyarország továbbra is alkalmazza azt. Az írott tudósításokban említést nyert Szijjártó Péter adriai jachtozása, amely a közbeszerzésekkel gazdagodó Szíjj László luxusjárművén történt, szintén jelentős botrányként került bemutatásra.
Vig Dávid, az Amnesty International igazgatója szerint a törvény megfogalmazása olyan homályos és bizonytalan, hogy nehezen meghatározható, milyen tevékenységek minősülnek a nemzeti függetlenség veszélyeztetésének a törvény értelmében. |
Magyarország 
